Varga:Diagramm a Magyar Nemzeti Bankban-soha vissza nem fizethető! Ellehetetlenülés van-mondja Varga István.
Kommunikációs trükk: forintkölcsönt nyújtott–nem, apukám, nem! nem vett fel senki forintkölcsönt, mert nem írt alá forint visszafizetéséről szerződést! NEM ADÓSODTUNK EL KÖLCSÖN JOGCÍMEN, MERT NEM KAPTUNK KÖLCSÖNBE SEMMIT.
Sem forintot nem kaptunk kölcsönbe és sem devizát. A forintot nem kérték visszafizetni, a devizát nem adták át. A kölcsönre az az igaz, hogy az Adós rendelkezésére kell bocsátani , és vissza kell fizetni. Mivel itt nem ez történik, ezért nem pénzkölcsön adás történt.

Varga: még pontosabban: egyes elemeiben nem felel meg ilyen vagy olyan törvénynek., akkor az abból származó követelés sem lehet jogszerű, akkor azt nem kell bevenni az elszámolásba tehát meg kell néznünk, milyen követelésnek van törvényi alapja a kölcsönadók részéről—kiderül, hogy sokkalta kevesebbnek , mint amit ma követelnek. A kormánynak és a bankszövetségnek nem a meglévő állapotból kell kiindulni, hanem a törvényes , jogos állapotból kell kiindulni .

Itt van a terelés.

Varga :Ugyanis ” kölcsönadók részéről”–nincsenek kölcsönadók, mert nem adtak kölcsönt, csalók vannak, mert kölcsönnek könyvelték le a deviza vételárát, és így a devizát hiteltartozásként vették nyilvántartásba . Így jogtalanul kölcsönkamatot számolnak fel a devizaösszegre folyamatosan, s az amúgy is megfizetni követelt , erősödő devizára jutó árfolyamkülönbözet teher és a kölcsönkamat együttesen beszövi az országot, bekebeleznek bennünket.

Mire gondol Varga? Még a Bankszövetség akar kiindulni a meglévő állapotból? A meglévőből, ami a teljes kifosztásunk irányába mutat ?
Ő, Varga mondja, hogy a törvényes állapotból kellene kiindulnia a Bankszövetségnek .
De mi a törvényes állapot?
Törvényes állapot attól a pillanattól kezdve nincs, amióta a nyilvántartásba vett devizaösszeg ellenében a forint folyósítását hitelfolyósításként könyvelték le a pénzintézetek. A devizát meg NÉVÉRTÉKEN elkezdték követelni a forint ellenében, mint megfizetendőt . De ha az ember vételárat kap, és annak devizában számolt ellenértékét köteles megfizetni, akkor az ember devizát ad el. Nem aznap, hanem esetünkben a futamidő alatt adjuk át a devizát. De a deviza nincs kölcsönbe adva. Tehát a Bank nem kölcsönnyújtó! Ezért a forintot sem követelheti kölcsönként, mert nincs rá szerződés kötve, ellenben a csalás során történő károkozás egyértelmű, mert az Adós minél tovább fizet, annál több hátraléka keletkezik a javuló devizaárfolyam miatt .
Nem a kormány és a bankszövetség feladata, hogy miből kell kiindulni. az ügyészségek és
AZ ADÓSOK FELADATA , HOGY MIBŐL KELL KIINDULNI, MERT A TARTOZÁSELISMERŐ ALÁÍRÁSÁT KÖVETŐEN AZ ADÓSÉ A BIZONYÍTÁSI TEHER! Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az adós bizonylatait lehet és kell figyelembe venni, hogy mi a jogos és mi nem az. Mivel a devizakövetelés ellenében az adós bizonylatán forint van, ezért bizonyítható, hogy kölcsöntartozása az adósnak nincs! Ellenben kára van. Anyagi, erkölcsi, munkalehetőség csökkenése, és minden egyéb. Megrendelések csökkenése, tehát mind kiadási, mind bevételi oldalon zajlik a magyar lakosság totális ellehetetlenítése .

Csalás történt, az adós megtévesztésével, kölcsönnek könyvelték le azt, ami adásvétel, s ezért a folyósított forint helyett a javuló devizát követelik, és a soha át nem adott devizára kölcsönkamatot is követelnek, majd a szerződést felmondják, ha az adós nem bírja a növekvő törlesztőket , és a hátralékra követelik tőle a nyilvántartásban erősödő ! devizát, a tartozáselismerővel pedig az adós teljes vagyonát tudják elvenni, leértékelve azt a manipuláló végrehajtók, faktorcégek ÉS A HIÉNÁK, AKIK A MI HÁZAINKAT AKARJÁK MEGVENNI , HOGY MI FÖLDÖNFUTÓVÁ VÁLJUNK, MÍG ŐK ÖT-TÍZ HÁZAT, AKÁRMENNYIT BÉRBE ADVA DŐZSÖLNEK

Töviskesné Dsupin Judit Ibolya