Sok vita folyt már arról, hogy a svájci frank alapúnak mondott devizahitelek, – vajon láttak-e egyáltalán svájci frankot, vagy sem?

Nos, a bankok ebből a kérdésből már sehogyan sem tudnak jól kijönni, – mert alább olvasható a példa arra, hogy mi is történt akkor, – ha valóban svájci frank alapú hitelt adtak:

Százhúszszoros kamatot kértek már az induló részleteknél is

A London InterBank Offered Rate (LIBOR) a svájci frank kamatát 0.05 %/év -ben állapítja meg. Magyarországon a bankok a magyar betétesnek a svájci frankban elhelyezett és egy hónapra lekötött lakossági betétére szintén 0.05 %/év kamatot fizetnek. Tehát teljesen mindegy, hogy a magyar bank a LIBOR-on keresztül szerzett, vagy a magyar betétesek által elhelyezett betéteket adja tovább a svájci frankos deviza hitelt felvevőknek, neki csupán 0.05 %/év a saját maga által beszerzett svájci frankjáért a költsége.

Ha 10 millió forintnak megfelelő svájci frankkal számolunk, akkor a banknak a saját 10 millió forintnak megfelelő, svájci frankban felvett kölcsönére csupán havi 416 (négyszáztizenhat) forintot kell kiadnia.

A magyar bank viszont a 10 millió forintnak megfelelő svájci frank összeg után nem 0.05 %-ot, azaz 416.-Ft/hó-ot kér a lakásvásárlásra svájci frankban felvett hitelfelvevőtől, hanem 6 %-ot számít, ami 50.000.-Ft/hó-nak felel meg. Ez 120-szor több mint amennyit a bank saját maga, a svájci frank kölcsönért fizet.

A 120-szoros kamat uzsorakamatnak tekinthető-e? A Ptk. 209. §, 209/A § és 237. §(3) alkalmazható-e?

Magyarország saját lakosságának a legértékesebb rétegét semmisíti meg a svájci frank jelenlegi törlesztésének a formája. Azok, akik vállalták a kockázatot és építkeztek, lakást vásároltak a magyar gazdaságot élénkítették. Ha ez a réteg – több százezer családról van szó – megsemmisül, nem lesz, aki vásároljon, befektessen. Ha nincs vásárlás, befektetés megáll a gazdaság egy része.

A kormány kilakoltatási moratóriuma következtében a bankok hatalmas profittól estek el. (Ó, a szegények! – a szerk.) Egy 10 millió értékű ingatlant a bankok 3-4 millióért számították be az adósságba és azt is ők határozták meg, hogy ki vehette meg az ingatlanokat. A kormánynak arra kell megoldást találni, hogy a 120 szoros kamatot hogyan lehet egy 5-10 szeres kamatra csökkentetni, amit (havi 2080 –Ft – 4160.-Ft-ot) már bármelyik devizahiteles ki tud fizetni.

A fenti 120 szoros kamatra vonatkozóan érdemes lenne az 1996. évi LVII. Törvény rendelkezéseit alkalmaztatni, mely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról rendelkezik, és amely 2. §-a kimondja, hogy ’’Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.’’

A bankoktól – az általuk már felajánlott – tőketörlesztési moratóriumot kell kérni és 1–2 év elteltével pániktól és spekulációtól mentesen, a valós helyzetnek megfelelően lehet rendezni a deviza hitelesek ügyeit. Így nem lenne szükség sem kilakoltatásokra, sem a nagyon sok pénzbe kerülő új könnyűszerkezetű lakások építésére.

Dr. Szécsi László
Az OLD ODE elnöke

Az akontroll.hu szerkesztőségének megjegyzése: A felvetett kérdés egyáltalán nem közömbös több tízezer embernek, fogyasztóknak. Készségesen helyt adunk a bankok válaszának, sőt várjuk azt.

A Szabad Riport megjegyzése:

A devizaárfolyamok szándékos manipulálása csak ezután következett. Maga a svájci pénzügyminiszter nyilatkozta a Reutersnak; “A svájci bankok manipulálták a devizaárfolyamokat”. – A magyarországi devizahitelezés akut problémái éppen a devizaárfolyamokat manipuláló svájci bankokig vezethetők vissza. Ekkora, (sokszor kétszeres, háromszoros), kamatösszeg növekedés, – a svájci frank árfolyamának brutális emelkedése nyomán, – bizony nem egyszerűen a válságnak köszönhető, – hanem szándékos és előre megtervezett devizapiaci manipuláció. – Az egyedüli célja pedig nem más, – mint az extra profit. – A bankárok és a befektetők számára.

És mivel ezzel, – többszörösen is, – bebizonyosodott az előre megfontolt aljas szándék, – ezért mi már nem adunk helyt a bankok válaszának. Legfeljebb a nép bírósága előtt tartott tárgyalásokon védekezhetnek a súlyos vádakkal szemben, melyeket nekik szegeznek majd. – A fehér gallérosok által elkövetett bűnök; – csalások, uzsorázások, s az ezeket követő lakáselárverezéseknek nevezett fosztogatások annyira nyilvánvalóak, – hogy a tömegesen elkövetett bűneikért nem tárgyalgatni kell velük, – hanem a főkolomposaikat börtönbe záratni, a többit meg ki kell kergetni az országból.

Mi inkább a nyomozó ügyészségek, a rendőrség, sőt mi több a kormány reagálásának adunk készségesen helyt, sőt el is várjuk azt.

(SzRTI)