Mindenszentek temploma

Az 1300-as évektől ez a terület lakott hely, a török pusztítás következtében elnéptelenedik. Már a török idők előtt temploma van. Többszöri javítást és átépítést követően 1798-ban a szentélyt és a tornyot meghagyva lebontják, s 1800-ban új oldalfalak emelésével kezdik építeni mai templomát késő barokk stílusban, melyet 1810-ben szentelnek.

A templom homlokzatát Szent Péter és Pál apostolok szobrai díszítik. Bejárata fölött a város 1772-ből való címerét örökítették meg: két hal között egy ekevas azt jelképezi, hogy a várost hajdan földművesek és halászok lakták. A főoltár hatalmas Mindenszentek-képe az egyik legjobb barokk alkotás a megyében. Több mint száz alakot ábrázol, változatos színek gyönyörködtető, mégis egységes összhatásával és a barokkra jellemző mozgalmassággal. Ezt és a mellékoltárok képeit Sporer Mihály és Csokány Antal egri festők készítették. A rézfedeles vörös márvány keresztelőkút 1827-ből való. A szentély falának domborművén Szent Imre látható Szent Istvánnal és Szent Gellérttel (Andrejka József, 1935). A mellékoltárok képei Szent István király koronafelajánlását és a keresztre feszített Jézust ábrázolják. A Szent Kereszt-oltáron őrzik a Szent Kereszt-ereklyét, amelyet Kruzslitz Mauritius olaszországi irgalmasrendi szerzetes, Mindszent szülötte és díszpolgára 1933-ban ajándékozott a templomnak.
Figyelmet érdemel még a Jézus Szíve- és a Szent József-szobor, melyeket tiroli mesterek faragtak fából a XVIII. században.

A templomon 1973-ban belső festést, 1985-ben külső felújítást végeznek.


MINDSZENT Szent Imre kápolna



SZEGVÁR Kisboldogasszony templom

A községnek már az 1500-as évek előtt szép temploma van, mely a török időkben leég, rommá válik. A lakosok jórésze elmenekül, később a község fejlődésnek indul. A régi templom alapjaira 1737-ben kápolnát építenek. Hajójának kétszeri bővítésével nyeri el a templom mai nagyságát.
A barokk templom 1737-ben épült, de támpilléres szentélye még középkori.
Kb. 1820-ban készül el tornya és a kórus. A templom tetőzete ekkor még zsindelyből van, ami 1928-ban leég a toronnyal és a faszerkezettel együtt. Még ebben az évben elkészítik a pala és bádogtetőt, valamint a Huszártornyot.
Oltárképe Szűz Mária születését ábrázolja. A klasszicizáló keresztelőkút és a padok 1790-ben készültek.
A Váci Egyházmegyéhez tartozik 1993-ig, ekkor a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez csatolják. 1996. januárjától szeptemberéig oldallagosan ellátja Minszentet is.