Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Vasvár

2013. augusztus 16. - Andre Lowoa

Nagymákfai Jézus Szíve iskolakápolna





Kismákfai
Magyarok Nagyasszonya templom







 Temető Nagyboldogasszony-templom

Vasvár ősi plébániatemploma a mai temetői templom helyén állt. A Nagyboldogasszony tiszteletére emelt templomról a 14. század elejétől maradtak fenn írásos emlékek, de a templom története bizonyosan visszanyúlik egészen a település kezdetéig, az államalapítás koráig.

A török hódoltság idején a többi templomhoz hasonlóan romba dőlt, a 17. század végén már csak a falai álltak. A templomot valószínűleg az eredeti felhasználásával a 18. század elején újjáépítették, az egyszerű egy hajós, kis huszártoronnyal ellátott épület első ábrázolását az 1740-es évekből ismerjük. A század második felében a templomot beboltozták, ehhez az építkezéshez kapcsolódik a búcsúk történeténél említésre kerülő 1774. évi felszentelés.

A templom tornya 1882-ben épült, berendezése pedig az 1840-es évek második felében készült abból a pénzből, amelyet Vargha János győri kanonok hagyott a templomra. Vörös márvány főoltár klasszicista, Ridmiller Ferenc műve (1846). Oltárképe Kuppelwieser alkotása 1846-ban. (Késő barokk-klasszicista stílus.)

Az újkortól kezdve már csak temetői kápolnaként és búcsújáróhelyként működik. Ide kötődik a város messze földön ismert Nagyboldogasszony-napi búcsúja. Hagyományosan évente csak néhány alkalommal miséztek benne, a város fogadalmi ünnepén: Szent Flórián napján, a juhászok ünnepén: Szent Vendel napján, valamint búcsúkor és Halottak napja előestéjén. Szomszédságában áll a 19. században épült kálvária, amely egyben a domonkos szerzetesek temetkezési helye is volt.

A mai állapotok szerint az oltárképet ellopták. A templom felújításra szorul.
Búcsúnapján a Nagyboldogasszony napjához közelebb eső vasárnap a plébániatemplomtól ide jön fel a körmenet. Az ünnepi szentmise pedig az említett kálvária előtt felállított szabadtéri oltáron van bemutatva. A temetőkápolnában pedig alatta gyóntatás folyik. A körülmények ellenére a búcsú nem veszített erejéből és most is nagy érdeklődés övezi.





 Szentkúti Rózsafűzér Királynője-kápolna

Vasvár másik ismert búcsújáró helye a Szentkút (a temetői templom az egyik), amelynek búcsúnapja régebben Kisasszony volt (szept. 8.), újabban pedig Mária neve napja (szept. 12.), de a zarándokok Nagyasszonykor (aug. 15.) is szívesen felkeresik. A dolog érdekessége, hogy a kápolna: a rózsafüzér királynője (okt. 7.) titulust viseli. Vasvártól 10 percnyire nyugati irányban fekszik egy erdős völgyben.
Az itteni búcsús hagyományok kialakulását nem ismerjük pontosan. A legrégebbi – középkori eredetű – legenda szerint, a török elől menekülő domonkos szerzetesek kedves Mária-képüket a Szentkút körüli erdőben rejtették el egy öreg fa odvában. Később a visszatérők nem találták a képet, a fát kivágták, s helyén bővizű forrás fakadt, melynek vizében látni vélték Mária képét, de sohasem tudták kivenni. Valójában a forrás már 1198-ban létezett – a Mária tisztelet kialakulását pedig a török idők és a megjelenő reformáció felerősítette. Ekkortól mindig is voltak itt remeték akik, vonzották maguk köré a hívő népet. Szívesen fogadták a népet és imádkoztak velük, tanították és vigasztalták őket.
Az áttörést, vagyis a búcsújárás fellendülését egy csodás gyógyulás hozta meg. Horvát Ferenc Sági születésű huszár volt, aki a katonaságnál vesztette el a szeme világát. Több évig élt világtalanul, mígnem szülei elhozták a Szentkúthoz, itt a forrás vízében megmosta szemét, és visszanyerte látását (1860). Ezután remeteként élt a Szentkútnál, atyai örökségéből kápolnát építtetett (1863). Ebben egy újabb „Mária kegykép” került – ami egy faragott relifkép volt, és az ősi „hajas” Mária szobor, amit az óta is körmenetben visznek ki oda. Ferenc később megházasodott, de élete végéig gondját viselte a Szentkútnak és a zarándokoknak, a helyiek pedig csak „Szent Ferencnek” nevezték.
Halála után Szuper József lett az utóda, ekkor a régi szerény kápolnát, ami téglából és deszkákból volt lebontották. 1900-ban indult meg az építése kőből az új klasszicista stílusú kápolnának. Még abban az évben szeptember 8.-án Kelemen István címzetes kanonok szentelte fel. A következő évben István Vilmos szombathelyi püspök ad misézési engedélyt évente kétszer, Nagyboldogasszonykor és október első vasárnapján. A szentkút területe Festetics-család tulajdona volt, amit aztán az Egyháznak ajándékoztak (1914). Közben a völgy a kápolna körül ki lett szélesítve. 1930-ban megépült a Lourdes-i barlang. Sok év, sok zarándokot vonzott ide, hiszen sok kegyelmet kértek és kaptak meg itt, miközben szívük az Istené lett. Ez minden búcsújáróhely lényege: kérni, adni és kapni. 1989 óta a Mária-neve napi búcsú – vagyis az ahhoz közelebb eső vasárnap előestéjén gyertyás körmenet vonul a Szentkúthoz. 2011-ben a kápolna teljesen fel lett újítva. 2012-ben a közvetlen környezete is szépítésre került, főleg a keresztút és az itt található színpad a város segítségével.







 Szent Kereszt felmagasztalása-templom

A Szent Kereszt nagy tisztelete nyilvánult meg a vasvári dominikánus templom titulusának választásánál, mert a Megváltó szenvedéseinek eszközeit Szent Domonkos rendje mindig nagy és megkülönböztetett kultusszal vette körül. Alapjában véve egy nagyon ősi templom, amelynek a története három korszakra osztható.

Az első korszak. A Vasvári dominikánus kolostor alapítása IV. Béla király nevéhez fűződik. A templom nagysága miatt tovább épült, de nem sokkal választható el tőle, hiszen a kolostori élet központja mindig a templom volt. A szerzetesi élethez úgy hozzátartozott, hozzánőtt a liturgia és a hívek lelki gondozása, mint ahogyan a kolostorhoz hozzáépítették a templomot. (13.-14. sz.) A templom eredeti stílusa korai gót stílus volt. Belül még ekkor nem voltak szobrok, hanem csak falra festett képek. Ami Vasvárt igazából kegyhellyé emelte az eredetileg a Szent Vér tisztelete volt. Az Oltáriszentség csodája 1470 körül történt, amelyhez Róma később búcsúengedélyt is adott.

A második korszak. Az enyészet korszaka. A szerzetesek 1557 tavaszán elhagyják a kolostort. Elkezdődött a török invázió és reformáció időszaka. A kolostort kisajátítva sok mindenre használták. A templom tető nélkül gyakorlatilag az alapfalakig pusztult. A Szent Vér ereklye eltűnik.

A harmadik korszak. Az újjászületés. A gondviselés úgy akarta, hogy Széchenyi György kalocsai érsek megvásárolta a kolostort mindennel együtt, amit aztán nagylelkűen visszaajándékozott a domonkosoknak, akik 1690-ben visszaköltöztek. A templom bár eredetileg gótikus volt - már csak barokk épületté emelték az újjáépítés alkalmával az alapfalakra. Ezután kerülnek bele a barokk szobrok, így a Vasvári Mária szobor is. Mivel párhuzamosan a Szent-kúton a forrásnál kezd kialakulni a Mária-tisztelet. Az ottani 1860-ban történt csoda után pedig egyértelműen Mária kegyhellyé válik Vasvár, aminek ez a templom lesz a központja. Közben több nagy felújításon esik át a templom. Például csak 1912-ben cserélik a le cserépfedésre az addigi fazsindelyt. Azóta is történtek főleg külső felújítások. A templom orgonája is impozáns, méreteiben csodálatos.

Amit még meg kell jegyezni, hogy a Vasvári templom eredetileg a Győri egyházmegyéhez tartozott. 1777-ben került át - Mária Terézia által - újonnan alapított Szombathelyi egyházmegyébe. A katolikus plébánia lényegében a török kiűzése óta a domonkos kolostor Szent Kereszt-templomában működik, vezetését 1950-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a helyi domonkosok látták el, azóta pedig az egyházmegyés papság.

süti beállítások módosítása