Egyre nagyobb számban harcolnak Szíriában olyan muzulmánok, akik nyugati útlevéllel érkeztek az országba és ezután az iszlamista erőkhöz csatlakoztak. Amikor azonban egyszer vége lesz a polgárháborúnak, akkor ezek az emberek jórészt hazatérnek és komoly fejtörést okoznak majd az amerikai és az európai titkosszolgálatoknak és más szerveknek.

Egyes szakértők már arról beszélnek, hogy Szíria egy valódi dzsihadista csatatérré vált. A gond ott kezdődik, hogy az otthon vallásilag fanatizáltak Szíriába mentek, ahol katonai kiképzést kapnak, harcolnak, tovább radikalizálódnak egyszer hazatérnek és majd ezután kezdődnek a nagy problémák. Potenciális veszélyforrásokká válnak az amerikai és az európai emberek számára. A hírszerző szolgálatok szerint 2011 óta Amerikából, Ausztráliából és Európából mintegy 600 harcos érkezett Szíriába. Ez azt jelenti, hogy a külföldi (afrikai, ázsiai) harcosok mellett a nyugatiak részaránya 10 százalék, hiszen most körülbelül 6000 idegen harcos van az országban és harcol az iszlamista oldalon. Sokkal több nyugati harcol Szíriában, mint amennyi korábban Irakban, Afganisztánban vagy Jemenben volt. És ha ezek az emberek majd hazatérnek lelkesedve, kitanulva a korszerű fegyverek és robbanószerek használatát könnyen vállnak majd az Al-Kaida és más terrorszervezetek végrehajtóivá és irányítóivá. És most sok ország kezdhet izgulni, mert egy tanulmány szerint az alábbi létszámban vannak jelen iszlamisták nyugati államokból, amik becslések, de viszonylag pontosak.

Mintegy 140 francia, 100 brit, 75 spanyol, 60 német, néhány tucat kanadai és ausztrál. Vannak még Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Írország, Olaszország, Norvégia, Svédország és Hollandia területéről is harcosok, akik közül sokan már biztos gondolkodnak a hazatérés utáni otthoni harcukon. 

A konfliktus fokozódik Szíria északkeleti részén a kurd félkatonai erők és az iszlamisták között, akik egy iszlám emirátust akarnak kialakítani Szíriában. Harmadik napja folynak az összecsapások a török határ közelében. Az iszlamisták aknavetőket is bevetettek. A lakosság elmenekült. Házakat égettek fel és fosztogatások is voltak. Az iszlamisták és az arab törzsek a kurdok ellen fordultak, ami súlyosbítja az etnikai feszültségeket a térségben. Az iszlamisták azzal vádolják a kurdokat, hogy együttműködnek a damaszkuszi kormányzattal és segítik őket. A kurd vezetők kijelentették, hogy harcolni fognak a szélsőségesek térnyerése ellen. Az északkeleti területen a kurdok 25 ellenőrző pontot alakítottak ki az utak mentén, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a területet. Míg az iszlamisták erre válaszul kurd laktanyák és politikai irodák mellett robbantottak fel bombákat. Az iraki határ mentén is folyamatos összecsapások vannak. A kormány és a szíriai hadsereg nem avatkozik be az összecsapásokba. A légierő azonban már csapásokat mért az iszlamisták bázisaira az Eufrátesz térségében. A kurdok nem akarnak elszakadni Szíriától ezt ki is jelentették, de megmarad a kurd adminisztráció és irányítás addig, amíg a helyzet nem stabilizálódik. A törökök azonban aggódnak a miatt, hogy kurdok ellenőrzik a török-szír határ egy részét. A török kormány a légierőt folyamatosan beveti a határ megfigyelésének céljából és parancsot adtak a katonáknak a határkörzetben, hogy ha szükséges, akkor nyissanak tüzet a határterületek biztonságának biztosítása miatt.