2012-ben a magyar lakosság 17 százaléka volt jövedelemszegény, 19 százaléka munkaszegény, 37 százaléka élt súlyosan deprivált anyagi körülmények között. Összességében a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka ahol mindhárom formája jelen volt, derül ki a Tárki jelentéséből.

2012-ben a szegénységi határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta – közölte e Tárki. A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. Ez azt mutatja, hogy a lakosság mekkora hányada él egy meghatározott jövedelmi szint alatt. A statisztikában alkalmazott egyik rutin megoldás a medián 60 százaléka alatti jövedelmet tekinti a szegénység határának.

Az Európai Unió stratégiai céljainak egyike a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése – olvasható a Tárki jelentésében. Ennek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi deprivációt. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi depriváció azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (mint például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik. 2012-ben a magyarok 19 százaléka élt munkaszegény, 37-a súlyosan deprivált anyagi helyzetű háztartásban.

A Tárki szerint Ha a szegénység és társadalmi kirekesztettség három elemének együttes előfordulását vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy a népesség 8 százaléka élt olyan háztartásban, ahol mindhárom szegénység-elem jelen volt, illetve 47 százalékuk olyan háztartásban, amelyik legalább egy tekintetben szegénynek volt tekinthető.

A Tárki Monitor kutatás adataihoz képest (feltehetően az adatfelvétel technológiája és a minta eltérései, illetve az adatfelvételek eltérő referencia-időszaka miatt) a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a KSH szerint kisebb volt: 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt. Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték, ennél magasabb szegénység és társadalmi kirekesztettség arányt csak Bulgáriában (48 százalék), Lettországban és Romániában (40 százalék), Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek.

Távol az EU-tól

A GfK kutatása szerint sem állunk túl jól. “Magyarország a 31. helyen áll 42 európai országból az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem tekintetében” – derül ki a GfK tanulmányából. Montenegrót és Romániát megelőzzük az 5009 eurós értékkel, ám Szlovákiát és Horvátországot nem.

“Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő (12 890 euró) mindössze 38,9 százaléka” – emelte ki Dörnyei Otília , a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. “A magyarok egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20 621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede.”

Magyarország – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4.541 euró) és Romániát (3.491 euró), ám Horvátország (5.208 euró) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került.
(Szerző: Világgazdaság Online)