Az 1427 m2 alapterületű épülethez egy 45 méter magas torony tartozik. Bent a hagyományos (egyhajós, vagy kereszthajós) templombelső helyett egy szabálytalan, megtört alaprajzú, se nem szögletes, se nem kör alakú teret találhatunk. A kb. 1500 személy befogadására alkalmas templomban 650 ülőhely van.

Az épülethez lent egy altemplom, és egy, a kisgyermekes szülők számára létesített oratórium is csatlakozik.





Petőfi-telep Sorokmajor iskolakápolna






Szőllősi Jézus Szíve-templom

A Szombathely szőlősi városrészén, a Hunyadi és Szent Gellért utca sarkán megépült új templomot 2005. január 29-én, szombaton délelőtt fél 11-kor szentelte fel dr. Konkoly István megyés püspök.

A Jézus Szíve Egyházközség 1930-ban alakult a régi gyöngyösszöllősi városrészen. A lelkészségnek kezdetben nem volt temploma, az istentiszteletek céljára egy szükségkápolnát alakított ki a Szőlős utcai iskola egyik tanterméből és az igazgató lakásából.

A városrész népessége folyamatosan nőtt, a szükségkápolna kicsinek is, korszerűtlennek is bizonyult. A negyvenes évek elejére elérkezettnek látták az időt új templom építésére. Gróf Erdődy Ferenc a mai Szent Gellért és a II. Rákóczi Ferenc utca sarkán 870 négyszögöl telket ajándékozott a leendő templom számára. 1942-ben megalakult a Templomépítő Társaság, amely hathatósan segítette az építkezést. A költségvetés 360 ezer pengő volt. Ehhez a város önkormányzata 40 ezer pengős adománnyal járult hozzá.
1942. július 5-én elhelyezték a templom alapkövét, majd megkezdődött az építkezés. A gyorsan felépült templomot 1943. augusztus 22-én áldotta meg Grősz József megyés püspök. A szöllősi hívek nem sokáig örülhettek új templomuknak. 1944. október 21-én ugyanis egy bombatámadás teljesen romba döntötte. A hívek újra visszaszorultak a szükségkápolnába, amelyet a templom romjaiból hozott téglákból egy oldalhajóval bővítettek. Ez az úgynevezett iskolakápolna szolgált istentisztelet céljára 60 éven át.

1997. szeptember 1-jével új plébánosa lett a városrésznek dr. Horváth Lajos személyében, aki az első szentmise alkalmával kihirdette: új templomot kell építeni a szőlősi hívek számára.

A városi önkormányzat 1998 őszén egy több mint 4 ezer négyzetméteres telket ajándékozott a Hunyadi és a Szent Gellért utca sarkán levő területből templom-építés céljára. A régi telket ugyanis államosították.
Az új templom alapkövét 2000. június 12-én helyezte el dr. Konkoly István megyés püspök. Az építési bizottság Heckenast János terveit fogadta el. Az építkezés 2001 májusában kezdődött el, a kivitelezéssel az ÉPSZÖV Rt.-t bízták meg. Első ütemben a templom, a második fázisban a torony készült el, s végül megépül majd a templom mellett a plébánia is.

A templom 500 négyzetméter alapterületű, 500-600 hívőt tud befogadni. Az altemplom közszolgálati célokra készült. Különféle rendezvényeknek, közössé-geknek ad majd helyet.

A templom titulusa: "Jézus Szíve a Szűzanya méhében a Szentlélektől alkotott Szív". Az invokáció a Jézus Szíve litániából vett idézet. Szőlősben ugyanis pünkösdkor volt mindig a búcsú. Az első templomot pedig Jézus Szíve tiszteletére építették. Így az új templom megőrzi a régi hagyományt és az első templom emlékét.





Kámoni Krisztus Király templom

KÁMON Szombathely északnyugati irányban fekvő városrésze. Valamikor peremközség volt. Plébániailag a Szombathelyi Székesegyházi Plábániához tartozott. 1930-ban vált önálló plábániává.
A kámoni hívek a herényi templomba jártak szentmisére. 1913-ban építettek a település részére iskolát. Az akkori szokás szerint az iskolában két osztályt összenyitottak, és ott tartották a szentmiséket. Kámon közepén egy harang-torony állt. 1919-ben a lengyel hadifoglyok által fából készített kápolnát Kámonnak ajándékozták. A kápolnát társzekéren szállították a harangtorony mellé. Így egy kis kápolna alakult ki. A kápolna búcsúnapján (Mária neve) szentségimádást tartottak évente, ünnepélyes esti szentmisével. A vasárnapi szentmisék továbbra is az iskolában voltak.

1940-ben katonákat szállásoltak az iskolába. Misézésre csak a szentély maradt. Július 30-án GRŐSZ JÓZSEF püspök a hadseregparancsnokságtól kéri az iskola kiürítését.
1949-ben az iskolakápolna már szűknek bizonyult, ezért SARLAY GÉZA plébános megkezdi a templomépítés előkészületeit. A templomépítéshez két kámoni család: a Bodorkós és a Bognár család ajándékozott egy egy nagy telket a Szent Imre herceg utca és a Gyöngyös patak között. Május hónapban elkészül a költségvetés KIRCHFELD KÁROLY építőmester tervei alapján. A templomhoz tervezett tornyot a hatóságok az építési engedély ellenére nem engedik felépíteni. Az egyházközség, hogy a torony tégláját megmentse, a templom padlózatába rakja le. A templomot KRISZTUS KIRÁLY tiszteletére 1950-ben KOVÁCS SÁNDOR megyés püspök szenteli fel. A főoltár fölé egy Mindenszentek Királynéja festmény kerül.

Az 1957-es év rossz értelemben mozgalmas. Elhunyt a plébánia első lelkipásztora. Februárban SÜLE FERENC volt püspöki titkárt nevezik ki plébánosnak. Nyolc hónap után menesztik, politikai okokból. Többször ártatlanul bebörtönözték.
1957 őszén SCHMIDT JÓZSEFET nevezik ki a plébánia vezetőjének. Felszedi a padlózatból a téglát, mert nehezen lehet a templomot tisztogatni. Mozaikpadlót raknak a templomba. Tornyot azonban ekkor sem engednek építeni, a tégla feltornyozva áll a templom mellett.
1964-ben KOPÁCSI LÓRÁNT premontrei tanárt nevezik ki plébánosnak. 1965-ben Sugár Gyula szentendrei szobrászművésszel művészi Krisztus Király-szobrot készíttetett. A szobor a főoltár fölé kerül. Az addig az oltár felett függő kép Mindenszentek királynéját ábrázolja, amely jelenleg a szentélyben a sekrestye bejáratával szemben látható. Kopácsi plébánost azzal a váddal helyezik el, hogy nem kért engedélyt a szobor felállítására.

1966-tól KALMÁR LÁSZLÓ lett a plébános, aki hamarosan a szombathelyi autóbuszpályaudvaron hirtelen meghalt.
1967-től 1995-ig HORVÁTH JÁNOS vezeti a plébániát. Németh József szombathelyi ötvösmesterrel készítteti el a templom berendezéseit: a keresztkutat és a keresztút stációit.
Szép gondolatot hordoz a húsvéti gyertya szimpolikája. Krisztus Király két koronáját jeleníti meg: a diadalmas király koronája látható felül, alul pedig a szenvedő király töviskoronája. Ebben az időszakban készül el a liturgikus tér berendezése, az olvasóállvány, a papi székek és az oltár.
Figyelemreméltó, hogy Horváth János plébánossága idejében az állami megbí-zottól minden munkához külön engedélyre volt szükség. Ez kiterjedt a templom festésére, dupla ablakok készítésére, padlózásra, székek beszerzésére vagy kályhák beállítására.

1978-ban a plébánia szülötte, Dömötör László Hilár megajándékozta a templomot egy új haranggal. A harang a "Jézus Szíve tiszteletére" felírást kapta. A harangot a kápolna kis tornyába helyezték el a másik harang mellé, amely 1927-ben készült "Szűz Mária segíts!" felirattal. Jelenleg mindkét harang a templom új tornyában van.
1973-ban Horváth János a templomtér sarkában felépíti a jelenleg is használt plébániaépületet. A plébánia akkori költségvetése 327 ezer 600 forint volt.
1991-ben betonkockákkal zakják ki a templomteret.

1995-től BRENNER JÓZSEF helynök, plébános irányítja a kámoni plébániát. 2000-ben a templom két ütemben új padokat kap.
2001-ben a templom a burgenlandi Doborjánból, Liszt Ferenc szülőfalujából egy hét változatos pneumatikus orgonát kap ajándékba. Az orgona új szekrényét Kiss István szombathelyi hangszerkészítő és orgonaépítő készítette el. Az orgona szentelése 2002. június 30-án történt a raidingi kórus közreműködésével, az ottani egyházközség jelenlétében. Ekkor került a templomba a kápolnából a nagyméretű Mária Magdolna-kép, festésének időpontja 1817. Az oldalfalat a Pásztorok imádása című festmény díszíti. Valószínűleg a XVIII. század végén készült. A képtől balra egy palástos Madonna látható. A kis Jézuson egy külön kis palást van. A szobrot egyetlen fából faragták ki. A szószék felett egy nagy faragott feszület található. A hívek által nagyon kedvelt a Lourdes-i kápolna. A templomba érkező hívek itt meg szoktak állni, és Szűz Máriát köszöntik. Minden évben búcsúnapként a plébánia Mária nevenapját tartja. Ez a hagyomány a lengyel kápolna felállításáig megy vissza.

A kápolnát 2001-ben az elkerülő út építése miatt lebontották. Ennek kártalanítása volt az alapja a templomtorony építésének. 2001. szeptember 16-án dr. KONKOLY ISTVÁN megyés püspök áldotta meg a közlekedési csomópont mellett a kápolna helyén felállított Nepomuki Szent János-szobrot. Ezzel egyidőben a harangok egy ideiglenes betonoszlopra kerültek a templomtéren. Most már jól hallhatóan szóltak a szentmisék előtt. A lebontott képolnát a Jáki úti temető hősök parcellájában építették fel dr. Andor Ferenc igazgató kezdeményezésére.
2002-ben megkezdődött a torony alapozása, amely még azon az őszön elkészült. 2003. július 28-án került sor az ünnepélyes megáldásra, amelyet a megyés püspök végzett. A torony tervezője Rónai Károly építészmérnök, a kivitelezési munkákat a szombathelyi ÉPSZÖV végezte. Mivel a szép új torony nagyon elütött a kopott templomhajótól, ezért a következő évben először a templomtető újult meg, majd a templom falai. A rendezett külső látványhoz még a tér rendezése hiányzott. A 2004-es évben készült el a tér kőburkolata és az autóparkoló kialakítása, a park tervezésével együtt. Németh Attila villanyszerelő jóvoltából az egész templom villanyhálózata megújult. A templom ízléses világítótesteket, csillárokat kapott.

A kámoni hívek most méltán elmondhatják az írás szavaival:
"SZERETEM URAM A TE HÁZADNAK ÉKESSÉGÉT, ÉS DICSŐSÉGED LAKÓHELYÉT"
(Zsolt.25,8.)

Írta: Brenner József
kanonok-plébános

Sarlós Boldogasszony-székesegyház

Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve. A munkálatok 1791-től 23 éven keresztül tartottak. A templomépítő főpapot nagy szakértelem, művészi érzék jellemezte. A kor nagy művészeit bízta meg azzal, hogy Isten háza ékes legyen, igazán betölthesse küldetését. Hefele Menyhért és Anreith György építészek, Franz Anton Maulbertsch, Dorffmaister István, Joseph Winterhalder, Anton Spreng festők, Philipp Prokopp szobrász, Rumpelmayer Márton pozsonyi kőfaragó dolgoztak a Székesegyházon. Szily püspök második utóda, Perlaki Somogy Lipót püspök áldotta meg az új templomot 1814 áprilisában.

Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során 1945 március 4-én, déli 12 óra 47 perckor a Székesegyház rombadőlt, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.

A romeltakarítási és a felújítási munkálatokat Kovács Sándor akkori megyés püspök irányította. A hívek áldozatvállalásának köszönhetően újjáépített, de belsőleg még teljesen dísztelen templomot 1947. szeptember 7-én Mindszenty József esztergomi bíboros, hercegprímás szentelte fel.

A több, mint negyvenéves egyházüldöző diktatúra idején nagyszabású felújításra még gondolni sem lehetett. A rendszerváltozást követően Konkoly István megyéspüspöknek köszönhetően felgyorsultak az események. II. János Pál pápa 1991. évi látogatására felújították a szentélyt. 1999-ben a főpásztor megáldotta az új orgonát. 2004 júniusára elkészült a kereszthajó, a kupola és a főhajó felújítása is.

A székesegyház jelenlegi díszítése közül kiemelkedik Kisléghi Nagy Ádám festőművész négy új festménye: az Angyali üdvözletet, a Pásztorok imádását, a Keresztről való levételt, és a Szentlélek eljövetelét ábrázoló képek.

Újperinti Segítő Szűz Mária templom






Herényi Szent György-templom

A plébánia lelkipásztori szolgálatát a helyi szalézi közösség látja el.

Védőszentje Kvirin püspök, aki Sziszeken, a Száva partján (történelmi Magyarország) a keresztények között működött a Római Birodalomban. Hitéért elfogták és a tartományi Fővárosba, Savariába szállították. Itt Amantius helytartó halálra ítélte és malomkővel a nyakán a Perintbe dobták 309-ben. Ereklyéi vannak Rómában és itt a kereszthajóban. (Perint a Gyöngyösből ágazik ki.)
Építtetője Ádám László szalézi igazgató és Koller József plébános.
Tervezője Foerk (Förk) Ernő főisk. tanár, a szegedi Fogadalmi templom tervezője, majd halála után Brenner János építészmérnök folytatta és irányította az építkezést.
1932 májusában volt az alapkőletétel és 1938. június 4-én szentelte föl Hlond Ágoston lengyel szalézi bíboros a budapesti Eucharisztikus Világkongresszus után.
A torony, 33,30 m később épült: 1940-ben és az itáliai lombard kampanilékre emlékeztet.
A templom stílusa ókeresztény bazilika, román stílusjegyek felhasználásával.
Hossza 50 m, szélessége kereszthajóknál 24.55, három hajó 17.35, főhajó 11.15m.
A 3 hajó és a hevederívek a térhatást nagyon emelik.
A főoltár karrarai fehér márványból készült Kondor József és fiai műhelyében, a mellékhajó oltárai: a Jézus Szíve és a Segítő Szűz oltárai is fehér márványból 1941- ill. 1950-ben.
A főoltár hármas képe 1967-ben készült, Radnóti Kovács Árpád műve:
Szent Kvirin vértanúsága, ugyancsak ő festette a jobbhajóban Don Boscót Savió Domonkossal.
A baloldali hajóban Don Bosco a fiúkkal Molnár C. Pál művészi alkotása.

6 félköríves ablak van, 1980-ban készültek:
1. Oltáriszentség, 2. a Szentlélek, 3. Szentháromság,
baloldalon:
1. a szalézi címer, 2 torinoi bazilika 3. Segítő Szűz Mária.

Egy bronzszobor van az előtérben: Gróf zabolai Mikes Jánost ábrázolja, az akkori szombathelyi püspököt.
18-18 db. széles, masszív pad van a hajóban fűtő felszereléssel.
A templom alját teljesen sírboltok és urnahelyek töltik ki.
Az oltár piszkei vörösmárványból készült, a szenvedő Krisztus és a fájdalmas Anya pedig fehér márványból: Majer Sándor szobrászművész alkotása a Hudetz -család jóvoltából.
Szobrok fent: Szent Antal, Kis Szt. Teréz, Szent József, Szent Imre, Segítő Szűz faszobra..

A kriptahelyek száma: egyes 181, kettes 204, hármas 21, összesen 652, urnák 820.

Itt nyugszik vértanú Brenner János káplán is. Boldoggá avatása folyamatban van.

A csecsemő kis Mária a kármelita nővérektől van megőrzésre. A prágai Jézus is adomány. Ablakok száma 62, és 19 maradt ép, a többiek még bőven színpompára várnak. A kriptában lévő Nepomuki Szent János szobra gipsz.

3 HARANG VAN: (Egy szinttel lejjebb kerültek 2002-ben, mert megrepedezett a torony.) Nagyharang felirata: Ércnél maradandóbb emlékezet és hála őrizze fénylő nevüket azoknak, akik nagylelkű adományaikkal a magasba emelték a dicséret hangszerét. Készült Örbottyánban Gombos Lajosnál 1994-ben. Súlya 13 mázsa. Középső harang: Eucharisztikus Krisztus királyunk dicsőségére, első királyunk és apostolunk emlékére és szent Kerény vértanú püspök tiszteletére készült 1938 -ban a templom szentelésre. Öntötte Szlezák László Budapesten. Kb. 6 q. Kisharang: (a régi szükségkápolnától hozták át.)

A 12 kereszt a kettős gyertyatartókkal a felszentelés jele.

Írta: Dr. Tóth Jenő SDB

A zanati Szent László templom első írásos említése 1592-ből ismert. A győri püspökség birtokairól készült urbárium megjegyzi, hogy a templomot a Szeplőtelen Fogantatás és Szent László király tiszteletére emelték.

Befogadó képessége nem nagy. Szombathely város plébániájának filiája, a szentségek kiszolgáltatásában az anyaegyháztól függ. A régészeti feltárások, falkutatások alapján megállapítható, hogy a későgótikus stílusú épület négyzet alakú, kisméretű hajóból és egy keskenyebb, egyenes záródású szentélyből állott. Keleti falán kőkeretes gótikus ablak található. Egyszerű kialakítású falusi templom, amely feltehetően a 15. század második felében épült. A régészek véleménye szerint ezt a templomot írta le Batthyány József 1754. januárjában kánoni vizitációja alkalmából. Zanat filiális templomáról feljegyezte, hogy az anyaegyháztól háromnegyed órányi távolságra esik.

Nem szentelték fel, de Szent László tiszteletére megáldották. Szokás volt, hogy a plébános – mint a többi szombathelyi fíliális templomban – itt is csak búcsú napján mondott szentmisét. A templom eredeti kontúrját valószínű nem érintette a következő építkezés, amikor a déli falon kaput nyitottak.

Zanat, mint a győri püspökség birtoka, a szombathelyi egyházmegyéhez került az új püspökség megalakításakor. A község földesura Szily János lett, aki székvárosába, Szombathelyre Zanatról vonult be 1777. augusztus 20-án. A püspöknek különös gondja volt a templomra, amely Batthyány József vizitációja óta erősen romos állapotba került. 1779-ben Szily a saját költségén újíttatta fel. A munkát a jónevű építész, Hefele Menyhért vezette. Az oltárképet az ismert művész, Dorffmaister István festette.

62 év múlva, 1841. júniusában végzett Bőle András féle látogatás jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy az idő viszontagságai által rossz állapotba került templomot a püspök kijavíttatta, fazsindely helyett cseréppel fedette. Felújították az oltárt, a szószéket és a berendezést. A templomot Szent László tiszteletére szentelték, ünnepét a szent ünnepe utáni vasárnap nagymisével és szentbeszéddel megülik, a szombathelyi püspök eddig is szokásos költségén.

A templom jelenlegi formában történt átépítése és megnagyobbítása Brenner János egyházmegyei építész nevéhez fűződik. Az ő tervei alapján újították fel 1888-ban. Lebontották a tetőt, a falakat megemelték, és nyugat felől meghosszabbították az épületet, valamint felépítették a jelenleg is látható tornyot. A nagyszabású munka kiterjedt a templom belsejére is. Valószínűleg ekkor készült a neogótikus stílusú berendezés is. A padokon kívül egyedül az oltárkép maradt meg a régiből, amelyet belefoglaltak az új főoltárba. A falakat ekkor díszítő festéssel is ellátták.

A templom neogót berendezése egységes. A világos színekre festett, aranyozott fő- és mellékoltár összetartozik. A mellékoltáron a Lourdes-i Szűz Mária szobra található. Az oldalfalakon elhelyezett szobrok közül művészileg a legértékesebb a László királyt ábrázoló, magyaros stílusú szobor. A két padsor a 18. század végén készülhetett, klasszicizáló stílusban. Az 1815-ös vizitáció említi, hogy a templomban van orgona és szószék. A festett üvegablakokat 1920-ban felajánlásból készíttették a helyi hívek. Szent Imrét, Szent Györgyöt és Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolják. A szentély északi falán lévő színes üvegablakot az első világháborúban hősi halált haltak emlékére állíttatta Zanat község ifjúsága. A templom belsejét 1938-ban az eukarisztikus kongresszus alkalmából Steffek Albin festette ki. Jelenleg az egyetlen falfestés az Oltáriszentség körül térdelő két angyalt ábrázoló kép, amely a középső boltszakaszon található. Ezen kívül csak néhány angyalfej és geometrikus minta látható. A templom a második világháború során 21 aknatalálatot kapott és megsérült. A károk kijavítása jelentős összeget igényelt. A falu lakossága anyagiakkal és két keze munkájával járult hozzá. A megszépült templomot 1948. őszén szentelte fel Kovács Sándor megyés püspök. A szentelés emlékét a község október 2. vasárnapján tartott búcsúval ünnepli meg.

2000-ben, a millennium évében került sor ismét a templom felújítására. A régészeti és művészettörténeti kutatás során közelebb jutottunk a templom múltjának megismeréséhez.







Domonkos Szent Márton-templom

Szombathely keleti városrészében, a hajdan önálló faluként létezett Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. Több jel mutat arra, hogy Pannonia feladása után a helyben maradt keresztény közösség tovább használta temetőjét.

791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Ez a minden bizonnyal Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt. Jogállását tekintve ez volt a plébániatemplom, és az is maradt a következő évszázadokban is. Körülötte a későbbiekben is folyamatosan működött - a kor szokásának megfelelően - a temető. A magyar állam- és egyházszervezés idején fontos stratégiai szerepet játszó és az akkor is még használatos római Borostyánkő-út mellett fekvő Savariában még Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. Erről II. Paszkál pápa 1102-ben kelt bullájában olvashatunk először, amely első helyen említi ezt a templomot a Pannonhalmi Bencés Apátság birtokai között.
1230 tájára megváltozott ez a helyzet, hiszen erre az időre Szombathely városa, annak plébániatemplomával együtt - nyilván királyi adományból - a győri püspök birtokába került. Ezt követően a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton.
A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. Ekkor a vártemplom mellett Szombathely város második plébániája volt, ám a 16. századra újra az egyetlen plébániává vált. Az 1606 óta meglévő városi jegyzőkönyvekből arról értesülünk, hogy a 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át.

A domonkosok, miután a temetővel körbevett templom mellett kolostorukat felépítették, hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. Ekkor vállalta magára az építkezés költségeit gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674), gróf Erdődy III. György özvegye, amint ezt a főbejárat feletti építési felirat is hirdeti.
A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere a Batthyány-ak szolgálatában álló olasz építész, Carlo della Torre volt. Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga az alapítónő lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való, amikor is gróf Erdődy I. László titkos tanácsos és felesége, gróf Illésházy Anna-Mária adakoztak a templom javára. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje.

A templom berendezésének minden bizonnyal legértékesebb darabja a déli diadalív melletti oltáron álló, csodatévő hírében állt Szűz Mária-szobor, amely talán még a régi templomból származik és a domonkosok Mária-kultuszuk miatt nagy becsben tartották. Az északi mellékkápolna, a Szent Márton-kápolna bejárata fölött olvasható volt: HIC NATUS EST SANCTUS MARTINUS, azaz Itt született Szent Márton. E feliratot 1740 körül több Szombathelyen járt utazó is megemlítette.

1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították. Ezekben az években épült össze végleg a templom a kolostorral.

A templom előtti kútra 1938-ban állították fel Rumi Rajki István alkotását: Szent Márton megkereszteli édesanyját. A szerzetesi élet 1950-ben szűnt meg a kolostor falai között. A plébániát azóta a Szombathelyi Egyházmegye papjai vezetik.

Kiss Gábor, Tóth Endre, Zsámbéky Monika

Szent Norbert-zárdatemplom








Oladi Szentháromság templom