Számítások szerint a három rezsicsökkentéssel egy átlagos család akár 100-120 ezer forintot is megtakaríthat évente – közölte a Magyar Televízió híradója a minap. E közlés több olvasónknak is szöget ütött a fejébe. Kérdéseket fogalmaztak meg: átlagos családnak mondható-e, akinek a rezsije évente 100-120 ezer forinttal tud csökkenni? Ehhez ugyanis valahol 800 ezer és egymillió forint között kell közszolgáltatásokra költenie. Valójában mennyit is lehet egy átlagos család rezsije, és ezzel együtt a rezsi-megtakarítása?
A rezsicsökkentés ma sok tekintetben politikai kérdés, az embereknek mégis érdemes volna pénzügyi kérdésként tekinteni rá. Nyilván sokan a politikai meggyőződésüktől függően meg is teszik ezt. Kiszámolják, mennyi megtakarításuk származik a díjcsökkenések után, és a döntések mélyebb rétegeit nem nézik. Mi is ezt tettük szakértőink segítségével, akik éppen a téma kényessége miatt név nélkül beszéltek. Így tették a közszolgáltatók képviseletében is, amikor elmondták, nincsenek számításaik arra nézve, hogy a szolgáltatási területükön mennyi a díjak átlagos csökkenése. Ez ugyanis könnyen kiszámolható volna: ha a számlákon narancssárga mezőben szereplő számok (díjcsökkenések) összegét elosztanánk a háztartásokkal, átlagos díjtételcsökkenést kapnánk. Ha minden egyes közszolgáltatóval ugyanígy járnánk el (de ez már csak erősen elvi lehetőség), akkor kapnánk átlagos csökkenés-mértéket. Ilyen szám ma Magyarországon nincs.
Ez év elején kaptak először csökkentett számlát a fogyasztók: 10 százalékkal lett olcsóbb a földgáz, az áram és a távhő. Ezekben még csak-csak számolható volna átlag, bár elég sok szolgálgatótól kellene adat hozzá. A júliusi második lépcső már problémásabb, akkor a víz, a csatorna, a szemétszállítás, a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés díja mérséklődött ugyancsak 10 százalékkal. A következő hónaptól ismét a gáz, az áram és a távhő ára lesz alacsonyabb, további 11,1 százalékkal azért, hogy az évi 20 százalékot kiadja. Ennek inkább kommunikációs jelentősége van, hiszen a rezsicsökkenés ténylege mértékét többen vitatják, a 19 százalékos olcsósítás kevésbé volna hangzatos.
Nem létezik tehát objektívnek tekinthető, valamely gazdaságkutató tollából kimutatott adat arra nézve, hogy a három díjmérséklés átlagosan mennyivel több pénzt hagy a családoknál (merthogy többet hagy, ezt így önmagában nem is érdemes vitatni). Az átlagszámítás amúgy is több aggályt vethet föl, amire a jelzett MTV-közlés olvasói visszhangja is rámutatott. Az átlagban a nagyon gazdag és a nagyon szegény családok is összeadódnak, és miután az olló közöttük soha nem látott távolságra nyílt a 2000-es évekre, kicsit komolytalannak tűnik az átlagszámítás. A területi különbségek szintén torzítanak, hiszen a nyugat- és a közép-magyarországi térségben több a jómód, mint az észak-kelet-magyarországi vagy a dél-dunántúli régióban.
A családok átlagos rezsiköltésére léteznek becslések. Az OTP Lakástakarék egy éve ismertetett felméréséből az derült ki, évente 420-600 ezer forintot költ az átlag magyar család rezsire. A családok több mint fele a teljes éves háztartási kiadás 25-50 százalékát fizeti közszolgáltatásra, csaknem ötödüknél a kiadások több mint fele megy el ilyen célra. A 420-600 ezer forint közötti sávba a családok fele tartozik, 420 ezer forint alatti rezsiterhet 27 százalékuk, 600 ezer forint felettit 23 százalékuk fizet. Egy év alatt kevésbé valószínű, hogy a magyar átlagcsalád elkezdett 800 ezer és egymillió forint közötti rezsit fizetni. A Pénzcentrum egy átlagos társasházi lakásnál 1150 köbméteres gáz- és 2200 kWh-s villanyfogyasztás után 50 ezer, míg egy átlagos családi háznál 3000 köbméteres gáz és 2500 kWh-s villanyfogyasztásnál 100 ezer 605 forintos díjcsökkentést számolt. Kérdés, mennyire átlagos a családi házak totális gázfűtése?
Mindezek után – és mert a közszolgáltatók is ezt javasolták – konkrét háztartásokat vettük górcső alá. Egy 90 négyzetméteres kaposvári belvárosi téglalakás tulajdonosa durván éves 150 ezres gáz-, 60 ezres víz- és 84 ezres villanyszámlái után 30 ezer forintos megtakarítást mutatott ki. Egy 70 négyzetméteres panelben 24 ezer forint marad a lakónál, a villanyból havi 400, a hidegvízből 301, a gázból 193, fűtés-melegvízből 1150 forint maradt neki másra a 10 százalékok után. Értelemszerűen a novemberi csökkenések ezekben még nincsenek benne, amint a PB-gáz, a szippantás vagy a szemétdíj sem.
Hasonló nagyságrendű összegeket mutatott ki júliusban közölt tanulmányában Cinkotai János, a jegybank Monetáris Tanács tagja. Azt írta, összesen 161 milliárddal több marad a lakosság pénztárcájában idén és jövőre a 2013 januárjától, illetve július elsejétől megvalósult rezsicsökkentéseknek köszönhetően. Az árcsökkentések hatásaként idén 130, míg 2014-ben 31 milliárd forinttal csökken az adott termékekre fordított kiadásaink összege. A nem egész tízmillió lakosra fejenként (a novemberi csökkentést nem számítva) 13 ezres megtakarítás jött ki. Átlagos családra számítva ez legfeljebb 50 ezer forint körüli összeg. Kevésbé a kormányzati kommunikáció főáramát erősítette egy év eleji írásában Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője, aki szerint a rezsicsökkentés szociálisan igazságtalan, mert a legmagasabb jövedelmű 20 százalék élvezi a 100-120 milliárd forintra becsülhető tehercsökkentés kétharmadát.
A megkérdezett olvasóink közül sokan hozzátették: a rezsicsökkentést bőven megfizetik a banki tranzakciós illetékekben. Nem ért egyet velük egy kormánypárti szóvivő, aki szerint a tranzakciós illeték terhei – melyet egy átlagkereső esetében néhány száz forintra becsült –, semmiképp nem vethetők össze a rezsicsökkentéssel, ami tízezer forintos megtakarítást jelent a családoknak havonta.
Erre mondta egy olvasónk, szeretne ő annyi rezsit fizetni, hogy ennyi megtakarítása legyen, és akkor a tranzakciós illeték sem nyomasztaná annyira, még az úszómedencéje új színre burkolására is úgy utalná a pénzt az iparosnak…
(sonline )
