Szárazréti Fatimai Boldogasszony templom

1948-tól a ciszterci plébánia filiája, 1950-től helyben lakó lelkésszel. 1965-ben kapja mai titulusát.

Anyakönyvek: 1948-tól
Historia Domus: 1948-tól



Csutora Feltámadás temetőkápolna



Vízivárosi Jézus Szíve templom

1911-ben épült templomának előzménye az Aggintézet és Árvaház kápolnája. 1923-ban a felsőváros területéből kihasítva önálló lelkészség, 1928-tól plébánia.

Anyakönyvek: 1928-tól
Historia Domus: 1928-tól




Vasútvidéki Prohászka Jó Pásztor templom

1929-33 közt épül fel - jórészt közadakozásból - a gigantikus méretű Prohászka-emléktemplom. 1920-ban alakul lelkészség a belvárosi plébánia területén; kápolnája 1923-ra készül el. 1928-ban nyer plébánia rangot,.
Anyakönyvek: 1928-tól
Historia Domus: 1953-tól

Az 52 m magas, kupolás templom a római Panteon mintájára épült a nagy püspök emlékére 1929-1933-ban. A 3500 főt befogadó épület tervezője Fábián Gáspár műépítész volt.

Prohászka Ottokár síremléke a templom belső terének jobb oldalán található. A templomkertben található Kaszap István sírja, és a templom melletti parkban Prohászka Ottokár szobra. Fülöp Elemér bronzból készített Prohászka-szobra eredetileg Budapesten volt, de 1947. április 26-ról 27-re virradó éjjel ledöntötték, 1984. április 2-án állították fel a székesfehérvári Prohászka-emléktemplom mellett. Az eredeti alkotást 1934-ben avatták fel Budapesten. Az ostrom alatt megsérültek a szobor mellékalakjai. Mivel Prohászka a Károlyi-kert szomszédságában lévő Egyetemi templom szószékén lett rosszul, és halt meg 1927. április 2-án, halálának 20. évfordulója emlékezve 1947. április 27-én akarták a szobornál megemlékezést tartani, de aznap reggelre a szobrot ledöntötték. A székesfehérváriak kérésére a restaurált szobrot 1984. április 2-án, a püspök halálának 57. évfordulóján állították fel a Prohászka-emléktemplom mellett.

Kármelita Szemináriumi Kármelhegyi Boldogasszony templom

Karmeliták építik 1745-48 között, 1802-től a szeminárium temploma. 1951-től egyházmegyei templomigazgatóság.



Almássy-telepi Krisztus Király templom

A templom mai alakját 1960-ban nyerte el. Székesfehérvár-Viziváros területéből vált ki 1945-ben helyi lelkészségként, 1957-től plébánia.

Anyakönyvek: 1946-tól
Historia Domus: 1945-től




Öreghegyi Magyarok Nagyasszonya templom

A templom 1995-ben épült. Felsőváros területéből önállósuló lelkészség 1939-ben, plébánia 1984-től.

Anyakönyvek: 1940-től
Historia Domus: 1939-től




Ciszter Nagyboldogasszony - Nepomuki Szent János templom

A városban 1688-ban megtelepedő jezsuiták templomukat 1745-51 között építették. 1814-től ciszterci rend kezelésében áll. 1944-ben önálló lelkészség kiválva a belváros területéből, 1948-tól plébánia rangot kap.

Anyakönyvek: 1948-tól
Historia Domus: 1948-tól




Szent Anna kápolna

A kápolna 1470 körül épült.



Szőlőhegyi Szent Donát kápolna

A kápolna 1733-ban épült, 1945-ben a harcok során felrobbantották. Újjá 1995-ben épült.




Szent György kórházkápolna

Az ökumenikus használatban lévő Szent György kórházkápolna 2000-ben létesült.



Barátok Szent Imre templom

Mariánus ferencesek építették 1720-43 között, a hagyomány szerint azon a helyen, ahol a török hódoltság előtt a királyi palota, Szent István palotája állt, és ahol 1007-ben Szent Imre herceg született. Ezért a közép- és újkorban ez a templom volt a magyarországi Szent Imre-tisztelet középpontja.
A templom mellett álló kolostor a ferences rend magyarországi történetében fontos szerepet játszott: több nagykáptlan helyszíne is volt, majd az újkorban a rendtartomány újoncképzése folyt itt.
A ferencesek szétszóratása, 1950 óta a templom egyházmegyei kezelésben lévő templomigazgatóságként működik. A rendszerváltás után a rend jogilag visszakapta, de lelkipásztori szolgálatát továbbra is a székesfehérvári egyházmegye látja el.




Szent István király Bazilika

Ősi templomos hely. Helyén állt Géza fejedelem sírkápolnája, majd a IV. Béla által 1235-ben emeltetett gótikus templom, melyet a törökök dzsáminak használtak. Kiűzésük után városplébánia 1688-tól. Renovációja és barokk átépítése során új titulust kapott, a munkálatok 1771-re fejeződtek be. 1777-től székesegyház, 1938-tól kisbazilika.
Anyakönyvek: kereszteltekről 1688-tól, házasultakról, megholtakról 1694-től
Historia Domus: 1927-től



Sóstói Szent Kereszt temetőkápolna

A Sóstói temetőkápolnát Pauer János püspök emeltette 1888-ban.



Maroshegyi Szent Kristóf-templom

A templom 1940-41 folyamán épült. A belvárosi plébánia területéből válik ki 1939-ben önálló lelkészségként, 1949-től plébánia.

Anyakönyvek: 1940-től
Historia Domus: 1941-től



Felsővárosi Szent Sebestyén vértanú templom

A templom 1800-1807 között épült, mai formáját 1864-ben nyerte el. 1778-ban alakult plébánia.Ebben a templomban tartják Székesfehérvár Városa fogadalmi miséjét melyet a város lakói a pestis járvány miatt (1739-ben) kérték Isten segítségét, különösen Szent Sebestyént. (A fogadalmi dokumentum a Püspökségen található.) 2007-ben január 20-án.
Anyakönyvek: 1778-tól
Historia Domus: 1946-tól



Hosszútemetői Szentháromság temetőkápolna

Szentháromság temetőkápolna 1872-ben épült.