Elrendelte Hernádi letartóztatását a zágrábi bíróság – közölte ma a horvát köztelevízió. Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot szökés veszélye miatt adták ki.
Elrendelte Hernádi Zsolt letartóztatását a zárgrábi megyei bíróság, miután szerdán nem jelent meg a kihallgatáson, amelyre a horvát ügyészség idézte be – közölte a horvát köztelevízió pénteken. A hírre a Mol részvényei a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) zuhanásnak indultak, délután egy körül már a 16 ezres szint alatt voltak, két százalékos mínuszban. Mint ismert a horvát ügyészséghez tartozó korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatal szeptember 25-re kihallgatásra idézte Hernádi Zsoltot. A horvát televízió honlapján olvasható hír szerint az ügyészség szökés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában.
A horvát televízió honlapján olvasható hír szerint az ügyészség szökés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. A horvát letartóztatási parancs alapot ad európai letartóztatási parancs kiírására, azt követően pedig a nemzetközi elfogatóparancs kiadására, amely az EU területén kívül is érvényes lesz – írja a portál. A horvát televízió híre kitér arra, hogy a magyar hatóság visszautasította a horvát kérést, hogy kihallgassa a Mol elnök-vezérigazgatóját a vesztegetési ügyben.
Ki kell adni?
Egy korábbi jogi vélemény szerint Horvátország nem adhat ki európai uniós elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, mivel annak ellenére, hogy déli szomszédunk idén júliusban csatlakozott az Európai Unióhoz, a bűnügyi jogsegélyről szóló tagállamok közötti egyezmény és a hozzá fűzött jegyzőkönyv nem lépett automatikusan hatályba. Valki László rámutatott, hogy egyelőre az 1968-ban, még Jugoszláviával megkötött jogsegély-egyezmény hatályos a két állam között. Ez olyan eljárást ír elő, melyben először a magyar igazságszolgáltatásnak kell megvizsgálnia a kérdéses ügyet. A horvát ügyészség már két alkalommal küldött jogsegélykérelmet a magyar ügyészségnek. A magyar ügyészség válaszul az első megkeresésre lefolytatott egy eljárást, melyben tanúként meghallgatták Hernádi Zsoltot is, végül azonban az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A európai elfogatóparancsot lehetővé tevő egyezmény hatályba lépéséhez az Európai Unió Tanácsának egyhangú döntése szükséges. A tanács tagja mindegyik tagállam illetékes minisztere, a magyar állam részéről ebben az esetben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az, hogy az egyezmény hatályba lépéséhez egyhangú határozatára van szükség, azt jelenti, hogy bármelyik miniszternek, így a magyarnak is vétójoga lesz a szavazáson.
Ezt az álláspontot azonban több nemzetközi jogász vitatja. Van ugyanis olyan uniós jogszabály, amely alapján Magyarországnak ki kell adnia a Mol elnök-vezérigazgatóját, ha Horvátország kéri. Ez pedig az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat, amit az Európai Tanács 2002-ben fogadott el. Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok intézetének adjunktusa, aki a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, a 2002-es kerethatározat szövege alapján nem látja, miért ne lehetne átadni a Mol elnök-vezérigazgatóját a horvát hatóságoknak, amennyiben ezt kérik.
(HVG)
Bal-Rad komm: Kezdődik a heje-huja! Lezajlottak a németországi választások, nagyjából kialakult már a teendők köre is.
Angela kezdi rendezni az Unió számára legmegfelelőbb kártyalapokat!
Azt ugyanis senki ne gondolja, hogy erre a dologra Németország jóváhagyása nélkül sor kerülhetne. Az Eu legerősebb gazdasági és politikai hatalma mintegy felügyeli is a rendet. Amely rendet a mi Döbrögink nem nagyon respektálja-és már elég régóta bosszantja Brüsszelt.
Csak a hülye nem látja a Döbrögi-Hernádi “tengely” működését. Kelet-Közép Európa legnagyobb olajcége a döbrögisták egyik pénztermelője. Már annak meglebegtetése, hogy Hernádi…-igen érzékeny anyagi veszteséget okoz a Nemzet Patkánya által dirigált maffiának. Ezzel a letartóztatási paranccsal az EU megküldte Döbröginek a selyemzsinórt!
Nyilvánvaló, hogy Vezénylő Tábornok Úr “veszi a lapot”-és már fogalmazódik a Véres Kard Körbehurcolásának forgatókönyve.
Hatalmas Szabadságharc fog ismét indulni-Horvátországon keresztül, az Unió ellen.
A honi Harmadik Hadoszlop persze kacag a gyönyörtől a hirek hallatán, hiszen közöttük van az Unió által kivánatos-és már ki is jelölt Döbrögi utód.
Persze amig az elfoglalja majd az ország élén a helyét-sok viz le fog folyni a Dunán! És rengeteg könny fog még addig patakzani! Na meg vér!
Mert Döbrögi Vezénylő Tábornok Úr nem fogja hagyni magát!
Ezzel a letartóztatási paranccsal megkezdődött a “Végjáték a Duna mentén”
A MAGYAR NÉP PEDIG TEHETETLENÜL, EGYEDÜL, KISZOLGÁLTATVA FOGJA NÉZNI ÉS ELVISELNI MAGYARORSZÁG MEGSEMMISÜLÉSÉT!
Talán meg is érdemeljük mindezt!
Mi ruháztuk fel hatalommal mindazokat, akik…
Egyezségi ajánlat és fenyegetés is egyben a magyar kormány közleménye, amellyel a Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen kiadott horvát elfogatóparancsra reagált. A kabinet nem kevesebbet vágott a zágrábi kollégák fejéhez, mint hogy ott nem független az igazságszolgáltatás, miközben a horvátok igazából a magyar utat kívánják követni a Mol kiebrudalásával. A befektetők annak örülnének, ha végre nyugvópontra jutna a Mol-INA csörte.
A diplomácia udvarias világában igencsak durvának számító lépésre szánta el magát a magyar kormány: Martonyi János külügyminiszter egy nappal a rendezvény előtt lemondta részvételét a dubrovniki Európai Energiabiztonsági Konferencián, amelyet csütörtökön a horvát külügyminiszter nyit meg, és ahol felszólal a horvát miniszterelnök és a köztársasági elnök is. Ezzel hivatalosan is elmérgesedett a viszony a két ország kormánya közt, pedig Orbán Viktor miniszterelnök június végén még büszkén beszélt arról, hogy Magyarországnak oroszlánrésze volt a horvát EU-csatlakozásban.
A kapcsolatok megromlásának közvetlen előzménye, hogy a zágrábi megyei bíróság pénteken elrendelte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának előzetes letartóztatását, ennek alapján pedig a horvát rendőrség kiadta a nemzetközi és európai körözést a magyar üzletember ellen. A horvát államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája, az USKOK ugyanis gyanúsítottként kívánja kihallgatni Hernádit a korábbi jobboldali kormányfő, az első fokon korrupció miatt tíz év börtönre ítélt Ivo Sanader ügyében.
Súlyos vádak
A konfliktus gyökere azonban – a magyar kormány szerint legalábbis – mélyebbre nyúlik, a volt miniszterelnök és a Mol-vezér elleni büntetőeljárás valójában „egy nagy európai energetikai kirakósjáték része”, vagyis igazából a horvát INA olajvállalatról, és annak többségi tulajdonosáról, a Molról szól. Erre utal a magyar kormány szerdán kiadott közleménye, amelyben azt írják: Zágráb „gazdaságon kívüli eszközökkel” próbálja megfélemlíteni az ország legnagyobb, stratégiai befektetőjét, és „kivásárlás nélkül” visszaszerezni az INA feletti irányítást.
A kormány közleménye ezzel egyértelműen arra utalt, hogy a horvát igazságügyi hatóságok politikai okból járnak el Hernádi ellen, vagyis nem függetlenek. Ezzel a magyar kormány immár nyíltan azt állítja, hogy egy EU-tagállamban politikai okokból folytatnak büntetőeljárást, és ítélnek el egy volt miniszterelnököt, vagyis nem független az igazságszolgáltatás. Pedig az EU-csatlakozási tárgyalásokat – amelyeknek része az igazságügyi fejezet is – épp a magyar soros elnökség utolsó napján zárták le, mintegy rábólintva, hogy Horvátország mindenben megfelel az európai normáknak.
Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) munkatársa szerint horvátországi irodájuk és más civil szervezetek sem kérdőjelezték meg a Sanader elleni eljárás tisztességességét, legfeljebb az időzítését tartották furcsának: az eljárás ugyanis egybeesett a horvát választási kampánnyal. Az USKOK pedig legalább annyira független, mint a magyar ügyészség: az USKOK igazgatóját a horvát főállamügyész nevezi ki, akit pedig a parlament (Sabor) választ. A jelenlegi főügyészt, Mladen Bajićot 2002-ben, a baloldali kormánykoalíció alatt választották meg először, de azóta kétszer is újraválasztották.
Nem vették fel a kesztyűt A horvát kormány nem kívánta kommentálni szerdán a magyar kormány lépéseit, és azt sem, hogy Budapest adott esetben megfontolná az INA-részvények eladását. A Hina hírügynökség szerint a horvát kormány egyik lépést sem kívánta minősíteni, csak annyit mondtak: nincs befolyásuk az igazságszolgáltatási szervekre.
A magyar utat járják
Az persze igaz, hogy Horvátországban az egyik legfontosabb politikai kérdés az INA ügye. A 2011 végén hivatalba lépett zágrábi kormány egyértelműen elégedetlen az INA részvényesi szerződésével – amely irányítási jogokat biztosít a 49 százalékos tulajdonos Molnak –, és már régóta tárgyal a Mollal annak módosításáról. A helyzetet bonyolítja, hogy 2011-ben a magyar állam megvásárolta az orosz Szurgutnyeftyegaz Mol-részvénycsomagját, amivel a legnagyobb, 25 százalékos tulajdonossá vált a magyar olajcégben, így a magyar kormának is komoly érdekei fűződhetnek a Mol–INA-kapcsolathoz.
Ivo Sanader a zágrábi bíróságon
A magyar felháborodás pikantériája, hogy a zágrábi kormány ugyanarra törekszik, mint a budapesti tesz éppen: ki akarja ebrudalni a külföldi befektetőt egy korábban privatizált, stratégiai vállalatból, hogy visszaszerezze az ellenőrzést a cég felett. A magyar energiacégek vezetőit ugyan nem citálták bíróság elé, de a kormány a válságadóval és a rezsicsökkentéssel olyan nyomást gyakorol rájuk, amivel ráveheti a külföldi tulajdonosokat, hogy adják el érdekeltségeiket. Ez már meg is történt az E.ON gázüzletágának esetében, és Orbán Viktor utalt rá, hogy több közszolgáltatót is közösségi tulajdonba vehetnek a közeljövőben. Giró-Szász András kormányszóvivő utóbb ezt úgy magyarázta: az állam megfontolja az egyes szolgáltatóknak a tulajdonuk értékesítésére tett ajánlatát.
A horvát kormánynak is hivatkozási alapként szolgál terveihez a munkahelyek megőrzése mellett a gázüzletág, ezáltal a lakossági gázárak kérdése: 2009-ben eredetileg abban állapodtak meg a felek, hogy az INA átadja az államnak a veszteséges gázüzletágat, és 2014-ig fokozatosan a piaci szintre emeli a gáz nagykereskedelmi árát. Sanader utódja, Jadranka Kosor kormánya azonban 2010 végén elállt az ügylettől, így az INA és a Mol nyakán maradt a gázüzletág.
A magyar kormány, mint a Mol legnagyobb részvényese, szerdán meglebegtette a lehetőségét, hogy mégiscsak megválna az INA-tól. Azt írták, felkérik a Mol menedzsmentjét, hogy vizsgálja felül, és adott esetben készítse elő az INA-részvények eladását „a horvát kormány vagy harmadik fél részére”. Ez a megfogalmazás egyszerre ajánlattétel és fenyegetés: ajánlat, mert elvben hozzájárul, hogy a horvát állam kivásárolja a Molt az INA-ból, de ha Zágráb nem tenne megfelelő ajánlatot, akkor eladhatják a pakettet például akár az oroszoknak is, amivel a horvátok nem kerülnének közelebb a céljaikhoz.
Taktikai lépés lehet
A hvg.hu által megkérdezett elemző szerint ugyanakkor egyelőre nehezen hihető, hogy a kormány valóban arra kérné a Mol vezetését, hogy adja el az INA részvénypakettjét. „A bejelentés inkább taktikai lépésnek tűnik a kormány részéről, tekintve, hogy múlt héten még olyan kormányzati álláspont szivárgott ki, hogy meg kell védeni a Mol elnök-vezérigazgatóját és a vállalatot” – mondta Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. részvényelemzője, aki szerint az INA túlságosan fontos része a Mol-csoportnak ahhoz, hogy ilyen könnyen megváljon tőle, és ez azt is jelenti, hogy a kormánynak is fontos.
Talányos visszavágás Szerdai közleménye szerint a kormány szerdai ülésén “utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálja meg milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására”. A hvg.hu-nak egy kormányzati forrás azt mondta: egyelőre az érintett minisztériumokban is erősen törik a fejüket, hogy mit tehetnének. Találgatásként az merült fel, hogy hamis vád, vagy jó hírnév megsértése miatt indíthatnának pereket Horvátországban azok ellen, akik vesztegetéssel vádolják a Molt.
A Mol csaknem 2 milliárd dollárt fektetett be INA-részvénypakettbe, amely jelenleg 49,1 százalékos tulajdoni részt biztosít számára a horvát olajcégben (a horvát kormánynak csak 44,84 százalékos részesedése van). Mivel a Mol – a vád szerint a Sanadernek fizetett kenőpénz ellenében – megkapta az INA irányítását, eredményeit beszámíthatja a Mol-csoport eredményébe. A horvátok most ezt a megállapodást kívánják felülvizsgálni (szeretnék a horvát cég háromlépcsős irányítási struktúráját lebontani meg az INA-t rábírni, hogy költsön lényegesen többet beruházásra). Az INA elég nagy tétel a Mol-csoport mérlegében, és a Molnak komoly érvágás lenne, ha meg kellene szabadulnia az INA-pakettől: a Mol üzemi eredményének 30 százalékát az INA eredménye adja, emellett a horvát vállalat a kitermelésben is 40 százalékkal szerepel. Ugyanakkor az INA gázüzletága rendkívüli veszteséget okoz a Mol-csoportnak.
„Érdemes megnézni, hogy mi történt az INA részvényárfolyamával, amióta a horvátok a részvényesi szerződés felülvizsgálatát kezdeményezték. Az INA piaci értéke körülbelül 50 százalékkal emelkedett. Ma az INA piaci kapitalizációja megegyezik a Moléval, miközben az árbevétele a magyar olajcégnek csak az ötöde” – mondta Vágó Attila. Ugyanakkor a Mol és a kormány kétségkívül komoly kihívás elé néz, ha nem akar lemondani az irányítási jogokról és megválni az INA-pakettől, tekintve, hogy a horvát hatóság szemlátomást minden eszközt bevet annak érdekében, hogy erre a Molt valahogy rábírja.
Mennyiért lehetne eladni?
Az INA értéke a piaci kapitalizációja alapján 7 milliárd dollár körül van, de ez alapján nagyon nehéz megmondani, hogy milyen áron cserélhetne gazdát az INA-csomag, és ki lehet a vevő. „Megpróbáltuk értékelni a régióban hasonló tevékenységet folytató társaságok értékeltsége alapján a Mol-csomag értékét. Mivel külső nyomásra adnák el a csomagot, tehát kényszerértékesítésről van szó, beleszámoltunk egy húszszázalékos diszkontot, így az ár valahol 1 milliárd dollár körül lehet” – mondta a hvg.hu megkeresésére Szentirmai Péter, a KBC Securities részvényelemzője.
Ki forgatja a Nagy Kereket?
Az árat természetesen befolyásolja, hogy a vevő megkapja-e a menedzsmentjogokat, melyek nélkül a csomagnak jóval kisebb az értéke. Mivel a konfliktus a menedzsmentjogok miatt eszkalálódott a Mol és a horvát kormány között, az is komoly politikai kockázatot rejt a vevő számára, és negatívan befolyásolja az árat, ha a menedzsmentjogokkal együtt kapja meg egy harmadik fél a csomagot.
A befektetők vélhetően azt preferálnák, ha a Mol kezében maradna az INA, ugyanakkor a Mol-részvény árazásában komoly bizonytalanságot jelent az egyre élesebb konfliktus. „A Mol-részvények árfolyama szerdán 15 havi mélypontra süllyedt. Egy esetleges eladás piaci megítélése attól függhet, hogy a piaci értékítélet alapján fair értéket kapna-e a Mol az INA részesedésért. Ennek függvényében dőlhet el, hogy mennyire érinti a döntés negatívan az olajvállalat részvényeinek az árfolyamát” – tette hozzá Szentirmai Péter.
Szentirmai szerint a bizonytalanságot csak az oldhatja fel, ha sikerül valamilyen egyezségre jutni a horvát kormánnyal. Az elemző szerint nem kizárt, hogy az Orbán-kormányhoz hasonlóan a horvát is a zsebébe nyúl (az Orbán-kormány 1,88 milliárd euróért vette meg a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját az orosz Szurgutnyeftyegaztól, az E.ON gázüzletágáért pedig 870 millió eurót fizetett a német anyavállalatnak – szerk.), vagy esetleg a támogatásával egy harmadik fél jelenik meg az üzletben. A Bloomberg korábban arról írt, hogy a horvátok az orosz Rosznyefttel tárgyalnak, de azt a horvát kormány azonnal cáfolta. A Mollal párhuzamosan az osztrák OMV is pályázott az INA-ra, így az sem keltene meglepetést, ha az OMV újra megjelenne vevőjelöltként.
(HVG)
Felkerült a lyoni székhelyű nemzetközi rendőrségi szervezet körözési listájára Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója.
A leírás szerint az 52 éves, tarjáni születésű Hernádi Zsolt Tamást a horvát hatóságok keresik, a vád pedig vesztegetés.
Az Interpol honlapján Horvátország kérésére szerda délután óta szerepel Hernádi Zsolt a vörös körözési listán.
A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte.
Hernádi a harmadik magyar