A jelentés szerint a kazah államfő az úgynevezett Legfelső Eurázsiai Gazdasági Tanács csütörtöki ülésén közölte: Recep Tayyip Erdogan török kormányfő fordult hozzá azzal a kéréssel, hogy országát vegyék fel a három szomszédos volt szovjet köztársaság alkotta gazdasági szervezetbe.
Nazarbajev hozzátette, külföldön gyakorta kérdezik tőle, hogy a régi Szovjetuniót támasztják-e fel a vámuniót is magába foglaló eurázsiai szövetség tervével, vagy valami olyasmit akarnak létrehozni, ami "Oroszország alá tartozik". A kazah államfő ezért úgy gondolja, hogy Törökországot befogadva véget vethetnének a találgatásoknak.
Arkagyij Dubnov, a Ria Novosztyi tudósítója kommentárjában szenzációnak tartja, hogy a NATO-tag Törökország, az iszlám világ egyik legnagyobb állama, amely évek óta szeretne az Európai Unió tagja lenni, a működését épp hogy csak elkezdő, most még szűk körű (orosz-fehérorosz-kazah) "klubba" kérte felvételét. Szerinte egyelőre nem világos, hogy Törökország vámuniós tagság iránti igényének bejelentése csupán a Moszkva, Asztana, Minszk és Ankara érdekeit kifejező hangzatos reklámakció-e, vagy pedig egy "gazdaságilag jól kitervelt, briliáns geopolitikai elképzelés".
Az orosz újságíró emlékeztetett rá, hogy Örményország államfője szeptember elején váratlanul Moszkvába érkezett, és ott kevesebb, mint három hónappal az európai uniós társult tagsági megállapodás aláírása előtt jelentette be, hogy országa csatlakozni kíván az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz. Jerevánnak fontos érv, hogy az ország biztonságát az Azerbajdzsánnal fennálló, a hegyi-karabahi konfliktussal terhelt viszonya miatt Moszkva és a volt szovjet tagköztársaságok által létrehozott Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete tudja garantálni.
A Ria Novosztyi tudósítója úgy véli, hogy a Kreml Örményország bevonásával akarja ellensúlyozni Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledését és az orosz-fehérorosz feszültségeket okozó "káliumos vitát".
Augusztus végén Minszkben 100 millió dolláros kárt okozó hivatali visszaélés vádjával őrizetbe vették a világ egyik legnagyobb káliumalapú műtrágyagyártó cége, az orosz Uralkalij vezérigazgatóját. Vlagyiszlav Baumgertner jelenleg is minszki házi őrizetben van.
A Ria Novosztyi kommentárja szerint egyáltalán nem biztos, hogy Szerzs Szargszján örmény államfő ezek után részt vesz az EU úgynevezett keleti partnerségi csúcstalálkozóján november végén, Vilniusban. Azon a tervek szerint Ukrajna az orosz győzködés ellenére aláírja az európai uniós társult tagsági megállapodást, és egyben csatlakozik az uniós szabadkereskedelmi megállapodáshoz.
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta Törökországról szóló jelentését, melyben lehetővé teszik a csatlakozási tárgyalások folytatását.
A jelentés egyben kritikákat is fogalmaz meg a török féllel szemben. Már három éve stagnál a török csatlakozási folyamat. A csatlakozni kívánó országoknak 35 témafejezetet kell az EU-val megvitatni és lezárni, amiből Törökországnak eddig összesen egyet sikerült befejezni.
Korábban Németország és Franciaország voltak a csatlakozás legfőbb ellenzői, azonban idén ők is zöld utat adtak. Három éve Ciprus elismerése feletti vita miatt szakadt meg az amúgy is lassú csatlakozási folyamat.
Törökország csatlakozása kétségtelenül több kihívást tartogat, mint az integráció eddigi állomásai. A kulturális különbségeken túl hatalmas erőpróba lenne az EU számára a politikai és gazdasági hatások kezelése. Az Unió jelenlegi támogatási rendszerében egy most csatlakozó Törökország aránytalanul sok pénzt szívna el közös költségekből, a 75 millió lakosú ország döntéshozói súlya pedig meghaladná Németországét az egyre nagyobb szerepet kapó Európai Parlamentben. Kétségtelenül sokaknak borzolja az idegeit, hogy a szűk nyugat- európai együttműködésnek indult integrációt egy Iránnal és Irakkal határos muszlim ország irányítsa. Az EU-nak ugyanakkor nagy szüksége van Törökországra, ha a világpolitikában hangsúlyosabb szerepet kíván játszani: a NATO második legnagyobb haderejét adó ország megnyitná Európa lehetőségeit a Közel-Keleten és az ország lendületben lévő gazdasága is hatalmas lehetőségeket tartogat az öreg kontinens számára.
Az Európai Unió csupán ki szeretné használni Törökországot. A török haderő potenciálja és a török gazdaság ereje kívánatos a tobzódó nyugat számára, azonban szeretnék elkerülni, hogy a muszlim ország beleszóljon az Európai Unio politikájában. Számukra ez a csatlakozási folyamat a legoptimálisabb. Nem kell támogatniuk a török gazdaságot, nem kell beleszólást biztosítaniuk az EU-s politikába és kedvükre fogalmazhatnak meg igényeket a török féllel szemben.
Azonban úgy tűnik, hogy Törökország megunta ezt a játékot! Nurszultan Nazarbajev kazah elnök javasolta, hogy Törökországot vegyék fel a Vámunióba. Nazarbajev szerint a török elnök fordult hozzá azzal a kéréssel, hogy vegyék fel Ankarát az eurázsiai gazdasági szövetségbe – jelentette ki a kazah elnök a minszki FÁK csúcstalálkozó keretében tartott eurázsiai gazdasági fórumon.
Nazarbajev szerint Törökország felvételével elhárulnának azok a kérdések és felvetések is, miszerint a Vámunió orosz birodalmi projekt lenne vagy a Szovjetunió egyfajta újjászervezése.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket!
Juhász Pál" Szerinte egyelőre nem világos, hogy Törökország vámuniós tagság iránti igényének bejelentése csupán a Moszkva, Asztana, Minszk és Ankara érdekeit kifejező hangzatos reklámakció-e, vagy pedig egy gazdaságilag jól kitervelt, briliáns geopolitikai elképzelés". A cikkíró szerint , bár a válasz már adott.
rozsola
