Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Új piacok, vagy rasszista forradalom?

2013. július 10. - Andre Lowoa

E hónap kezdetével megkezdődtek az Európai Unió és az Egyesült Államok vámunióját jelentő transzatlanti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról a tárgyalások. Ez alatt a 'hivatalos' és 'nyilvános' tárgyalást kell érteni, hiszen ismert, hogy az együttműködés részletei már évtizedekkel ezelőtt ki voltak dolgozva. Ez a gazdasági megállapodás jelenti majd annak az Atlanti Uniónak az alapjait, aminek katonai megalapozására jött létre az Észak-Atlanti Szerződés. A nyugati ember kondicionáltsága pedig mostanra érte el azt a szintet, hogy a gazdasági integrációval is nyilvánosan lehetett előlépni.

Akkoriban a NATO az oroszellenes és kommunistaellenes érzelmekre épülve jöhetett létre - majd később a terrorizmusra hivatkozva maradhatott fent. Most sincs ez másként; a transzatlanti gazdasági uniót a munkanélküliségre hivatkozva csinálják meg, és ki tudja, a későbbiekben milyen botrányra hivatkozva jelentik majd be a politikai uniót.

A birodalmak mindig az erőtényezőre épülnek, stabilitásukat a gazdaság egységesítése adja, továbbélésüket pedig a politikai szféra egységesítése hivatott biztosítani. Így senkinek ne legyenek olyan illúziói, hogy az erőtényezőre (NATO) épített egységes gazdaság (transzatlanti gazdasági övezet) gyermeke egy szabad és demokratikus politikai rendszer lesz.

Ezzel létrejön - a méretét tekintve - a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete. A világ legnagyobb szabadkőműves piacát pedig a világ legnagyobb szabadkőműves gazdaságának megmentésére hozzák létre. Az amerikai gazdaság haldoklását csak egy valami tudja megakadályozni; ha újabb és nagyobb piacot tudnak találni. Csakhogy, mostanra se a 'fejletlen országok', se a keleti országok nem tölthetik be a felvásárló piac szerepét, mert előbbiek térségi hatalomként, utóbbiak nagyhatalomként saját termelésüket vásárolják fel elsősorban, és azt követően is inkább keresnek felvásárló piacot a saját exportnak, minthogy alárendeltként a nyugati exportot vásárolnák fel. A világban túltermelés van, a nyugati gazdaság zsugorodik, és az 'amerikai álom' megmentésére újabb piacot kellett keresni. Ha már találni nem lehet a piacot, hát csinálják. Emiatt lesz nemsokára transzatlanti szabadkereskedelmi övezet, aminek létrehozását az idő sürgeti, mert a termelés csökken, a gazdaság zsugorodik - piacra van szükség, nem holnap, hanem ma.

Ez az 'új piac' pedig Európa feláldozását jelenti. Érdemes megemlíteni, hogy feláldozásában ugyanaz a hatalmi hierarchia jelenik meg, ami működésében is. Nem az amerikai gazdaság lesz az áldozat, hogy az európai gazdaságot megmentsék, hanem épp ellenkezőleg, Európát áldozzák fel Amerika megmentésére. Elvégre az Egyesült Államok a történelem első szabadkőműves állama, az Európai Unió csak a sokadik projekt. A sokadik projekt pedig feláldozható az első 'remekmű' megmentése érdekében. Ez a mentalitás határozza meg a transzatlanti szabadkőműves szabadkereskedelmi egyezmény megkötését.

Ez az áldozatmotívum nagyon is jellemző a szabadkőműves rendszerekre. Az Európai Uniót, miután felélte az elmúlt rendszerek által kitermelt jólétet, bővíteni kellett, és az újonnan bevont államokat feláldozták az alapító országok megmentéséért. Egyszerű felvásárló piacok lettek, saját gazdaság nélkül, melyeket az alapító országok biztosította infúziózás tart életben. Most, hogy már gyakorlatilag egy ország gazdasága tartja egyben az uniót (az is hanyatlóban van), az amerikai gazdaság pedig szintén zsugorodik, mit tehetnének mást, mint összevonni a kettőt, és egyiket feláldozni felvásárló piacnak, hogy a másik termelése javulhasson.

Ezzel szemben mi a hivatalos változat? Azt mondják, a transzatlanti szabadkereskedelmi együttműködés beindulását követően az amerikai és az európai gazdasági helyzet is javulni fog. Ahogy mondani szokás, ennek a fele sem igaz. Nemhogy mindét fél helyzete javulna, de az egyiké sem fog, mert ez az egyezmény épphogy elég lesz Amerika szinten tartására.

Hivatkoznak még a munkanélküliségre is: azt mondják, az egyezménytől új munkahelyeket remélnek. Holott egyértelmű, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény megkötését követően csak még kevesebb munkahely lesz. Ugyanis azzal, hogy az európai és amerikai piacok közt megszűnnek a vámok, olyan helyzet alakul ki, hogy a két piacot uraló monopóliumok egyazon piacért fognak versenyre kelni. A versenynek pedig lesz egy nyertese és egy vesztese: az egyik piac monopóliumai meg fognak szűnni, és a másik kiterjeszti magát az új piacra.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A végletekig leegyszerűsítve azt, hogy egy átmeneti bővülést követően az amerikai multik fel fogják zabálni az európai multikat. Lesz egy átmeneti bővülés, és hallani fogunk a foglalkoztatási mutatók javulásáról is - mert az európai multi Amerikában, az amerikai multi pedig Európában fog terjeszkedni. Így átmenetileg több munkahely lesz - de a tőkeerősebb multinacionális cég végül kiüti a tőkeszegényebbet. A FED korlátlan pénznyomásával pedig egyértelmű, hogy melyik fél lesz a tőkeszegényebb. Így a transzatlanti szabadpiac kialakítása után lesz egy jókora piaci átrendeződés, aminek az lesz a végkimenetele, hogy az európai multik csődbe mennek, az amerikai multinacionális cégek pedig megszerzik a teljes európai piacot.

Az előre meghatározott, polkorrekt kételkedési keretekkel ellentétben ez nem csak a génmódosított termékek betörését fogja jelenteni, hanem azt, hogy Európában tömegével fognak megszűnni a munkahelyek. Az európai multik eltűnésével az amerikaiak nyomulnak be, de a tőkeerősebb cégeknek már jóval kevesebb munkaerőre lesz szüksége. Ez magasabb munkanélküliséget, alacsonyabb béreket - hosszú távon pedig egyre növekvő társadalmi feszültséget, a közbiztonság további romlását jelenti.

Ennek van még egy, előre el nem gondolt következménye is. Európa szabadkőműves vezetői az amerikai gazdaság megmentésével valamennyi európai országot az indulati politizálás tárt karjaiba sodornak. Később majd visítani fognak az Európában fellángoló bevándorló-ellenesség, cigány-ellenesség, zsidó- meg ilyen-olyan ellenesség miatt, amit most sem tudnak kordában tartani, mert egy természetes önvédelmi folyamat. Ez egyben azt is előrevetíti, hogy a szabadkőműves kormány a már megszokott módon, mégtöbb polkorrektséggel, és a buborékban folytatott polkorrekt 'társadalmi haladást' biztosító erőszak-szervezetek növelésével fog reagálni.

Mindezt összegezve: mit is hoz nekünk a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet? Rövid távon romló megélhetési viszonyokat, romló közbiztonságot, növekvő munkanélküliséget. Hosszú távon pedig Európában a polkorrektséget biztosító, a társadalmi feszültségekre továbbra is elfojtással reagáló rendőrállam jön létre, és minél tovább fogják fenntartani ezt  buborékot, később annál erőteljesebben fog lezajlani egy európai méretű rasszista forradalom. A Nyugat profitorientált vezetői a tárgyalási folyamat során - talán anélkül, hogy tudnának róla - a közeljövő rasszista reneszánszát alapozzák meg.

Molnár István

süti beállítások módosítása