Kemecse nevét először 1222-ben a Váradi Regestrum említi, és az idetelepülő Kemechey családról kapta nevét. A település 1876-1956 között járási székhelyként funkcionált.
Az államalapítás után Kemecse az Egri püspökség Szabolcsi esperessége alá tartozott.
A mohácsi vész után Szabolcs megyében elterjedt a reformáció. Az 1791. évi Canonica Visitatio megállapítása szerint a régi „elegáns" katolikus templomot -amely a mostani ref. templom helyén állt -, a protestánsok foglalták el. Ez igaz, mert 1597-ben már működött a református egyház.
Rákóczi György erdélyi fejedelemsége idején a községünkben is birtokos Megyery család egyik tagja, Megyery Ferenc elmenekült az országból. A fejedelem halála után térhetett csak vissza, és II. Rákóczi György fejedelem feleségének Báthori Zsófiának titkára lett, birtokait visszakapta. Ismerve Báthori Zsófia vallási tevékenységét, Megyery Ferencnek is katolikusnak kellett lenni. A katolikus Megyeryeken kívül a családba beházasodott Bodó, Kárándy, Marusi Olasz, Kelemen stb. családok az 1722-ben Leveleken (ez egy település a megyében) a Minorita szerzetesrend által szervezett egyházban kötöttek házasságot, keresztelték gyermekeiket és anyakönyvezték halottaikat.
1762-ben özvegy Kállay Istvánné Niczky Magdolna Napkoron a régi romos katolikus templom anyagát is felhasználva templomot építtetett. Attól kezdve Kemecse a napkori plébániához tartozott. Nagy József megyei jegyző leírása szerint anyósa, Marusi Olasz Gáborné Megyery Dorottya hamvait 1784-ben Gedeon nevű napkori plébános nagy pompával temette a Nagyhalászban lévő Jármy-kriptába édesanyja mellé.
Az államalapítás után Kemecse az Egri püspökség Szabolcsi esperessége alá tartozott.
A mohácsi vész után Szabolcs megyében elterjedt a reformáció. Az 1791. évi Canonica Visitatio megállapítása szerint a régi „elegáns" katolikus templomot -amely a mostani ref. templom helyén állt -, a protestánsok foglalták el. Ez igaz, mert 1597-ben már működött a református egyház.
Rákóczi György erdélyi fejedelemsége idején a községünkben is birtokos Megyery család egyik tagja, Megyery Ferenc elmenekült az országból. A fejedelem halála után térhetett csak vissza, és II. Rákóczi György fejedelem feleségének Báthori Zsófiának titkára lett, birtokait visszakapta. Ismerve Báthori Zsófia vallási tevékenységét, Megyery Ferencnek is katolikusnak kellett lenni. A katolikus Megyeryeken kívül a családba beházasodott Bodó, Kárándy, Marusi Olasz, Kelemen stb. családok az 1722-ben Leveleken (ez egy település a megyében) a Minorita szerzetesrend által szervezett egyházban kötöttek házasságot, keresztelték gyermekeiket és anyakönyvezték halottaikat.
1762-ben özvegy Kállay Istvánné Niczky Magdolna Napkoron a régi romos katolikus templom anyagát is felhasználva templomot építtetett. Attól kezdve Kemecse a napkori plébániához tartozott. Nagy József megyei jegyző leírása szerint anyósa, Marusi Olasz Gáborné Megyery Dorottya hamvait 1784-ben Gedeon nevű napkori plébános nagy pompával temette a Nagyhalászban lévő Jármy-kriptába édesanyja mellé.
Az 1779. évi Canonica Visitatio szerint 60 katolikus élt a faluban.
A Bodó család kúriájában 1785-től az „Úr szenvedése tiszteletére" felszentelt kápolnaként használt helyiségben tartották a szertartásokat. Szabolcsi monográfiák szerint 1806-tól a kótaji plébániához tartoztak a kemecsei római katolikus hívek és 1819-ben alakult meg az önálló parókia, leányegyháza Nagyhalász, Beszterec, Vasmegyer, Nyírtura volt.
A Bodó család kúriájában 1785-től az „Úr szenvedése tiszteletére" felszentelt kápolnaként használt helyiségben tartották a szertartásokat. Szabolcsi monográfiák szerint 1806-tól a kótaji plébániához tartoztak a kemecsei római katolikus hívek és 1819-ben alakult meg az önálló parókia, leányegyháza Nagyhalász, Beszterec, Vasmegyer, Nyírtura volt.
Ezzel szemben a helybeli róm. kat. egyház okmányai szerint Fekete Mihály 1810. okt. 30-tól szolgál Kemecsén és 1811-től vezette a Születési-, Házasságkötési- és Halotti Anyakönyveket. Ez pedig annak bizonysága, hogy 1810-től önálló parókiája van a falunak.
A templomot 1821-24 között Czvenger József egri kőművesmester tervei alapján építették, és Szent István királyunk tiszteletére szentelték fel. Fischer István egri püspök terveztette és építését bőkezűen támogatta a faluban birtokos Marusi Olasz, Bodó, Kárándy és Lászlófalvi Eördög családok mellett.
A templomot 1821-24 között Czvenger József egri kőművesmester tervei alapján építették, és Szent István királyunk tiszteletére szentelték fel. Fischer István egri püspök terveztette és építését bőkezűen támogatta a faluban birtokos Marusi Olasz, Bodó, Kárándy és Lászlófalvi Eördög családok mellett.
A templomhoz 1829-ben Uher Mátyás nyíregyházi építőmester épített fatornyot. A mai tornyot Bodnár István 1873-ban tervezte és építette fel. (Szabolcs-Szatmár megye műeml. 1. 470.o.)
Az 1828. évi Canonica Visitatio szerint már iskolája van az egyháznak, első tanítója Országh András volt. 50 beírt tanulója volt az iskolának, de közülük 20 fiú és 18 lány járt iskolába. A plébános hetenként látogatta az iskolát és buzdította a szülőket gyermekeik iskolába járatására.
Ma a helyben lakó katolikusok számához képest igen kicsi a templom befogadó képessége. Ennek magyarázata, hogy az építés idején nagyon kevés volt a katolikus hívő a faluban. 1851-ben is csak 298 róm. kat. és 72 gör. kat. lélek élt a faluban.
