A Parlament hétfőn elfogadta azt a törvényjavaslatot: 60 napja maradt a külföldieknek eladni magyar illegálisan szerzett földjeiket, ezután magánjogi szankciókkal is számolhatnak. Semmis szerződések lévén kizárják a földekért kifizetett vételár magyar bíróság előtti visszakövetelését.
Nagy István mosonmagyaróvári országgyűlési képviselő keddi sajtótájékoztatóján elsőként a zsebszerződés elleni harc előzményeiről beszélt. Arról, hogy az egy éve megalakult tárcaközi bizottság javaslata alapján bűncselekménnyé minősítették a „termőföld megszerzésére irányuló jogellenes megállapodásokat". Júliustól az ebben való részvétel öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Emellett a földhasználati nyilvántartásban már az állampolgárságot is fel kell tüntetni. A termőföld-szerződéseket állami szervek vizsgálják meg, s a kontraktusokat időbélyeggel kell majd ellátni.
„A Parlament hétfőn elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely arra ösztönzi a jogsértőket, hogy önként feltárják, megszűntessék korábbi megállapodásaikat" – közölte.
A hatályba lépéstől hatvan napos, azaz körülbelül év végéig szóló türelmi időt biztosít következménymentes felszámolásukra. Ezt követően magánjogi szankciókkal is lehet számolni a külföldi földszerzőknek, amelyek – semmis szerződés lévén – kizárják a földekért korábban kifizetett vételár magyar bíróság előtti visszakövetelését" – folytatta. „Ezzel érdekévé válik a külföldinek az eredeti állapot helyreállítása, s az, hogy a földért cserébe a korábbi tulajdonostól visszakapja annak árát."
Ha ez nem történik meg, s a hatóság zsebszerződésre bukkan, akkor a földet a Nemzeti Földalap kapja meg, s adja haszonbérletbe, a külföldi bukja pénzét és területét, a magyar gazdától azonban a neki korábban kifizetett összeg nem követelhető vissza.
„Az ügyész jogosult közérdekű bírósági peres eljárásokat indítani: a semmisség és a jogsértés kimondása alapul szolgálhat a büntetőjogi következmények alkalmazásához. Mivel e jogi ügyek kiemelt státuszt kapnak, reményeink szerint ezáltal mielőbb megszülethetnek az első, percedens értékű ítéletek" – mondta Nagy István. Információi szerint tucatnyi ügyet adtak már át az ügyészség számára.
Nagy István mosonmagyaróvári országgyűlési képviselő keddi sajtótájékoztatóján elsőként a zsebszerződés elleni harc előzményeiről beszélt. Arról, hogy az egy éve megalakult tárcaközi bizottság javaslata alapján bűncselekménnyé minősítették a „termőföld megszerzésére irányuló jogellenes megállapodásokat". Júliustól az ebben való részvétel öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Emellett a földhasználati nyilvántartásban már az állampolgárságot is fel kell tüntetni. A termőföld-szerződéseket állami szervek vizsgálják meg, s a kontraktusokat időbélyeggel kell majd ellátni.
„A Parlament hétfőn elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely arra ösztönzi a jogsértőket, hogy önként feltárják, megszűntessék korábbi megállapodásaikat" – közölte.
A hatályba lépéstől hatvan napos, azaz körülbelül év végéig szóló türelmi időt biztosít következménymentes felszámolásukra. Ezt követően magánjogi szankciókkal is lehet számolni a külföldi földszerzőknek, amelyek – semmis szerződés lévén – kizárják a földekért korábban kifizetett vételár magyar bíróság előtti visszakövetelését" – folytatta. „Ezzel érdekévé válik a külföldinek az eredeti állapot helyreállítása, s az, hogy a földért cserébe a korábbi tulajdonostól visszakapja annak árát."
Ha ez nem történik meg, s a hatóság zsebszerződésre bukkan, akkor a földet a Nemzeti Földalap kapja meg, s adja haszonbérletbe, a külföldi bukja pénzét és területét, a magyar gazdától azonban a neki korábban kifizetett összeg nem követelhető vissza.
„Az ügyész jogosult közérdekű bírósági peres eljárásokat indítani: a semmisség és a jogsértés kimondása alapul szolgálhat a büntetőjogi következmények alkalmazásához. Mivel e jogi ügyek kiemelt státuszt kapnak, reményeink szerint ezáltal mielőbb megszülethetnek az első, percedens értékű ítéletek" – mondta Nagy István. Információi szerint tucatnyi ügyet adtak már át az ügyészség számára.
(A témára később visszatérünk.)
Kisalföld
