Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Áramlik Magyarországra az Unió szemete!

2013. július 10. - Andre Lowoa

Inkább olcsóbb termékeket vásárol a magyar, és az sem baj, ha az adott termék gagyi. A régióban hazánk fiának számít legkevésbé a minőség a vásárlások során.

Kirívó módon nem számít a minőség

Amikor a magyarok vásárolnak, 54 százalékuk tartja egyik legfontosabb szempontnak az árat. Ez az arány valamivel alacsonyabb, mint a 65 százalékos európai átlag. Mivel a globális felmérést tavaly nyár végén készítették, annyira nem meglepő sem az ár meghatározó szerepe, sem pedig az, hogy a magyaroknak fontosabb a jövőbeni megtakarítás, mint az aznapi pénzköltés (erről később). Tavaly ugyanis bár nominálisan emelkedtek a bérek, a kirívóan magas infláció elvitte a növekményt, és reálértéken csökkentek a keresetek abban az időszakban. Ez pedig természetesen a kiskereskedelmen és a fogyasztói szokásokon is meglátszik.

Sokkal érdekesebb azonban az áru minőségével kapcsolatos eredmény, hiszen mindössze a magyarok 46 százalékánál tartozik a vásárlási döntés legfontosabb kritériumai közé. Ezzel szemben a vizsgált 29 európai ország átlaga 73 százalék, ráadásul a környező országok eredménye is meghaladja a 70 százalékot. Közülük a legalacsonyabb értékkel a frissen az unióhoz csatlakozott Horvátország bír, a 29 ország átlagával megegyező 73 százalékkal. A régióból kiemelkedik Románia és a Szlovákia egyaránt az átlag feletti 84 százalékkal – derül ki a Nielsen legfrissebb felmérése, melyben azt vizsgálták, hogy az életstílus milyen módon befolyásolja a fogyasztási szokásokat és az emberek viselkedését vásárláskor.

Szintén jelentős az eltérés a felsőfokú szakképesítés megítélésében is, hiszen a megkérdezett magyarok 52 százaléka szerint fontos, hogy az ember felsőfokú képzésben részesüljön szemben az országok 68 százalékos átlagával. Érdekesség, hogy az osztrákok még nálunk is kevésbé tartják ezt lényegesnek: mindössze 37 százalékuk ítéli fontosnak ezt a dolgot. Eközben  a lengyelek 84, a románoknak pedig 84 százaléka tartja lényegesnek a képzést.

Ami a tervszerűséget illeti, nálunk is, Európában is átlagosan a fogyasztók egyaránt 88 százaléka szokta kisebb-nagyobb gyakorisággal felírni egy listára, hogy majd mit szándékozik megvenni egy üzletben. Ráadásul a környező országok (Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) is kimagasló értékekkel rendelkeznek.

Azonban nemcsak átlag alatti eredmények társulnak Magyarországhoz, de egy átlag felettit is közöl a Nielsen összefoglalója. A megkérdezett magyarok 59 százaléka szerint tervezni a jövőre sokkal fontosabb, mint a mának élni. Ezzel szemben a 29 ország átlaga “csak” 50 százalékos mutatót eredményezett, sőt a régiónkban mindössze a lengyelek azok, akik még nálunk is fontosabbnak ítélik a jövőre való odafigyelést.

Inkább ma nem költöm el a pénzem…

A gazdasági helyzet, illetve az életszínvonal változása jelentősen befolyásolja a vásárlási szokásokat. Amíg a világ fejlődő régióiban a fogyasztók közel fele valamilyen impulzus hatására gyakran olyan termékeket is megvesz, amelyekre aktuálisan nincs szüksége, addig Európában csak a válaszadók átlag 27, Magyarországon pedig mindössze 10 százaléka mondja azt, hogy el szokott csábulni” – állapítja meg a felmérés egyik eredményéről Melisek Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója.  “Vásárlás szempontjából vonzóbbá tesz egy terméket, ha ingyen ajándékot is adnak hozzá” – mondja a megkérdezett magyarok 52, míg európaiak átlag 58 százaléka. A globális átlag még magasabb, 59 százalék.

Melisek Eszter szerint ugyanakkor jobban dönthet egy üzlet eladóterében, aki felkészül a vásárlásra, és előzetesen tájékozódik a kínálatról. Mielőtt elindul egy üzletbe, a magyar fogyasztók 46 százaléka gyűjt össze információkat és véleményeket, szándékolt beszerzésével kapcsolatban. Európában a  kutatásban részt vettek átlagosan 51, globálisan 63 százaléka.

A fogyasztással kapcsolatban a vásárlási kedvet befolyásolja még az is, hogy az emberek mekkora része él a mának, és hányan igyekeznek takarékoskodni. “Inkább ma elköltöm a pénzem, minthogy spóroljak a holnapra”. Itt a magyar egyetértők aránya 10, az egyet nem értőké pedig 66 százalék. A további 24 százalék nem foglal állást egyik irányban sem. Az idézett állítással Európában a válaszadók átlag 24 százaléka ért egyet, 47 pedig nem.
(mfor.hu )

süti beállítások módosítása