Azt szoktuk mondani, hogy a víz az élet forrása. A Föld lakossága nő, egyre több természeti készletet használ fel. Már akár a közeli időben is fenyegethet a globális vízhiány. Az ivóvíz már most drágább, mint a kőolaj. De idővel akár oka lehet a világ újrafelosztásának is.

Ismeretes, hogy Földünkön felmelegedés tapasztalható. A nemzetközi szakértők szerint száz év múlva akár 1,5-4 fokkal is nőhet a hőmérséklet. Egész sor ország, így Közép-Ázsia számára ez a katasztrófával egyenlő. Őket pusztító aszály fenyegeti. Alekszej Kokorin, a WWC Klíma és energetika c. programjának vezetője így látja a helyzetet.

Jó, hogy vannak korszerű hidrotechnikai berendezések. De ezek elég költségesek. Nagyon sok esetben számos országban igen régiek ezek az objektumok, és nem képesek funkcióikat teljesíteni. Az újabb gátak, töltések emelése nemzetközi viszályokat vált ki. Üzbegisztán nyíltan háborúval fenyegeti Tádzsikisztánt, amennyiben Dusanbe mégis felépítené a roguni vízierőművet a Vahs folyón, és ezzel lecsökkenne a folyásirányban a víz mennyisége.

Hasonló a helyzet Afrikában is. A Nílus folyó medencéjén számos ország osztozik, meg van határozva a kvóta a vízkészletek használatára. De még a gyarmati időktől kezdve a fő vízmennyiség Egyiptomé. Kairó mindeddig nemet mondott a régi egyezmények felülvizsgálatára irányuló próbálkozásokra, más országok kvótáinak növelésére. Csakhogy most Egyiptom belső válsággal küzd, és ezt a helyzetet megpróbálja kihasználni Etiópia, amelynek területén indul ki a Nílus egyik forrásága, a Kék-Nílus. Addisz-Abeba ott kezdte el a duzzasztómű építését. Etiópia azt állítja, hogy miután lehetőséget kap az öntözésre, le tud mondani a külső élelmiszer segélyről. Az egyiptomiak viszont ezen felháborodtak, és akár fegyverrel a kézben is készek jogaikat védeni.

A Föld lakosságának növekedése azt jelenti, hogy a természeti készletek felhasználása gyorsabb ütemű, mint a tartalékok megújulása. Az ENSZ adatai alapján, a jelenlegi felhasználási ütemet nézve a kőolaj 50 évre, a földgáz 60 évre elegendő. Az édesvíz éles hiánya már tíz év múlva sújthatja a világ lakosságának közel a felét. Akkor pedig elkerülhetetlen lesz a háború. Nyilván először az információs hadviselés, aztán majd kiderül, hogyan tovább. Oroszország a jelentős vízkészleteivel és a különleges Bajkál-tóval a támadás első célpontja lehet – mondja Oleg Matvejcsev politológus.

Az információs háború azt jelenti, hogy a világközösség értésére hozzák: a készletek közös kincsek. Így megpróbálják rákényszeríteni Oroszországot, hogy engedje a korlátlan hozzájutást a Bajkálhoz és általában az édesvízhez. Úgymond ugyanazt a levegőt szívjuk, így a vizet is így kell használni.

A víztartalékokért folyó küzdelmeket csak az ésszerű felhasználással lehet elkerülni. Takarékosság és korszerű technológiák: csak így lehet mentesülni az ökológiai katasztrófától, elkerülni azt, hogy a víz az élet forrásából a gyilkosság ürügye lehessen.

(Oroszország Hangja)