Kismegyeri Isteni Irgalmasság templom

A templom építése 2007 őszén kezdődött, alapkövét 2008-ban tették le. Balázs Mihály tervei szerint, hívek és a Pannonhalmi Főapátság támogatásából épült.

Felszentelését 2011. szeptember 25.-én Várszegi Asztrik főapát végezte.

A bencések kora barokk temploma 1634-1641 között épült Baccio de Bianco tervei szerint. Főhajóját 1783-ban az érett barokk stílusában alakították át, ezt a stílust képviseli a teljes berendezés és a falképek is.

A város neves temploma, a Szent Ignác-templom a bencés (eredetileg jezsuita) rendház és a gimnázium közé ékelődve kéttornyú barokk homlokzatát mutatja a Széchenyi téren álló szemlélőnek. A templomban az oldalkápolnákat és a főhajót szemlélve a barokk változását, gazdagságát kísérhetjük nyomon a XVII. századi egyszerűbbtől a XVIII. századi érett, burjánzó barokkig. A hat oldalkápolna mindegyikét egy-egy szent tiszteletére ajánlották. Szép stukkókeretben szerényebb képek díszítik az oltárok fölötti falakat.

A monumentális főoltárt mesterek sora készítette, közülük kiemelkedik a Szent Ignác megdicsőülése oltárképet festő Paul Troger. Ő készítette a boltozat mennyezetképeit 1744-1747 között, amelyek Szent Ignác mennybevitelét és az angyali üdvözletet ábrázolják. A boltsüveg ívrészein a négy evangélista és a négy próféta képét láthatjuk. Közülük az egyiknek (Szent Lukács) az arca a festő arcát mintázza. A falak szépségével harmonizál a templom egész berendezése: a freskókkal egy időben készült szószék, a jezsuita fráterek készítette padok sora, a gazdag figurális díszekkel ékes szentélyajtó, az orgona és az áttört karzatrács.

A Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt püspöki székesegyház XII. századi eredetű, de a román templomot gótikus, majd barokk stílusban is átalakították. Falait Maulbertsch alkotásai díszítik. Kápolnájába őrzik Szent László XV. századi hermáját.

Az első, román stílusú, altemplomos, emelt szentélyű székesegyházból az északi mellékhajó félköríves apszisa maradt fenn eredeti formájában (a másik két apszist a XX. század elején építették újjá). A templomot 1270 után gótikus stílusban átépítették, majd 1481-1486 között kibővítették. A XIII. századból származnak a templom hosszfalának kváderkövekkel szegett, hatalmas támpillérei, a padlástérben felfedezett csúcsíves árkádsor és a templom befalazott ablakkeretei.

A déli mellékhajóból nyílik a Szent Lászlóról elnevezett (eredetileg Szentháromság, de építtetőjéről Hédervárynak is nevezett) egyhajós, gazdag hálóboltozatos kápolna, amelynek gótikus jellegét tovább hangsúlyozzák a színes ablakok, Árkainé Sztehlo Lili művei. A kápolnát 1400 körül Héderváry János győri püspök építtette. Itt őrzik Szent László király hermáját , ami a magyar ötvösművészet legértékesebb darabja. A hermával szemben látjuk a vértanúhalált halt Apor Vilmos püspök szarkofágját.

A templom barokk átépítése 1634-1645 között készült Giovanni Battista Rava tervei alapján. Homlokzati tornyát 1681-ben emelték, majd újabb átépítés következett 1743-1783 között. Főhomlokzata viszont 1823-ben készült, ugyanis a torony a XIX. század elején statikailag megrendült, hogy a ledőlést megakadályozzák, elé építették ezt az adott kor ízlésének megfelelő, klasszicista stílusú homlokfalat.

A bronzkapu a győri kovácsművész, Sima Bandi alkotása. Ezen a kapun belépve tárul elénk a barokk jegyeit magán viselő templombelső, amelynek építészeti munkái Hefele Menyhért, a festőmunkák Anton Maulbertsch nevéhez fűződnek.
A főhajó dongaboltozatának közepén Krisztus fényben úszó alakja látható, kétoldalt Mózes és Illés, köröttük angyalok serege. A fiókboltozatokon háttérben Krisztus, illetve az Ó- és Újszövetségből vett témák láthatók. A szentély feletti boltozaton is Maulbertsch-freskót látunk: magyar szentek hódolnak isten előtt. A Hefele tervezte főoltár képe - Mária mennybevitele - szintén az ő alkotása. A szentély előtt két érdekes domborművet látunk: két fekete oltárt. Az egyiken Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának, a másik témája Szent László királyhoz kötődik.

Az északi mellékhajóban (ha az oltárral szemben állunk, bal oldalon) található a bazilika Könnyező Mária kegyoltára. Az ismeretlen mester műve Írországból került ide. Szép a két mellékoltár, a mennyezet freskói az angyali üdvözletet és Krisztus megdicsőülését ábrázolják.
A déli mellékhajó dongaboltozatán Szent István vértanú áll bírái előtt - ez is Maulbertsch-kép. A mellékhajó szentélye Hefele Menyhért műve, az aranyozott szobrokkal díszített oltár képét Paul Troger bécsi festő festette. Témája, a freskóval harmonizálóan, Szent István vértanúsága.

A templom berendezése, a szószék, a stallumok, a szobrok, a sekrestyeszekrények is mind , a XVII. század végén, illetve a XVIII. században készült barokk munkák.




Kismegyeri Szent Anna kápolna




Magyar Ispita Szent Anna templom

A templomot jelenleg a német kisebbség használja, misét egy hónapban egyszer, utolsó vasárnap tartanak, télen ötkor, nyáron hatkor.

A középkori eredetű,Szent Anna tiszteletére szentelt egytornyú templomot 1730-1735 között építették ki barokk stílusban, valószínűleg Witwer Márton tervei alapján. Barokk főoltára 1744-ben, copf szószéke 1800 körül készült.

Szabadhegyi Szent Anna templom

Szabadhegy ősi település. 1200 körül már okiratok említik Szabadi, illetve Szőllős néven. A hívek kis száma miatt azonban önálló plébánia alakítását csak 1750 körül lehetett komolyan tervbe venni. 1743 óta már rendszeresen jártak ki vasárnapi istentiszteletre a székesegyházi káplánok. 1787-ben megkezdték az egyházi anyakönyvezést a kijáró belvárosi káplánok.
1789-ben egy áldozatos szabadhegyi polgár, Farkas Márton végrendeletében minden vagyonát a szabadhegyi plébánia alapítására hagyta. Az 1994-ben elbontott plébánia az ő saját háza volt. Az akkori templom - valószínűleg csak kis kápolnácska - már összeomlóban volt. 1800 táján épült a második szabadhegyi templom a mostani plébánia udvarán. Fafedeles templom volt, torony csak később épült hozzá, amikor a szabadhegyiek saját erejükből 2 harangot szereztek bele.
A megnövekedett lélekszámnak egyre szűkebb templom már düledezőben volt, amikor Kostyán Mihály plébános a jelenlegi templom építését megkezdte. Az építésnél a város is sokat segített, de a fő terhet a szabadhegyi hívek vállalták.
A mai templomot 1903. június 7-én szentelték fel, Szent Anna tiszteletére.
A két világháború között Szabadhegy teljesen összeépült Győrrel. A plébánia területe jelenleg a pápai vasútvonaltól délre eső városrész, Kismegyer kivételével.
A II. világháborúban a templom sokat szenvedett, a tornyot is találat érte. A háborús károkat Haller János plébános gondossága állította helyre. A templom kívülről és belülről is megújult. A templom belsejét Samodai József festőművész 5 freskója díszíti. A templom belső felújítása 2002-ben készült el, jó lelkű adakozók és támogatók jóvoltából.
A templom jubileumára, 2003. júniusára a templom szentélye is megújult: az új liturgikus térbe új szembemiséző oltár készült, korszerűsítették a templom világítását és elkészültek a templom színes üvegablakai is.




Orsolyita Szent Anna templom

A templomot 1762-ben kezdték építeni. Addig csak kis házi kápolnája volt a Rendháznak. Építtetője: Richter Ádám győri kereskedő és neje, Huber Anna. Sok győri család is hozzájárult jelentős összeggel, és a káptalan is.

A templom párhuzamosan halad az utcafronttal. A hagyományos orsolyita építkezésnek megfelelően a kolostor - iskola és internátus között. Szent Anna tiszteletére épült, barokk stílusban.

A csodálatosan szép főoltár fából készült, barna márványutánzattal festve. Remekmű, kevés e nagyon ízléses aranyozással, melyet a két, később odakerült, copf stílusú angyalszobor takar el. A főoltáron eredetileg Schaller István győri származású festő 1764-ben festett Szent Anna képe volt. (Az alapítónő Pátrónája) A XIX. sz. vége felé a Rendház folyosójára került a kép. Jelenleg a Xantus János Múzeumban van. A mostani főoltárkép nem műalkotás, az oldalfalak festményei sem. Ezeket Mladoniczky Ignác apát-plébános, templomigazgató helyeztette el 1908-ban. Rokona, Kastner bécsi festő művei.

Két oldalt Keresztelő Szent János és Szent János evangélista szobrai. A főoltáron kis keretben két fiatal jezsuita szent, az ifjúság pártfogói. Berchmann Szent János (belga, 22 évet élt, meghalt 1621, ünnepe aug. 13.) Jelmondata: "Én nagy szent akarok lenni." Rendünkben a juvenisták (első fogadalmasok) védő-segítője-ként tisztelték. A másik fiatal szent, Kosztka Szent Szaniszló (lengyel, nov. 13.) élt 18 évet, meghalt 1568-ban. Bécsben jezsuita növendék, majd Rómába küldik, ahol az előtte szentként meghalt Szent Alajos szobáját kapta. 1726-ban avatták szentté, mint az egyetemes ifjúság eszményképét.

A templommal egyidejűleg épült a két remek barokk mellékoltár. Festményeit 1908-ban szintén Mladoniczky kanonok távolíttatta el. A bal oldali falon volt a 14 segítő szent, jelvényeikkel. A középkorban nagy tisztelet övezte őket. A jobb oldali képen Ádám, Éva, az elveszett paradicsom és az ígéret: a kígyót lábbal tipró asszony. A mai Kastner féle képek témája: a Szentcsalád. Helyettük bizonyára nem az angyalkák dolgoztak. (naiv) Jézus is segített szüleinek. A többi szóló kép: Szent Lajos (jezsuita), Szent Cecília, Szent Ágnes, Árpádházi Szent Margit. Bal falsíkon: Jézus Szíve áldást ad Angéla művére. Szent Angéla az égre mutat. Szent Orsolya vértanú a Rend pátrónája, Szent Ágoston. A lourdesi Mária szobor a XX. századból.

A szószék copf stílusú. A szentély-rács értékes, fából készült, barokk stílusú és csodálatos, mint a gyönyörű kórusrács is. A főoltár feletti gyönyörű freskó Szűz Mária eljegyzését ábrázolja Szent Józseffel, a háttérben Mária szülei. A középső, legnagyobb mennyezetfreskó négy mezőbe osztott: Szent Orsolya (vértanúsága) megdicsőülése, Nagy Szent Gergely pápa a népvándorlás barbárainak nagy térítője, Loyolai Szent Ignác Angéla kortársa, akinek elgondolásait női vonalon Szent Angéla valósítja meg.

A Brudazzói látomás, (háttérben Bermond Franciska a rend elterjesztője) Guyard Mária első európai missziós nővér, aki Kanada földjére érkezett (1639. Aug. 1.) Élt: 1599-1672 IV. 30.) Boldoggá avatták: 1980-ban.

A kórus alatti mennyezetkép: ovális mezőben Jézus Szíve, angyalokkal. A kórus mennyezetén az orgonáló Szent Cecília szűz vértanú +230, az egyházi zene védőszentje. Előénekes, előimádkozó volt. Művészi értékű a barokk-kori feszület, a kórus alatt, amely a nővérek oratóriumában volt.




Szent Erzsébet-templom

Szent Imre templom

A templom építése
... Mivel most már az anyagi alapok az építés megkezdéséhez biztosítva voltak, az egyházközség felkért három budapesti és három győri építészt a templomtervek elkészítésére. A képviselő testület 1936-ban Körmendy Nándor budapesti építészmérnök tervét fogadta el és megbízta a részlettervek kidolgozására. 1937-ben a templomépítés elvégzésére Schiel Vince győri építőmester kapott megbízást. 1937. május 23-án nagyszámú hívek részvétele mellett Pokorny Miklós kanonok, kerületi esperes elvégezte az első kapavágást az építendő templom helyén. Hamarosan megkezdődtek az alapozási munkálatok és szeptember 12-én Dr. Ragats Rezső prelátus-kanonok, püspöki helynök az alsótemplom falában elhelyezte az új templom alapkövét. Rövidesen elkészült a 32 méter magas templomtorony és 1938. január 25-én erre helyezték a hatalmas 12 méteres keresztet.
1938. május 1-re elkészült az alsótemplom, amely egyúttal kripta is. Dr. Ragats Rezső áldotta meg és benne ő mondta el az első szentmisét. A kriptafülkék eladásából tekintélyes összeg gyűlt össze, amely a többi adományokkal együtt felgyorsította az építkezés folyamatát. Az első kriptatemetésre május 5-én került sor.
Az alsó-templom elkészültekor a lelkészség átköltözött a Tosch-féle házból, és már mindennap itt tartották a szentmiséket.
1939. június 4-én megérkezett a három új harang. Azok toronyba helyezését nagy sokaság nézte végig. Ezen túl a harangok hangja szólította a híveket a szentmisékre. Az új templom építése most már a város egész lakosságának érdeklődését felkeltette és mind többen e templomban kívántak a szentmisék áhítatában részt venni. 1939 őszére felépült a felső templom, pontosabban a teljes épület a falakkal és a mennyezet-tetőszerkezettel együtt. Így októberre a külső vakolás is elkészülhetett. Ugyanakkor helyezték a főbejárat fölé Kovács Margit művészi kerámiáját. 1940. januárjától 1943. májusig a belső vakolás után a művészi munkák elvégzése következett, ezzel egy időben a belső berendezések, felszerelések elkészítése és elhelyezése.

Részletezve:
Szőnyi István festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára a belső falakra nagyméretű festményeket alkotott, először a szentélyfreskókat készítette el, majd a hajóban az oldalfalakat szekkó-képeivel díszítette fel.
Ohmann Béla Jézus Szíve szobra a szentély előtt áll,
a szentély Borsa Antal alkotása,
a mellékoltár bronz domborműve Borsos Miklós munkája,
gróf Teleky Mária plakettjei a főbejárati ajtókra kerültek,
Mattioni Eszter hímeskő szószéket készített,
elhelyezték Kovács Mária keresztúti stációit,
a szentély mozaikpadlója Fónyi Géza munkája,
az öröklámpát Báthori Júlia küldte,
a szentély és a karzat vasrácsait Deéd Ferenc tervei alapján Mentes József győri lakatosmester alkotta,
a templom bejárata előtti Szent Imre szobor Varga Ferenc műve.
A templom épületének és berendezésének leírását, valamint művészi festményeinek és tárgyainak elemzését Dr. Horváth Detre Mihály végezte el 1953-ban.

A templom felszentelése
A templom elkészültével elérkezett a szentelési ünnepség. öt napon keresztül tartott a sokszínű ünneplés. 1943. június 3-án, áldozócsütörtökön Boldog Apor Vilmos megyés püspök szentelte fel a templomot és a plébánia épületét a győriek, köztük a nádorvárosi hívek hatalmas tömegének jelenlétében. A szentmisét és a szentbeszédet is a megyésfőpásztor mondta.

1944. július 31.-én, a hónap utolsó vasárnapján a megyéspüspök - elismerve az itt folyó lelkes és eredményes egyházi életet - a lelkészséget plébánia rangra emelte. Az ünnepi díszközgyűlésen egyházi és polgári hatóságok képviselői és a hívek sokasága jelenlétében beiktatták az új plébánia első plébánosát, Dr. Szelestey Bélát. Ugyanekkor a főpásztor az új plébánosnak érdemei elismeréséül a püspöki tanácsosi címet is adományozta. A kinevezési okmányt Pokorny Miklós kanonok, kerületi esperes, városplébános fényes templomi és plébániai ünnepség keretében adta át. Dr. Szelestey Béla plébánost az ünnepségen köszöntötték a társplébániák küldöttei, a megye és a város főtisztviselői, névszerinti Dr. Kászonyi Richárd főispán, Marschall Béla kormányfőtanácsos, kereskedelmi ás iparkamarai miniszteri biztos, Koller Jenő polgármester, Dr. Füves Károly felsőházi tag. A megjelent állami vezetők azt bizonyították, hogy az akkori állam mélységesen megbecsülte a katolikus hitéletet és mindenben segítette annak virágzását.

A kezdeti idők egyházközségi élete
A templomépítés és az egyházközség szervezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett plébános újabb anyagi és lelki értékek megteremtésén fáradozott. Téglás körmenetet szervezett Kiskútra, ahol a Szűzanya kegykép megvédésére szép félkör alakú nyitott szentélyt épített, amely azóta a gyárvárosi plébánia gondozásában áll. Tervbe vette az Erzsébet liget területén egy lelkigyakorlatos ház létesítését és egy hivatásos papi szeminárium működését. Havonta egyszer az egyházmegye papjai számára rekollekciót rendezett. A templom 1945. november és 1952. június 22. között lelkigyakorlatos házként működött. Megszervezte a rózsafüzér társaságot, a leánykongregációt és a szívgárdistákat. Munkálkodása egyik eredményeként 1947-ben a templomban megépült a Szent Imre oltár, amelyet Dr. Papp Kálmán megyéspüspök szentelt fel.

Dr. Szelestey Béla, Dr. Zágon József kanonok irodaigazgatóval együtt szerkesztette a Győri Katolikus Tudósítót. Az írott katolikus szó mind a papság, mint pedig a hívek tájékoztatására szolgált. A plébánia lelkesen terjesztette a hívek számára írt imakönyveket és énekeskönyveket, amelyek a vallásos érzület gondozásán túl általános kulturális értékeket is közvetítettek. Dr. Szelestey Béla plébános igen jól működő egyházközség élén állt. A kommunista államhatalom az 1940-es évek végén visszaszorította a hitéletet. Az egyházüldözések során a plébános úr 1949. március 7. és május 24-e között ártatlanul börtönbe került. Szabadon bocsátása után is sokat zaklatták, míg végül 1952. szeptember 1-én el kellett hagynia hőn szeretett plébániáját, egyházközségét, ahol 1935 óta működött. Elhelyezték Győrből. 1986. március 26-án halt meg Székesfehérvárott. Halála után visszakerült egyházközségébe, a Szent Imre altemplom főoltára melletti kriptában helyezték örök nyugalomra...




Nádorvárosi Szent Kamillus templom

A kamilliánus betegápoló rend 1770-1774 között építette copfstílusú templomát, de tornyot csak 1835-1839 között kapott. Fő- és mellékoltára, szószéke, keresztelőkútja is a XVIII. század második felében készült.




Szigeti Szent Rókus és Sebestyén templom

A barokk stílusú, 1711-ben épült templomot a XIX. században részben átépítették eklektikus stílusúvá. Berendezése - a főoltár és a szószék - azonban megmaradt az eredeti; XVIII. századi barokk munka.





Német Ispita Szentháromság templom

A templom a XVIII. században épült, barokk stílusban.





Révfalui Szentháromság-templom

Az 1780 körül, barokk stílusban emelt templom a mai városrész Révfalu hajdani önállóságának emlékét is őrzi. Főoltára a XVIII. század második felében készült késő barokk munka.





Szentlélek templom

A Szentlélek-templom napjaink építészetének szép példája, Ráskai Péter, győri építész tervei alapján épült. Ünnepélyes felszentelését 1987-ben tartották.





Kármelita templom - Kármelhegyi Boldogasszony - Szeplőtelen Fogantatás és Szent István király-templom

Az 1713-1725 között, Witwer Márton tervei szerint épült könnyed, különös alaprajzú, finoman kidolgozott homlokzatú templom szokatlanul elhelyezett tornyával a város egyik legszebb barokk épülete.

Az olasz könnyedséget és az osztrák gazdagságot egyesítették a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt templom tervezői és alkotói. Wittwer Márton már e templom építése előtt Ausztria több városában is dolgozott, és valóságos dunai iskolát teremtett. Az olaszos karakterű Il Gesu mintájára kialakított szoborfülkékkel, szobrokkal, lizénákkal, párkányokkal tagolt homlokzat mögött szintén a nyugati iskolában nevelkedett művészek munkája fogadja a látogatót.

Az elliptikus alap falaira boruló kupolát bár csak 1908-ban festette Kastner, de az oldalfülkékben álló mellékoltárok és a színpadszerűen kialakított főoltár 1721-1725 között készült Witwer Márton tervei alapján, képeit pedig a nápolyi születésű és mindvégig olasz hatás alatt dolgozó Martin Altamonte készítette - bár az ő személyét ma már vitatják. Aranyos csillogás, drámai mozgalmasság, színek kavalkádja, angyalok röpte - minden együtt van, ami a barokkra jellemző. Innen a gyóntató folyosón keresztül jutunk a "sötét kápolnába", ahol díszes vasráccsal elválasztva áll a Fekete Mária-szobor.

A két sekrestye berendezése, csakúgy, mint a szószék, az orgona és a padok, szintén a XVIII. században készült.

A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt – megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be. A templom alapkövét 1721-ben helyezték el és 1725-ben szentelték fel. A templom tervező építésze a kármelita Athanasius testvér volt. Ő vezette az építkezést és a berendezés tervei is tőle származnak. Oltárait a szobrokkal együtt Domonkos kármelita testvér készítette. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. A mellékoltárokon a következő ábrázolások vannak: Szent József halála, Nepomuki Szent János vértanúsága, Szent Terézia szívsebzése, Keresztes Szent János megdicsőülése. Az oltárképeket Martino Altomonte festette. Meg kell még említeni a „sötét kápolnát”, a Loretto-i ház másolatát, melyben ott van egy másolata az eredeti Szűz Mária szobornak, amelyik azóta egy tűzvészben megsemmisült. A győri kármelita templom hazánk értékes barokk műemléke. A templomban állandó gyóntatás van.

Likócsi Szűz Mária-kápolna

A kápolna 1948-ban épült.





Újvárosi Urunk színeváltozása-templom

Az egytornyos templom Fruman Antal győri építész tervei szerint 1836-41 között épült. A dór oszlopos kapu, a timpanon, a karcsú torony - mind a klasszicizmus jele. A szentély freskói és főoltárképe is XIX. századi.