- Sajtóközlemény -
Budapest, 2013. július 08.
A Kúria 2013. július 4. napján kelt ítélete kimondja, hogy semmis az a deviza-alapú hitelszerződés, amelyikben nincs az árfolyamrés értéke feltüntetve.
A Kúria ítélete ezzel pontot tett arra a majdnem két éve tartó huzavonára, amelyik az árfolyamrés szerepéről szólt. A Kúria ítélete alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a bankok az elmúlt 10 évben törvénytelenül működtek. A felügyeleti szervek pedig 10 éven keresztül tétlenül nézték a bankok jogsértéseit.
A Kúria ugyanakkor ítéletével visszamenőleg érvényessé tette a semmis szerződést. A Kúriának ez a döntése a fogyasztók jogfosztását és a bankok érdekeinek a védelmét eredményezi. A Kúria ugyanis rákényszeríti a fogyasztókat arra, hogy a törvénytelen szerződések fogságában maradjanak. A Kúria döntése azt az üzenetet hordozza a bankoknak, hogy nekik nem kell betartaniuk Magyarország törvényeit, mert ha kiderül, hogy törvénytelen szerződéseket kötnek, akkor azokat a szerződéseket majd az igazságszolgáltatás kijavítja.
Egy normális országban a jogrendszer nem adhat védelmet annak a banknak, amelyik semmis szerződéseket köt. Tévúton jár az a bíró, amelyik azt képzeli, hogy az igazságszolgáltatás feladata rendbe rakni egy bank semmis szerződéseit. A bankoknak vannak saját jogászaik, akiket a bank azért fizet, hogy jogszerű szerződéseket kössenek. Ha ezek a jogászok hibás szerződéseket kötnek, akkor annak a következményeit a banknak kell viselnie. A Kúria ítélete alapján a magyar bankok megszüntethetnék a jogi osztályaikat, mert a bankok szerződéseinek az érvényességét nem a bankok jogászai, hanem a közpénzen fenntartott Kúria biztosítja.
A Kúria ítélete ezért összességében nem a fogyasztóvédelem sikere, hanem annak a jele, hogy Magyarországon nincs független igazságszolgáltatás. Az ítélet annyira átgondolatlan, hogy annak egy jogállamban teljesen abszurd következményei lennének.
A Kúria bírái egy történelmi lehetőséget szalasztottak el. A Kúria ítéletével le- és megbuktathatta volna az aktuális pénzügyi és politikai elitet. Magyarországra az egész világ tisztelettel és megbecsüléssel tekintene, ha a Kúria bátran kiállt volna a jogállami értékek mellett. E helyett most a világ továbbra is úgy tekint Magyarországra, mint egy korrupt, elmaradott országra, ahol a bírói elit kiszolgálja a politikai vezetés érdekeit.
A Kúria döntése nem csak a devizahitelesek számára hordoz üzenetet, hanem az egész magyar társadalom számára. A bírósági eljárások kimenetele ugyanis Magyarországon nem attól függ, hogy mint mond a törvény, hanem attól, hogy melyik félnek van nagyobb befolyása az igazságszolgáltatásra. Egy jogállam nem így működik, ezt a szakirodalom jogi önkénynek nevezi.
Ilyen állapotban a magyar igazságszolgáltatás alkalmatlan arra, hogy biztosítsa Magyarország demokratikus berendezkedését. Mindaddig, amíg az igazságszolgáltatás ilyen módon működik, az ország lakossága ki lesz szolgáltatva az aktuális pénzügyi és politikai elit kénye kedvének. Magyarország csak akkor fog egy sikeres és erős országgá válni, ha az igazságszolgáltatás működése alapjaiban megváltozik.
A következő napokban közzétesszük weboldalunkon a Kúria ítéletéről szóló álláspontunkat; aztán bemutatjuk, hogy milyen abszurd következményei lennének a Kúria ítéletének, ha azt a bankok, a PSZÁF és a közjegyzők komolyan vennék; végül pedig megmutatjuk, hogyan lehet(ne) a végrehajtási eljárásokat leállítani kereset indítása nélkül is.
SzRTI megjegyzés:
Figyelem, bár a fenti linken ugyan nem, de az oldal más felületeiről, – néhány perc szörfözés után, rosszindulatú kód érkezhet gépünkre. (Feltehetően az oldalra történt ellenséges behatolás miatt).
Úgy látszik a PITEE valamit nagyon jól csinál, ha ennyire támadják.
