Melyik a legbiztonságosabb megyeszékhely, hol számíthat nagyobb eséllyel arra, hogy meglopják, kizsebelik, esetleg feltörik az autóját? A legfrissebb statisztikai adatok és rendőrkapitányok beszámolói alapján a hvg.hu elkészítette a "bűnös megyeszékhelyek" rangsorát. Feltéve persze, hogy a statisztikák külön-külön a valós helyzetet mutatják.

Máig nem került a helyi közgyűlés elé a legrosszabb bűnügyi statisztikai adatokkal rendelkező Székesfehérvár rendőrkapitányának beszámolója a tavalyi évi munkájukról. A legtöbb megyeszékhelyen már tavasszal, illetve a nyár elején túlestek ezen, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság azonban még azt sem volt hajlandó elárulni a hvg.hu-nak, hogy a megyei rendőrfőkapitány mikor áll jelentésével a közgyűlés elé.

Pedig a megyei és országos adatokat átböngészve valószínűleg minden rendőri vezetőnek lenne miről beszélnie. A Legfőbb Ügyészség szeptember 17-én közzétett tájékoztatójából például az derült ki, hogy a rendszerváltás óta soha nem zártak le annyi nyomozást eredménytelenül, mint tavaly. A növekedés jelentős: míg 2011-ben 245 ezer ilyen eset volt, tavaly már 274 ezer. Abból a szempontból persze nem meglepő ez az adat, hogy az ország számos régiójában romlott a bűnügyi helyzet, különösen a vagyon elleni, illetve a garázda jellegű bűncselekmények száma ugrott meg.

Rendőr Székesfehérváron. Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Székesfehérvárról a beszámoló híján olyan kapitányságok jelentéseiből kellett következtetéseket levonni, ahol szerepelnek összehasonlítható nagyvárosi adatok. Ez alapján a listavezető városban tavaly 18 449 bűncselekmény jutott a rendőrök tudomására, vagyis százezer lakosra kiemelkedően sok, 18 135 bűnügy jutott (a második helyen álló Kecskeméten ennek kevesebb, mint a fele). Ennek okát a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság részéről azzal magyarázták a hvg.hu-nak, hogy a székesfehérvári kapitányságon egy 2010-ben megkezdett nyomozást tavaly fejeztek be.

Az ügyben egy szabálysértési értékre üzletszerűen elkövetett, 12 303 rendbeli csalás-sorozatot derítettek fel eredményesen. Ez a 2012-ben regisztrált bűncselekmények 37,4 százalékát tette ki. A bűncselekmény elkövetői újsághirdetést adtak fel otthon végezhető munkalehetőségről, melyhez pár ezer forintos regisztrációs díjat szedtek be, azonban munkát nem biztosítottak a sértetteknek. A 100 000 lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma e nélkül a Székesfehérvári Rendőrkapitányság illetékességi területén elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan 4 544,6, az egész megyére vonatkoztatva pedig 4 847,5 lenne, amely a jelenleginél 61,3 százalékkal alacsonyabb értéket jelent – tették hozzá.

Székesfehérvár már 2011-ben is első volt a megyei jogú városok rangsorában, akkor 11 341 bűncselekményt követtek el. A feltűnően magas bűnügyi indexet a megyei kapitányság szóvivője, Németh-Kész Mónika őrnagy egy éve azzal magyarázta a HVG hetilapnak, hogy két nagyszabású csalássorozatra is fény derült a városban. Az egyik eset egymagában 2669 ügyet tette ki - akkor valótlan álláshirdetésekkel csaltak ki kisebb összegeket a sértettektől, akiknek emelt díjas telefonszámon kellett jelentkezniük.

A sorozat-bűncselekmények valóban torzíthatják a statisztikát. Így került például 2011-ben a lista élére Hajdú-Bihar megye és Debrecen, ahol egyetlen eljárásban több mint tízezer, gazdasági jellegű bűncselekményt derített fel a rendőrség.

Az aktuális lista második helyén Kecskemét áll: Bács-Kiskun megye székhelyén több mint tízezer bűncselekményt regisztráltak, vagyis 8 797 jutott százezer emberre. A városi rendőrkapitány tavalyi évre vonatkozó beszámolójából kiderül, hogy mi lehet ennek az oka: 35 százalékkal nőtt a vagyon elleni bűncselekmények száma. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság a statisztikára vonatkozóan a hvg.hu-val azt közölte, hogy a kapitányság területén tavaly a regisztrált bűncselekmények emelkedésében alapvetően a közrend elleni, a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények számának növekedése volt a meghatározó. Hangsúlyozták, hogy az egyes bűntetteket vizsgálva megállapítható, hogy az úgynevezett járulékos bűncselekmények száma a korábbi évekhez képest 2012-ben jelentősen megnövekedett, elsősorban a gépkocsi feltörések miatt.

Helyszínelő rendőrök Kecskeméten. Fotó: MTI / Donka Ferenc

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy gépkocsi feltörése esetén, amennyiben a járműből az elkövető ellopta valaki otthagyott táskáját, akkor annyi rendbeli közokirattal visszaélés és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést is regisztrálnak, ahány okirat (igazolvány, lakcímkártya stb.) és bankkártya volt a táskában. Azaz: egyetlen gépkocsi feltörés további, akár 8-10 járulékos bűncselekményt is eredményezett. A kecskeméti regisztrált bűncselekmények több mint egyharmada ilyen járulékos bűncselekmény volt. A Kecskeméti Rendőrkapitányság illetékességi területén regisztrált bűncselekmények száma 2013. év első félévében csökkenést mutat, 100 000 lakosra vetítve 2 018,6.

A harmadik helyre került Salgótarján, ahol tavaly 7576 bűncselekmény jutott százezer lakosra (a regisztrált bűnügyek abszolút száma 2816 volt). A rendőrkapitány jelentése alapján a bűncselekmények száma kismértékben csökkent 2011-hez képest – az összes ügy majdnem fele vagyon elleni bűncselekmény –, nőtt viszont a személy elleni támadások száma. A lopások számának 17,9 százalékos növekedése repítette a negyedik helyre Szolnokot, ahol 6932 bűncselekmény jutott százezer lakosra.

Az ötödik helyen álló Miskolc (ahol tavaly 6930 bűncselekmény jutott százezer főre) több szempontból is érdekes. Már többször írt a hvg.hu a miskolci rendőrkapitány jelzéséről, miszerint a gyerekkorúak fiatalkorúként útonállásszerű bűncselekményeket hajtanak végre. Ezt alátámasztja a Legfőbb Ügyészség statisztikája is, amely szerint legtöbb gyermekkorú tettest (483 fő) Borsodban regisztrálták. A miskolci kapitányság vezetője kiemelte annak a fiúnak az esetét, aki kihasználta, hogy nem büntethető, és 2012-ben több mint tíz rablást hajtott végre. A rendőröknek egészen addig fájt a fejük miatta, amíg el nem tudták helyezni az aszódi zárt intézetben.

Mi van a számok mögött?

Nem függ össze a rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztika a közbiztonsággal, mert az adatok csak azt mutatják, hogy a testület ügyforgalma mekkora volt egy adott évben, mennyi esetben jártak el. Ez azonban nem azonos az elkövetett bűncselekmények számával – mondta a hvg.hu-nak Kó József szociológus, közgazdász, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának munkatársa. Nyugat-Európában a bűnügyi adatokat ezért összevetik a lakosság körében elvégzett úgynevezett viktimológiai felméréssel. Magyarországon ilyen jellegű vizsgálat eddig egy volt, az OKRI készítette el 2003-ban.

Salgótarján - forró nyomon Fotó: MTI / Komka Péter

„Ezekre a felmérésekre azért lenne szükség, mert vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél nincs áldozat (mint például egy adócsalásnál), illetve a kisebb értékű lopások vagy a nemi erőszak esetében magas a látencia.” A kutató szerint sem jó hozzáállás a rendőrök, főleg a parancsnokok részéről, hogy az eredményességüket ezzel az ügyforgalmi statisztikával próbálják igazolni. „Tíz éve mondogatom a rendőröknek, hogy rosszul értelmezik a statisztikát, mégsem változtatnak a szemléletükön” – mondta Kó József. Az sem szerencsés, hogy a bűnügyi statisztikákat éppen azok készítik, akikre vonatkozik – vélte a szakember.

Egy volt rendőri vezető szerint az 1976 óta használt bűnügyi statisztikákat rosszul használják, nem vizsgálják a hosszabb távú, öt-tíz éves tendenciákat. Az egykori parancsnok szerint nemcsak a Kó József által emlegetett viktimológiai felmérésekre lenne szükség, hanem a testület tagjainak teljesítményét is mérni kellene, de – mint hangsúlyozta – nem a bűnügyi statisztikával.

Amit szépen kozmetikáztak is a parancsnokok, hogy igazolják az eredményességüket – említette meg Kó József. „A rendszerváltástól 2003-ig mintegy 18 vezetőt függesztettek fel azért, mert manipulálta a bűnügyi adatokat. Könnyű volt másolt CD-kel több ezres felderítést kreálni. Aztán az is rendszeres, hogy a lopásoknál az okozott kárt a szabálysértési érték alatt állapítják meg, és abból nem lesz nyomozás, nem kerül be a statisztikába” – sorolta az OKRI munkatársa.

A viktimológiai felmérést az USA-ban – tette hozzá – 1972 óta minden évben elvégzik egy százezres mintán. „Mivel nálunk egy készült, ezért az inkább egy pillanatfelvételt mutatott. Azt többek között, hogy a bejelentések és a tényleges elkövetés különbözik. Másfélszer-kétszer több lehet a valós ügyszám” – mondta Kó József. Szerinte a viktimológiai vizsgálatokat nemcsak rendszeresen végre kellene hajtani, hanem ki is kellene terjeszteni a jogi személyek felé, hiszen a bűncselekmények negyven százalékát cégek sérelmére követik el.

Egyszer bűn volt, már nem az?

Csak a statisztikát alapul venni azért sem jó tehát, mert – mint arról többször írt a hvg.hu – több eljárás is indult amiatt, hogy manipulálták a bűnügyi adatokat. Így például két évvel ezelőtt az országos rendőrfőkapitány statisztika-hamisítás miatt tett feljelentést az ügyészségen az Óbudai és a Gödöllői kapitányság illetékesei ellen. A Pest megyei város rendőrkapitánya egyébként a vizsgált időszakban Mihály István volt, aki jelenleg épp a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője.

A késedelmes vagy a hibás statisztikai adatszolgáltatás jelenleg közigazgatási bírsággal sújtható. A kormányhivatalok által kiszabható bírság természetes személy esetében 200 ezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél 200 ezertől kétmillió forintig terjedhet.

A büntetőeljárások indításának oka az volt, hogy a Legfőbb Ügyészség akkori országos vizsgálata tízezres nagyságrendben tárt fel hibákat, hiányosságokat és szándékos torzításokat a statisztikákban. Ezért az akkori legfőbb ügyész, Kovács Tamás levélben kérte Pintér Sándor belügyminisztert, tegye világossá munkatársai előtt, hogy a hamis statisztikai adatszolgáltatás miatt a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülhetetlen.

Pintér Sándor - jó munkát végeztek? Fotó: MTI / Kovács Tamás

Arról is írtunk, hogy egy rendőr a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságon 2010 áprilisában arról számolt be, hogy nem létező bűntény beismerésére akart egy gyanúsítottat rávenni a felettese, majd ugyancsak fiktív bűnesetekkel akarta a kapitányság statisztikáját javítani. Az adatok „buherálásánál” számos trükköt lehet alkalmazni. A hvg.hu-nak névtelenül nyilatkozó rendőr szerint például egy ügyszámra tesznek két olyan ügyet, amelyekben sikeres felderítés nem várható. Amennyiben nehéznek ígérkezik a felderítés, a rendőr inkább bejelentést javasol feljelentés helyett, mert az nem kerül be a bűnügyi statisztikába. Ezzel szemben bekerül a bűnügyi adatok közé, ha az eljárást érdemi nyomozati cselekmény nélkül felfüggesztik, de nem számít bele sem az eredményes, sem az eredménytelen ügyek közé.

Ma már nem kell attól tartaniuk a rendőri vezetőknek, hogy az adatvariálások miatt „megüthetik a bokájukat.” Idén február 1-jével ugyanis kikerült a Büntető törvénykönyvből a hamis statisztikai adatszolgáltatás. Jelenleg az, aki azt nem a valóságnak megfelelően végzi, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, szabálysértést követ el. Erről azonban már nincs szó akkor, ha azt vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy követi el. Úgy tudjuk, hogy magas beosztású vezetők részvételével tartott értekezleten „viccelődtek” is ezzel a jogszabály-módosítással, hogy milyen jól jött ez a parancsnokok számára.

A korábbi országos rendőrfőkapitány, Hatala József feljelentésének sem lett nagy következménye. A Gödöllői Rendőrkapitányság ügyében vizsgálódó Pestvidéki Nyomozó Ügyészségen valamennyi gyanúsítottal szemben megszüntették az eljárást - közölte a megyei főügyészség szóvivője. Gyugyi Csilla tájékoztatása szerint a megszüntetés oka az volt, hogy a gödöllői kapitányság rendőrei téves gyakorlatot folytattak és a gépkocsifeltörések során az elvitt személyi okmányokkal kapcsolatban nem minden esetben állítottak ki statisztikai adatlapot közokirattal való visszaélés miatt. Vagyis kevesebb bűnügyet rögzítettek a rendszerben, s ezekben az ügyekben nem is nyomoztak. A szóvivő elmondta, a gyanúsítottak azzal védekeztek a büntetőeljárás során, hogy a "helytelen hiányosságot és a téves gyakorlat folytatását az okozta, hogy a rendőri vezetők közül az eljárást senki nem kifogásolta és kérdőjelezte meg."

HVG