Kórházkápolna - Hetényi Géza Kórház
A kórháznak saját papja volt, 1920-1950-ig.
Magyarok Nagyasszonya Vártemplom A vártemplom kora klasszicista épület. A várplébániát Szent István király alapította. A középkori vár templomát a törökök kibővítették , mecsetté alakították. A templomot (dzsámit) 1820-ban lebontották és köveinek felhasználásával építették fel az újat 1822-1824 között, Homályossy Ferenc tervei alapján. A templom főoltára, szószéke, padjai és az áldoztató rács is 1820 körül készült, de az empire stílus szerint. 1919-1922 között újjáépítették és kibővítették.
Misézőhely a MÁV Kórházban
Sarlós Boldogasszony partoskápolnA szolnoki vasútállomástól nyugatra áll egy kicsiny kápolna. Még a helybeliek közül sem mindenki ismeri, pedig a műemlék jellegű épület a város legrégibb építészeti emléke, mely ma is épen tölti be szerepét a róla elnevezett városrész kertes házai között.
Sarlós Boldogasszony szentélyét egy Kilian nevű kegyes német építtette Leslie Vilmos váci püspök 1717. október 12-én kelt engedélyével. Az egykori puskapormalom dombján álló — ezért "partos" — kápolnát 1799-ben újjáépítették a város közköltségén. Sokáig ezt az évet tartották az építés idejének. A műemlékjegyzékek is innen számították keletkezését. Ekkor öntötték harangját, melyet csak 1814-ben szenteltek fel. Oltárképét egy gyöngyösi festővel készíttette el Lendvay Mátyás szolnoki főbíró.. Jelenleg az 1955-ben, Hubay Gyula által festett másolat áll az oltáron, míg az eredeti kép helye ismeretlen.
Jelentős szerepe volt a dombnak és a templomkának 1849. március 5-én, a győzedelmes szolnoki csata napján. Jókai Mór is többször megemlíti A két menyasszony című elbeszélésében: "a nyugoti részen egy dombra épült kápolna, mely egyetlen emelkedett hely az egész síkságon." A csata kezdetekor "középütt jött a szegedi zászlóalj, többnyire kaszákkal fegyverzett újonczhad. A Tisza felől a vörössipkások s a kápolna felől a huszárság egész tömegben." Kicsivel később: "amott a kápolna felől foly legiszonyúbb hévvel az ütközet. Négyszögben áll ki a síkra egy ezred határvadász, mit szilaj rohammal támad meg a huszárság egész tömegével. Kétszer visszaverik, harmadszor megtörik a négyszög, a paripák a szuronyok közé rohannak s egy percz alatt szétszórva, elgázolva rohan a kápolna sánczainak a rendvesztett csapat. Ott megtorlik, vele egyszerre érnek az ágyúkhoz üldözőik, egy kanyarulattal el vannak vágva a városba visszavonulhatástól, rendetlenül felbomolva rohannak azután, merre még utat látnak..."
A múlt század közepén már igen leromlott állapotban volt a kápolna. Ehhez bizonyára a fenti események is hozzájárultak. 1869-ben felújították, és a zsindelyeket is kicserélték. 1870. július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján, az adakozó hívek sokaságának jelenlétében került sor az újraszentelésre. 1916-ban földet vittek a halomról Budapestre, ahol koronázási dombot létesítettek IV. Károly trónra emelése előtt.
1856-ban állítottak először feszületet a bejárat elé. Ezt a fakeresztet 1929-ben kőre cserélték, mellé a két latorét állítva. Ugyanebben az évben ismét rendbehozták az épületet. Megerősítették tetőszerkezetét, bejárata fölé tetőcske készült, s új tornyot, meg időtálló vakolatot kapott a kicsi templom. A következő évi Szent Márk napon tartott búzaszentelésre — szokás szerint — a Nagytemplomból indult körmenet a kápolnához, hogy Isten áldását lekönyörögje a friss, zöldellő vetésre. Századunk első évtizedeiben az ezret közelítette a résztvevők száma.
1940-ben, majd nyolc év múlva ismét felújításra szorult a kápolna. Ez utóbbiról a megyei lap 1948. június 5-i száma adott hírt "A hercegprímás a demokrácia ellen uszít, a dolgozók kápolnát javítanak" címmel: "nemcsak az idők vihara, hanem három ízben: 1848-ban, 1919-ben és 1944-ben a magyar nép ellenségeinek ágyúi is rombolták. A IX. kerület kisemberei, vasutasok, postások, munkások, az Ugarban lakó parasztság közösen összefogtak, hogy megmentsék a súlyosan rongált, történelmi emlékű kápolnát a pusztulástól. A munkában segítségükre voltak a Cukorgyár, a Tiszavidéki Gőzfűrész, a Kórház, a Máv Fűtőház és Osztálymérnökség üzemi bizottságai is. Kívül-belül tatarozták, a harangtornyot kijavították. Vasárnap, május 30-án ünnepélyes istentisztelet keretében áldotta meg a hívőknek átadott kápolnát P. Szabó Polikárp ferencrendi plébános. Beszédében köszönetet mondott a Magyar Dolgozók Pártjának és az áldozatkész munka minden résztvevőjének, akik lehetővé tették, hogy a régi emlék kijavításával a környék lakossága részt vehessen az egyházi ájtatosságokon.
1950. január 25-én még Budapestre és Vácra utazott Szabó Polikárp a kápolna nagyobbításának megbeszélésére. Egy év sem telt el ezután, s zordabb idők jöttek. A ferences rendet feloszlatták, kevés pap maradt a városban. E szent helyet is csak a legkitartóbb hívek látogatták. A rendszerváltoztató szelek hoztak új életet a "Puskaporos halomra" is. Az éledező görög katolikus közösség kapta meg a templomkát, mely az általuk végzett újabb renoválás óta régi szépségében tündököl. A tetőszerkezet faanyagát Máriapócsról, az 1991. évi pápalátogatásra emelt tábori oltárból kapta az egyházközség.
A kápolna mai Sarlós Boldogasszony-búcsúi méreteiben és külsőségeiben szerények, ám annál bensőségesebbek.
Szent György nagyvértanú Görög Katolikus templom A templomot 2002-ben szentelték fel.
A templomot Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervezte. A templom főoltára fehér márványból készült a szolnoki Czifra Károly görög katolikus ügyvéd ajándéka.
A templom 1933-ban épült, szegényházi templomként. A templomot és a szegényházat folyosó kötötte össze. Az oltárképet és a falfestményeket Márton Lajos festette. A közelben terveztek építeni egy templomot, Jézus Szive tiszteletére. A háború miatt a terv terv maradt.
A plébániát 1947-ben alapították, Jézus Szíve tisztetelére. A templom titulusa maradt Szent József.
Szandaszőlősi Szent Orbán templomA mai templom 1911-ben közadakozásból épült. A templom titulusa Szent Orbán pápa és vértanú. A templom évi címünnepe május 25-én van. A titulus megválasztása szerencsésen kifejezi a templom egységét a tájjal és a lakossággal. Vallásnéprajzi realitásként értékelendő, hogy a szőlősgazdák és munkások kedves szentje Orbán pápa, aki római főnemesi családból származott, pogány részről sok kínzást szenvedett hitéért, és vértanúként halt meg 223-ban. Szandaszőlős területén az egykori Nyárfa dűlőben, jelenleg Kiss János utca 27. szám alatti helyen felállítottak egy Szent Orbán pápa szobrot. Ez a település legrégebbi szabadtéri szobra, régibb, mint a templom. Ezt a szobrot 2001-ben restaurálják, és látványosabb helyen lesz felállítva. A templomépítés buzgó szorgalmazója Kősössy Lajos szőlőbizottsági elnök volt, Árva Ferenc szolnoki ferences plébános helynökkel együtt. Az építkezést Pápay Antal jóhírű szolnoki építész, valamint Majláth Gyula szőlői és Dusek Ferenc szolnoki asztalosok végezték. A templom 1973-1981 között Pásztor Győző idejében lett a sekrestyével bővítve. Az oltárkép Szent Orbánt ábrázolja szőlőfürtökkel. A kápolnaszerű templom bővítése hozzáépítéssel történt 1934-ben. Ezt az építmény együttest Hanauer István váci püspök szentelte fel 1934 szeptember 30-án, Szent Orbán tiszteletére.
Belvárosi Szentháromság-templom A ferences barátoké volt a barokk stílusú templom és a rendház, amikor 1724-1757 között felépítették Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint. A templom mai formáját a XIX. században nyerte el.
Bezdiczky Ignác sótiszt 1718-ban költözött a városba, és a mai helyen egy szentélyszerű kápolnát építtetett a ferences barátok részére oly módon, hogy az később átépíthető, bővíthető legyen. Idővel fel is merült az igény a templom kibővítésére, ezért megbízták 1723-ban Carlonét a munkálatok elkezdésével. Az 1718-ban elkészült szentélyhez 1723-1729 között épült a hozzá kapcsolódó déli rész. Ezt a munkát végezte Carlone. 1736-ban lerakták a templomhajó alapjait, amely azután párhuzamosan épült a templom melletti rendház többi részével, és 1754-ben már állt a templomhajó.
A főkapu feletti, Szentháromságot ábrázoló szoborcsoport 1757-ben került a helyére. Az elhúzúdó építkezés ellenére hamar hozzá kellett nyúlni az épülethez: 1770-ben átépítették a tetőt, és felújították a barokkban szokatlan fedélszéket is. A torony kilátója 1835-ben készült el, és ekkor aranyozták a toronytetőt is. Egy földrengés következtében azonban a torony megdőlt, és megsérült a szentély, ezért 1867-ben ismét egy nagyobb javítást kellett elvégezni.
A többszörösen keretelt orgonaablak a nyugati homlokzaton kapott helyet, ez a kapu fölött látható. A homlokzat két szélső részében lent záróköves szoborfülke, felettük erősen kiugró szemöldökű üvegezett ablak látható. A homlokzatot timpanon zárja, alatta egy újabb szoborfülke látható, az oromfalmezőben pedig füles ablakok. Az alaptól, egészen az oromfalig felnyúló kettőzött párkányfejezetű falpillérek törik át az erősen kiugró főpárkányt.
Feltűnően magas az ál-keresztboltozatokkal készített, négy boltszakaszos templomhajó. A három-három mellékoltárfülkét dór párkányfejezetes félpillérkötegek választják el egymástól. Gazdagon díszített a barokk szószék hangvetője, melyet két angyal tart, tetején a Jó Pásztor alakja, alatta a négy evangélista látható. A templomban tizenegy oltár van. Ezek közül az egyik, az első ismert szolnoki festő Stefanovits Máté munkája 1737-ből. A freskók 1819-ben készültek, a stációképek XIX. századiak, a szentségtartó pedig 1745-ből való.
Újvárosi temetői Szentlélek templom A templom 1934-37-ig épült, Fábián Gáspár tervei alapján, Szolnok gyárvárosi részén. 1937-ben dr. Hanauer Árpád István váci püspök szentelte fel. Klinkler téglából épített neoreneszánsz stílusú egytornyú templom, az olasz novocento hatása érződik rajta. Freskóit Chiovini Ferenc festette. A főoltárban Szent Teodor és Szent szeverina ereklyéi vannak. A üvegablakok Árkayné Sztehló Lili (szentély) és Hegedűs Lenke alkotásai.
A plébánia területén (Csáklya u.) állt a Nepomuki Szent János kápolna, a Tisza parton. 1773-ban építették, 1860-ban a Tisza hullámai a talajt meglazították, és a kápolna összedőlt. Újjá 1881-ben építették. Többször felújították, végül 1966-ban lebontották. Szobrai ma a Szentlélek templomban vannak.
A pusztító pestis megszűnésének emlékére építették a Xavéri Szent Ferenc fogadalmi kápolnát 1733-ban, barokk stílusban. A kápolnát az akkori város határain kívülre építették, oda ahová a járványban elhunytakat temették. A város terjeszkedése által, mára már a kápolna Szolnok központjában helyezkedik el. 1735-ben felsőbb meghatalmazásra Tuchinszky Miklós atya, az akkori szolnoki administrator szentelte fel.
1743-ban ismét nagy csapások érték Szolnok városát. május 4-én újból felütötte fejét a dög-halál (pestis). Ekkor a 4000-5000 lakosból 480 vált a ragály áldozatává. A betegségtől rettegő lakosság magába szállt és Istenhez folyamodott, ismét kérve szolgáját, Xavéri Szent Ferencet, India és Japán apostolát, hogy járjon közbe értük, tudva azt, hogy Indiának Malakka nevű városában az Ő holttestének odavitelére- mely a mai napig épségben maradt- a pusztító pestis azonnal megszűnt. 1749-ben (korábban ezt az évet tartották a kápolna építése évének, de ez megcáfolásra került az 1733-as évvel szemben) a megyés püspök engedélyével megfogadták, hogy december 3-át Szolnok fogadalmi ünnepévé szentelik, és évente munkaszüneti nappal megünneplik. 1767-től rendkívüli megtiszteltetés éri a kápolnába betérőket. XIII. Kelemen pápa 1767. január 21-én kelt brévéjében búcsút engedélyezett a kápolna látogatóinak.
A kápolna tornyát Szolnok város építtette 1808-ban. A kápolna jelentőségét mutatja, hogy a körülötte elterülő városrészt Ferencvárosnak hívták hivatalosan. Még ferencvárosi iskola is volt.
“Az 1831. évi országos kolerajárvány után a Vártemplomban hálaadó mise volt, majd 1832-ben Szolnok város bírája, vezetői és közönsége a város védőszentjévé választotta XAVÉRI SZENT FERENCET és helyi külön ünneppel tisztelte meg, olymódon, hogy évente augusztus 6-án vagy ezt a napot követő vasárnapon a kápolnához zarándokolnak. Ezt a határozatot Nádasdy Ferenc püspök jóváhagyta. Zarándoklatok alkalmával szabadtéri misét tartottak, mert a tömeg nem fért be a kápolnába.”
Az 1949 óta műemlékvédelem alatt álló kápolna a századok során több ízben is rendkívül rossz állapotba került, de a Gondviselésnek és Szolnok lakóinak köszönhetően, az időről időre megújulhatott. Legutóbb 2009-ben kezdődött el egy teljes körű rekonstrukció, amely nemcsak a kápolnát, hanem annak környezetét is érinti, egy antikhatású tér formájában.
További információk
