Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Hódmezővásárhely

2013. július 28. - Andre Lowoa

 Szent István király-templom

Fábián Gáspár tervei alapján, az ókeresztény bazilikastílus felidézésével épült 1935-1938 között a Szent István király tiszteletére szentelt templom.

A főhajó famennyezete kazettás kiképzésű. Húsz, nagyméretű, színes ablakon árad be a fény. A nagy ablakokon főleg a jezsuita rend jelesei, szentjei, a mellékhajók kerek ablakain a keresztút stációi sorakoznak - Leszkovszky György tervei és Kopp Ferenc üvegfestő munkája nyomán. A templomot ugyanis a jezsuiták építtették, a mellette álló emeletes rendházat 1990-ben visszakapta a rend.

A szentélyt elválasztó diadalív freskói - a magyar és lengyel szentek népes csoportjával - Korbuly Ferenc alkotásai. A főoltár felett a védőszent nagyméretű képe látható. A Jézus szíve-mellékoltár Fábián Gáspár elgondolásai alapján carrarai márványból készült, zöld és sárga márványbetétekkel.


 Belvárosi Szentháromság-templom

Helyi emlékek tanúsítják, hogy az Árpád korban már lakott hely. Első írásos emlék az 1266-beli birtoklevélben található. A középkorban a város mai belterületén két falu áll, Hód és Vásárhely. Hód temploma 1200-ban már áll, melynek 1778-ban csak falmaradványai vannak. Vásárhely templomát egy 1675-beli térkép jelöli, feltételezések szerint a város mai belterületén állt. A plébániáról az 1300-as évek okmányai tanúskodnak. A két település 1455-ben együttesen városi rangot kap. Az 1500-as évek közepére a lakosság jórésze protestáns. A török hódoltság után Mindszentről látják el a hívek lelki gondozását. 1726-ban megszervezik és 1727-ben önálló plébániai rangot kap. Ekkor egy kápolnát alakítanak ki, majd 1750-ben új templom építését kezdik el barokk stílusban. Az egyhajós épületet Ybl Miklós tervei szerint 1860-ban bővítették háromhajósra és 1886-ban szentelik fel.
Főbejárata fölött a gróf Károlyi-család címere látható.

A szószék és főoltár az eredeti barokk munka. A főoltár két festett, Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázoló faszobrát Iznám János készítette 1766-1767 között. A két, félhenger alakú gyóntatófülke is a XVIII. század végén készült.

1993-ban a Váci Egyházmegyétől a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez kerül. 1995-től oldallagosan Mártélyt is ellátja.

süti beállítások módosítása