Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Trükkök állnak a “történelmi” foglalkoztatási számok mögött

2013. október 03. - Andre Lowoa

Nem látja a kormány által emlegetett foglalkoztatási fordulatot az MNB a versenyszférában és jövőre sem várható ilyen – ez derül ki a jegybank Inflációs jelentésből. A cégek elbocsátások helyett inkább átálltak részmunkaidős foglalkoztatásra, csökkent a túlórák száma. A bruttó bérek jövőre 4,5 százalékkal emelkedhetnek, ám a versenyszférában a bérnövekedés csak három százalékra tehető.

2013 második negyedében történelmi szintet ért el a foglalkoztatási ráta, ám mindez nem a versenyszférának köszönhető – olvasható az MNB Inflációs jelentésében. Ez azért is érdekes, mert Matolcsy György jegybankelnök egyebek közt foglalkoztatási fordulatról is beszélt a hétvégén. A vállalati szektor munkakereslete rövid távon visszafogottan alakulhat, szögezik le a jegybanki szakértők. A tavalyi recesszió és a termelési költségeiket emelő adóintézkedések mérsékelték a vállalatok jövedelmezőségét, így a lanyha fogyasztói kereslet korlátozza a cégek áremelési lehetőségeit, ezért a jövedelmezőség helyreállítása érdekében a vállalati szektor bérköltségei visszafogására törekszenek.

A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak létszáma 2013 második negyedévében 1,4 százalékkal, júliusban 1,7 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatottak létszáma a válság előtti szint fölé emelkedett. A nemzetgazdasági foglalkoztatottságot hosszabb ideje elsősorban a közfoglalkoztatás és a bővülő külföldi munkavállalás emeli, s nem a hazai versenyszféra. Az MNB szerint mintegy százezer olyan munkavállaló van, aki hazai háztartáshoz köthető, ugyanakkor külföldön dolgozik, ők is javítják a foglalkoztatási adatokat.

Az MNB munkaerő-piaci prognózisa

2013 2013 2014 2014

régi aktualizált régi aktualizált
Nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 3,0 3,3 5,0 4,5
Nemzetgazdasági foglalkoztatottság változása -0,2 0,8 0,3 0,8
Versenyszféra bruttó átlagkereset 3,5 3,5 3,0 3,0
Versenyszféra foglalkoztatottság -0,6 0,2 0,4 0,4
Versenyszféra fajlagos munkaköltség 1,5 1,5 1,7 1,3
Lakossági reáljövedelem 0,4 1,1 0,3 1,0
Forrás: MNB

Az MNB tapasztalatai szerint a cégek – élve az új Munka Törvénykönyve adta rugalmasabb foglalkoztatási lehetőségekkel – az elmúlt időszakban a ledolgozott munkaórákat csökkentették, vagyis valójában csökkent a munkaaktivitás. A foglalkoztatás azért nem csökkent, mert a vállalkozások nem elbocsátással kezelték a csökkenő keresletet, hanem a munkaidő csökkentését választották, vagy akár a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésével, a túlórák eltörlésével. Így a konjunktúra erősödésével nőhet majd csak a foglalkoztatás, ugyanis addig a cégen belüli munkaerő-tartalékok bőven elegendőek az igények kielégítésre – magyarán a versenyszférában érdemi foglalkoztatásbővüléssel nem számolhatunk a közeljövőben.

Az átlagosan ledolgozott munkaórák 2012 eleje óta érdemben mérséklődtek – szögezi le az MNB. A legalább 60 órában foglalkoztatottak munkaóráinak számában hosszabb ideje csökkenő tendencia figyelhető meg. Ez részben annak köszönhető, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya huzamosabb ideje emelkedik. Ugyanakkor csökkent a munkanélküliség, amit egyrészt a versenyszféra magasabb munkaerő-kereslete, illetve nagyobb részt a külföldön munkát vállalók és a bővülő közmunkaprogramok magyaráznak.

A jegybank elemzői szerint a következő hónapokban csökkenhet a munkanélküliség, ám az továbbra is 10 százalékos szinten marad. A magas munkanélküliség bérleszorító hatása továbbra is érezteti hatását, így a versenyszférában a bérek jelentős növekedésére nem számít az MNB. Hosszabb távon sem kecsegteti a munkavállalókat a jegybank: “A laza munkapiac lehetővé teszi, hogy a vállalatok a béremelések visszafogásával javítsák jövedelmezőségi helyzetüket. Emellett a huzamosabb ideig cél alatt alakuló infláció elősegítheti az inflációs várakozások mérséklődését, ami hozzájárulhat az alacsony bérdinamika fennmaradásához középtávon is.”

Szerény reálbér-növekedés várható – de nem a versenyszférában

Az első félévben a vállalatok visszafogottan emelték a béreket, ami erőteljesebben jelentkezett a piaci szolgáltatásoknál, mint a feldolgozóiparban. Ugyanakkor mindkét ágazatban történelmi mélyponton van a rendszeres keresetek alakulása – írja az MNB. A “laza munkapiac” vagyis a magas munkanélküliség lehetővé teszi a cégeknek a béremelések halogatását. A bérek év elején visszafogottan emelkedtek, ennek köszönhetően 2013 első félévében összességében alacsony bérindexet figyelhettünk meg a versenyszférában. Mivel a cégek az éves teljesítményhez kapcsolódó jutalmakat zömmel az év utolsó két hónapjában fizetik ki, így változás csak mostanában várható.

Az MNB szerint a bruttó bérek 4,5 százalékkal emelkedhetnek 2014-ben, ám a versenyszférában 3 százalékos béremelés lehet. A béremelések jelentős része ugyanis a közszférában következik be – a pedagógus életpálya-modell bevezetésével. A jegybank ugyanakkor mérsékelte a béremelési várakozásait, júniusban ugyanis még 5 százalékos növekedéssel kalkulált – igaz jóval magasabb inflációval.

A versenyszférában várt 3 százalékos béremelkedés azonban még így is meghaladja a vállati szándékokat. Az Inflációs  jelentés által is megemlített, Hay Group 2013. augusztusi felmérése szerint a megkérdezett nagyvállalatok átlagosan két százalékos béremelést terveznek 2014-re. Ugyanakkor bizonytalanságra utal, hogy 2014-re közel felük még nem döntötte el, hogy emeli-e az alkalmazottai bérét. Az MNB szerint összességében a 2,4 százalékos 2014-es infláción felül a reálbérek 1 százalékkal nőhetnek jövőre az idei 0,3 százalék után.


(napi.hu )

süti beállítások módosítása