Az arab tavaszt elindító Tunéziában ma szinte "másolják" az egyiptomi történéseket. A tunéziaiak nagy része elégedetlen azzal a társadalmi-politikai átrendeződéssel, amely a forradalom nyomán végbement, elutasítja az iszlamista Ennahda uralmát.
A közelmúltban történt két politikai gyilkosság után ismét forrongani kezdett az ország, s bár a kormány, az egyiptomi példából okulva, már kész tárgyalni, az ellenzék ismét az utcára vonult. Szombaton mintegy 60 ezren gyűltek össze a fővárosban az iszalmista kormány lemondását követelve. Noha ezúttal nem jelentek meg olyan sokan, mint az augusztus 6-i illetve 13-i tüntetésen, az ellenzék eltökéltnek látszik. Egy hónapja lesátoroztak a parlament előtt és állítják, mindaddig nem tágítanak, míg a kormány le nem mond.
A szombati tüntetésen Mongi Rahoui ellenzéki képviselő a "szégyen kormányának" nevezte az Ennahda kabinetet, számlájára írta a politikai gyilkosságokat, a terrorrizmus térnyerését, a politikai ellenzék meghurcolását és a lakosság szegénységét. Bejelentette, rövidesen a kormány székhelyére, Kasbahba mennek és körbezárják az épületet. Egy hetes békés tiltakozásra szólították fel a lakosságot, időt adva egy új, szakértői kormány megalakításának.
A politikai válság július 25-én Mohamed Brahmi ellenzéki politikus meggyilkolásával kezdődött. Az ellenzék az Ennahdanak tulajdonítja félreállítását. Az előző, szalafista vezetésű kormány is hasonlóképpen, Chokri Belaid februári meggyilkolása következtében bukott meg.
Az Ennahda szorult helyzetbe került, s bár korábban hallani sem akart egyezkedésről, most kész lenne, feltételekkel egy szakértői kormánynak átadni az irányítást. Saját elképzelése szerint az iszlamista kabinet még maradna míg befejezi az alkotmányozást és kitűzi a következő vá lasztások időpontját. Az ellenzék ezt nem fogadja el, a kormány azonnali távozását szeretné, de abba beleegyezne, hogy a parlament kitölthesse mandátumát.
A közelmúltban történt két politikai gyilkosság után ismét forrongani kezdett az ország, s bár a kormány, az egyiptomi példából okulva, már kész tárgyalni, az ellenzék ismét az utcára vonult. Szombaton mintegy 60 ezren gyűltek össze a fővárosban az iszalmista kormány lemondását követelve. Noha ezúttal nem jelentek meg olyan sokan, mint az augusztus 6-i illetve 13-i tüntetésen, az ellenzék eltökéltnek látszik. Egy hónapja lesátoroztak a parlament előtt és állítják, mindaddig nem tágítanak, míg a kormány le nem mond.
A szombati tüntetésen Mongi Rahoui ellenzéki képviselő a "szégyen kormányának" nevezte az Ennahda kabinetet, számlájára írta a politikai gyilkosságokat, a terrorrizmus térnyerését, a politikai ellenzék meghurcolását és a lakosság szegénységét. Bejelentette, rövidesen a kormány székhelyére, Kasbahba mennek és körbezárják az épületet. Egy hetes békés tiltakozásra szólították fel a lakosságot, időt adva egy új, szakértői kormány megalakításának.
A politikai válság július 25-én Mohamed Brahmi ellenzéki politikus meggyilkolásával kezdődött. Az ellenzék az Ennahdanak tulajdonítja félreállítását. Az előző, szalafista vezetésű kormány is hasonlóképpen, Chokri Belaid februári meggyilkolása következtében bukott meg.
Az Ennahda szorult helyzetbe került, s bár korábban hallani sem akart egyezkedésről, most kész lenne, feltételekkel egy szakértői kormánynak átadni az irányítást. Saját elképzelése szerint az iszlamista kabinet még maradna míg befejezi az alkotmányozást és kitűzi a következő vá lasztások időpontját. Az ellenzék ezt nem fogadja el, a kormány azonnali távozását szeretné, de abba beleegyezne, hogy a parlament kitölthesse mandátumát.
Népszava
