Árpád-házi Szent Erzsébet kórházkápolna
1992. június 14-én történt a kápolna megáldása. A kápolna a katolikus, evangélikus és református egyházak közös istentiszteleti helye.
Julianeum Árpád-házi Szent Margit kápolna
A kápolnát 1943-ban szentelték fel.
Szürkék Jézus Szíve templom
Keresztelő Szent János templom
A XIII. századi eredetű, de a XV. század végén épült ki gótikus formában. Ifj. Storno Ferenc tervei alapján 1890-ben gyökeresen restaurálták.
A johannita lovagoknak II. Endre király ajándékozta Sopronban a Bécsi-kapu vámjogát, de a rend valószínüleg csak 1247-ben telepedett le a városban. Ekkor építették fel templomukat és a hiteles helyként is működő rendházukat. Ez utóbbit a XX. század elején lebontották.
A johannita rend a XV. századra elvesztette jelentőségét, a templom is tönkrement. A templomot 1454-ben a polgárok hozták rendbe. A XVI. század eleji átépítéskor készült a ma is meglévő boltozat, és ebből az időből származnak az orgonakarzat festményei.
A XVII. században a templomot a jezsuiták kapták meg, a rend feloszlatása után (II. József) az épületet elárverezték.
Meskó Jakab vásárolta meg és a soproni káptalannak adományozta.
A XIX. század végén (1890) ifj. Storno Ferenc restaurálta, és gyökeresen átformálta a templomot. Ekkor készült a hegyes sisakú homlokzati torony, a belső freskódíszítés és a neogótikus berendezés.
Sopronbánfalvai Mária Magdolna templomA kőből rakott, a XII. században épült Mária Magdolna-templom a román stílus és a kora gótika egyedülállóan szép hazai emléke egyszerűen formált részleteivel, hajójának falfestményeivel.
A templom hajója ma is román stílusú, a XIV-XV. századi szentélye és tornya gótikus. A belsőben szép, XII. századi, román stílusú és XV. századi, gótikus falképek is megőrződtek. Ugyanebből a korból más berendezés is megmaradt: a középkori falazott szószék és a kora gótikus keresztelőmedence.
A barokk - bár csak kevés nyomot hagyott rajta, de - ezt a templomot sem kerülte el: a nyugati homlokzati torony két oldalán Szent József és Remete Szent Antal XVIII. századi barokk kőszobra áll.
A templomban lévő történeti leírás szerint:
A hajó mai is románkori, boltozása eredetileg sem volt.
A torony a 14. század elején épült, mintája nyilván a soproni bencés templomé volt, amely viszont a bécsi Szent István templomtól függ. A mai szentély régi alapfalak felhasználásával a 15. század elején épült, gótikus. A zárókövön lévő évszám 1425; ebben az évben már biztosan befejeződött az építése. Majd a 16. század elején két csúcsíves ablakot vágtak a szentély és a hajó falába.
A 17. században építették a déli fal elé a kis előcsarnokot, és boltozták be a sekrestyét, ezek az építkezések a tornyon lévő zászlócska évszáma szerint 1748-ban fejeződtek be.
A templomot 1943-ban, majd 1948-49-ben restaurálták.
Érdekességek:
A szentélyben még látszik a diadalíven a hajdani boltozás indulásának csonkja, jobboldalt papi ülőfülke csonkja maradt meg. Baloldalt az egyik ablakfülke volt az örökmécses helye, a másik az Oltáriszentségé. (Korábban nem a tabernakulumban tartották.)
Az érseket ábrázoló freskó, 1200 körüli, egyik legértékesebb magyarországi románkori freskó.
A hajófalon lévő freskó a 15. század elején keletkezett, olaszos iskolázottságú művész munkája. Egyik rész a három király érkezését ábrázolja, a másik az apostolok gyülekezetét.
Érdekesség még a szentelési keresztek, bennük a látogatók bekarcolásai. A legrégibb évszám 1469.
A déli falon a 16. század elején készült ablak keretelésében az adományozóról szóló felirat.
A szentély külsején freskótöredék Krisztus-fejjel, a hajó belső freskójával egyidős.
Kolostorhegyi Mennyek Királynője kolostortemplom
A gótikus templom a XV. század végén épült, szentélye ezt a kort idézi. Hajóját barokk stílusban alakították át a XVII-XVIII. században. A karzat mellvédjén 1770 körül készült barokk falfestmény látható.
A karmeliták - korábban pálosok Mennyek Királynője tiszteletére szentelt temploma a Bánfalva község (ma Sopron része) feletti meredek dombra épült, erről kapta a Hegyitemplom nevet. Barokk lépcső vezet hozzá, mellvédjén szentek kőszobrai vigyázzák a templomba igyekvőt.Misézőhely a Rehabilitációs Gyógyintézetben (Szanatórium)
Kecske Nagyboldogasszony (Bencés) templom A Nagyboldogasszony (Ferences-Bencés) templom és kolostor épületegyüttes Sopron Fő terének és belvárosának meghatározó városképi jelentőségű épülete, látványossága, épített öröksége. Őseink Boldogasszony oltalmába ajánlották a templomot, ahol írás örökíti: 1260-tól ünneplik a szentmisét. A török hódoltság idején itt koronázták III. Ferdinándot (1625) és két királynét is, továbbá országgyűlések színhelye is volt templomunk. Ahogy a templomban festések, átépítések korok több rétegét őrzik, úgy magyar történelmünk számtalan eseményének tanúja a templom.
Az altemplomban urnás temetkezési hely: templom szentélye alatt, frekventált helyen, történelmi ősök közelében.
Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. A templom belső berendezése barokk.
A templom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.
Déli kapujának timpanonján XV. századi, gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített. A gótika és a barokk áll előttünk, köszönhetően a viharoktól mentes történelemnek, a XIX. század végi értékmentő felújításnak és Storno Ferenc értő és kort megőrző restaurálásának.
A Kecsketemplom mögött látható a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.Villasori Nepomuki Szent János kápolna
Brennbergbányai Szent Borbála templomA templom Füredi Oszkár tervei alapján 1930-ban épült.
A Szent Borbála tiszteletére szentelt templom mennyezete és oldalfalai a bányavágat ácsolatára hasonlítanak, összehajló ívei a település bányász jellegére utalnak. Érdekes tárgy a mellékoltár szobra, a fekete Madonna, amely a II. világháború idején idemenekült lengyelek ajándéka. A templom harangját 1864-ben öntötték, rajta a felirat: Veszélyes a bányász munkája, gondolj erre, ha lemész a tárnába.
Szent György-templom Az 1380-1430 között épült, eredetileg gótikus templomot az 1676-os leégése után átalakították. Homlokzata a XVII. századból származik. 1760-as években újból átalakították. Eklektikus tornya 1882-ben épült.
A szentély melletti keresztelőkápolnában középkori freskók láthatóak.
Szent Imre herceg-templom
Szent István király templom
Szent Jakab apostol kápolna
Domonkos Szent Júdás Tádé templom
A templom 1719 és 1725 között épült, barokk stílusban. tornyait az 1740-es években építették.
Szent Kereszt kápolna
Szent Mihály főangyal templomA Szent Mihály tiszteletére szentelt templomot a XIII. században román stílusban kezdték építeni, de a XV. században gótikussá építették át. Mai alakját a XIX. századi neogótikus rekonstrukció formálta. XV. századi szobrot, falképeket is őriz.
A kora középkor szokásainak megfelelően a temető területén épült fel a város első plébániatemploma, amely így az erődített városfalon kívülre került: így történt ez a Szent Mihály-templom esetében is.
A nyugati homlokzaton emelkedő torony alsó szintje jól láthatóan középkori, viszont a bejárat béllete és kerete XIX. századi, mint a felső szint a nagy kőrácsos és csúcsíves ablakokkal és kőcsipkés körbefutó erkéllyel. A hajó ritmusát adó támpillérek is középkoriak.
A templomba lépve tovább folytatható az egymással harmonizáló, de évszázadok által elválasztott részletek összevetése: gótikus ülőfülkék és neogótikus árkádok, a főhajót díszítő oszlopfők és konzolok plasztikus megformálása a középkori mester tudását dicséri, de rajtuk a festés XIX. századi.
A legteljesebb kettősséget a főhajó szentélyében láthatjuk: az égbe törő gótikus kőbordák lendületét hangsúlyosabbá teszi a Storno Ferenc tervezte neogótikus oltárépítmény. A nyolcszög alaprajzú, XIII. századi Szent Jakab-kápolna román stílusjegyeit mindmáig megőrizte.
A templom berendezése is neogótikus, az 1859-1866 közötti helyreállítás idején készült Storno Ferenc tervei szerint. Megőrzött barokk oltárainak képét Altamonte és Troger iskolájának képviselő festették.Feltártak középkori, XV. századi falfestményeket, illetve azok töredékeit, ezek ma erősen megújított formában láthatók. Az 1460-1470 körül készült fa Madonna-szobor viszont eredeti szépségét és az évszázadok patináját is őrzi.
A templom cintermében őrzött sírkövek között XVII. századi, késő reneszánsz munka is látható.
Halász utcai Szentháromság kápolna
Szentlélek templom
A XIV-XV. századi gótikus stílusban épült templomot 1782-ben építétették át barokk stílusban. Freskóit Dorfmeister István festette. Berendezése barokk stílusú.
Orsolyita Szeplőtelen Fogantatás templomA templomot romantikus stílusban 1864-ben építették át.
A keskeny homlokzatot két támpillér szegélyezi, amelyeknek törzsében oromzatos fülke van egy-egy női szent 1895-ből származó kőszobrával. Az oromzat közepét hasábszerű óraház foglalja el, ennek íves, kőrácsos kivágású alja szolgál mennyezetül az 1895 körül készült Mária-szobor számára. A bejáró feletti domborműves Krisztusfej Szakál Ernő 1947-ben készült műve. Az oromzat felett karcsú, nyolcszögű torony áll.
A belső építészeti megoldásainak többsége - a csúcsíves nyílások, a vékony, színezett fejezetű oszlopokról induló bordák - is a gótikát idézi, a főoltár és a mellékoltárok, a szószék azonban romantikus, és látható néhány, 1740 körül készült szép barokk szobor is.
Itt látható a Római Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény.
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Szeplőtelen Fogantatás temploma
