Legrégibb formájában a XIV. század első felében épülhetett mai megjelenése alapján. Első okleveles említése 1433-ból származik. Szent Miklós titulusa kereskedővárosokra utaló jellegzetesség. A torony kapuzata későgótikus, XV. századi eredetű. Már 1592-ben is toronyórája működött. A XVIII. században barokk stílusban építették át. Legutóbb 1939-ben esett át nagyobb átalakításon, hajója ekkor teljesen újjáépült. Főoltára Mária Terézia korabeli, Johann Cimbal festette képpel.






Jézus Szíve templom

Jézus Szíve-plébániatemplom a Várkör Fő téri torkolatában áll. Az egykori Korona kávéház helyére épült, neogótikus stílusban, 1892-1894-ben. Tervezője a bécsi Ludwig Schöne volt, aki a megyeszékhelyen, Szombathelyen is sokat munkálkodott ebben az időben.

A csarnoktemplom háromhajós, csonka kereszthajóval. Szentélye sokszög záródású. A templom 57 méteres tornya a bejárati homlokzat felett áll, mellette látható két fiatorony. A templom homlokzatának egyik szép részlete a bal oldali mellékhalyó bejárata.
A templombelsőben a bejárat felett helyezkedik el a tört mellvédfalas karzat. Orgonája 1894-ben készült, a Rieger testvérek üzemének munkája. A 21 változatos, kétmanuálos hangszer a gyár korai alkotásai közé tartozik. A faragott oltárok Bécsben és Tirolban készültek.
A belső festés Otto Kott műve. Nagyon értékes a templom berendezése. Különösen szépek a fő- és mellékhajók üvegablakai, amelyek közül számos különböző családok adományaiból készült.
A templom berendezési tárgyai között találhatók szép középkori és barokk ötvösmunkák, amelyek korábban a Szent Jakab-templomban voltak. Különösen értékes a korábbi plébániatemplom felszereléséből megmaradt két kehely, amelyek 1421-ből és 1486-ból származnak. Az utóbbi, a gótikus aranyozott ezüst kehely különlegessége a kehely szárán levő gomb (nódusz) kápolnás díszítése. A kupa kosara áttört, liliomos kialakítású. A talprészen Szent Dorottya alakja látható. A kehely Wolfgang Haiden munkája.
Nagyon szép kegytárgy a XV. század második feléből származó aranyozott ezüst úrmutató, amely a torony alakú gótikus monstranciáknak szép példája. A szentségház felett egy oszlopos, központi kápolnában áll a szenvedő Jézus szobra. A csúcsban végződő gúlán kereszt látható a megfeszített Jézussal.
Itt őrzik az ún. Bezerédj-kazulát, amelyet Bezerédjné Bottka Mária készített 1708-ban.
A templom felújítási munkái Dévényi Ferenc építészmérnök tervei alapján készültek. A felújítást az egyház végeztette 1936-ban, az újabb 1987-ben kezdődött. 2009-2010-ben a templom szines üvegablakainak resturálása megvalósul.







Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Rózsafüzér Királynője zárdatemploma

Szent Imre templom

A templom 1615-1618 között készült el. Építésére egy Walent Marx nevű kirschlagi osztrák építőmesterrel kötöttek szerződést. Az építész önkényesen változtatott a szerződésben megállapított toronymagasságon, továbbá biszonyos elő nem írt részeket beboltozott. Ezért a város Wolf Zehentmayer nevű bécsi építőmesterrel állapodott meg, aki 1640-ben a tornyot magasabbra emelte és a templomot befejezte. A templom később, 1673-ban a katolikusoké lett, 1697-től kezdődően 1894-ig, a Jézus Szíve-templom felszenteléséig mint plébánia-templom működött.

A templom mai formájában gótizáló, késő reneszánsz épület. Ez a stíluskeveredés esetleg azzal is magyarázható, hogy a Szent Katalin-kápolnát bővítették a hatalmas hajóval. A másik feltételezés szerint az építészt a Szent Jakab-templom lemásolásásra akarták kötelezni. Ezzel valószínűleg a magyar hívek érzékenységére akartak tekintettel lenni. Másképpen ugyanis nehezen lenne érthető, hogy a XVII. század elején - amikor már a késő reneszánsz mellett a barokk stílus is jelentkezett - ez a templom gótikus szentéllyel, csúcsíves ablakokkal és támpillérekkel épülhetett volna meg. Gótikus arányú, hosszúkás formájú, reneszánsz részletképzésű abalakai is egészen sajátosak. A templom egyhajós lefedését tknőboltozattal oldották me. Szentélye keletelt, sokszög záródású. A hajó északi oldalához csatlakozó kápolna és sekrestye az 1670-ben történt barokk bővítés eredménye. Egyes feltételezések szerint ennek az épytési periódusnak az építőanyagát az ekkor elbontott Szent Katalin-kápolna szolgáltatta. Ezt a feltevést szonban a kutatások még nem igazolták. A két templom között levő temetőről azonban még az 1670-es források is mint létezőről számolnak be. Később készült el a szentély feletti Sanctus-tornyocska és a homlokzati torony felső kettős hagyma formájú sisakja.





Szent Jakab templom

Az Öregtemplom elnevezés nem véletlen: a XV. század elején épült majd többször megújított, Szent Jakab tiszteletére szentelt templomot (építészetileg és berendezését nézve is) alapvetően a gótikus és a barokk stíluselemek határozzák meg.

Az egykori minorita templom helyére 1403-1407 között épült gótikus templomot a XVII-XVIII. században részben átépítették a barokk ízlés szerint. A homlokzaton így is több részlet megőrződött a gótikából: két támasztópillér és a csúcsíves, fiatornyos kapu.

Az 1700-as tűzvész utáni átépítéskor a barokk jegyek voltak meghatározók. Ekkor helyezték a főhomlokzat kontyolt nyeregtetejére a tornyot helyettesítő, fából készült barokk harangházat. Az oromzaton pedig megjelent a barokk hullámíves és csigavonalú falsáv. A homlokzaton a jezsuita szimbólum alatti vésett fülkében Szent Jakab apostol szobrát, a csúcsíves bejárat timpanonjában pedig a világhírű Bertel Thorvaldsen dán szobrász híres Krisztus-szobrának másolatát (1930-ban készült) láthatjuk.

A templombelső szintén a két stílus keveredését mutatja. A középkori szentély mérműves ablakai a XV. század második feléből származnak, akárcsak a gótikus pasztofórium . A föléje emelt barokk Sanctus-torony 1697-es. A szentély hatalmas barokk oltárát Esterházy Pál nádor adományozta 1693-ban, viszont 1500 körül készült, gótikus, Madonna-szobor áll rajta.

A déli oldalkápolnát díszítő stukkók P. A. Conti kora barokk stílusú munkái a XVII. századból, és figyelemre méltóak a templom barokk berendezésének darabjai: az 1719-ben készült faragott padok, az 1720-as szószék és a mellékoltárok. A Szent Benedek-oltár mellett láthatjuk azt a sírkövet, melyet 1538-ban Jurisics Miklós készíttetett pestisben meghalt gyermeke emlékére. A Bezerédj-kápolnát valójában Telekessy István egri püspök állíttatta, viszont nevét mégis a kápolna oltárát állíttató Bezerédj Imre kuruc brigadérosról kapta. Az egri püspök szándéka szerinti Xavéri Szent Ferenc életéből vett festmények vannak benne.

A középkori templom pompáját idézik a déli mellékhajó falképei, melyeket 1937-ben restauráltak. Szent Kristóf hatalmas alakját secco módszerrel, azaz szárazfalra festéssel alkotta meg a művész, így készült a Háromkirályok-jelenet is, melynek jellegzetessége, hogy a festő kőszegi környezetbe helyezte a történetet. A jobb alsó sarokban lévő épületrész az első ismert kőszegi vár- és városábrázolás. Freskótechnikával készült a Palástos vagy Köpenyes Mária.

A széttárt köpeny szimbolikusan kegyelmet és védelmet jelentett az alája menekülők számára. Mária köpenyét angyalok veszik körül, mellette megjelennek az oltalomért közbenjáró szen-tek közül Szent Dorottya és Szent Borbála.







Kálvária Szent Kereszt Felmagasztalása templom

A Ludwig Schöne által 1890-ben tervezett 14 stációépület vezet a 393 m magas hegyen álló kápolnához, ami a provinciális barokk építészet talán legszebb hazai temploma. 1729-1734 között épült. Az eredeti, jelenleg a templom körítő falába beépített stációkat 1763-ban Georg Schweitzer készítette. A templom három tornya közül a középső, szegletes tornyot a főpárkány fölött hagymasisakos toronysisakkal látták el, míg a két henger alakú oldaltornyot lekerekített toronysisak fedi. A homlokzatot 1730 körüli barokk, fa szoborcsoport, a megfeszített Krisztus és a két lator szobra díszíti.

A Krisztus-kereszt tövében Mária Magdolna, az Istenanya és Keresztelő Szent János alakja a templom titulusára (Szent Kereszt felmagasztalása) utal. A lépcsők mellett pedig Szent Péter és Szent Veronika, valamint két síró angyal szobra áll. A templom hajójának mindkét oldala félkör alakban szélesedik ki, és maga a szentély is félkörben záródik. Berendezése XVIII. századi barokk munka, orgonája 1647-ből való, Schwarc Kristóf alkotása.

KŐSZEG Kőszegfalvai Szent Lénárd templom

A ma álló templomot 1850-ben kezdték építeni, ami 3 évig tartott. 1853-ban készült el román stílusban. A templomot Griller Antal kőszegi plébános szentelte fel 1853. november 13.-án. Ezt a templom főbejárata feletti évszám is jelzi: MDCCCLIII. A templom a falu főutcáján található. Bár maga Kőszegfalva közigazgatásilag Kőszeg városához tartozik.