Az adatok ellentmondanak a széles körben elterjedt oltási kampányoknak, amelyek azt állítják, hogy a védőoltások járultak hozzá a fertőző betegségek visszaszorulásához. A felülvizsgálat azokon a különböző országokból gyűjtött adatokon is alapul, amelyek azt mutatják, hogy egyre több és több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az oltások hatékonysága nem bizonyított, indokolatlan és hiányzik belőle a bizonyítékokon alapuló orvoslás. A tanulmány szerzői egy lengyelországi egyetem, a Medical University of Bialystok gyermekgyógyász kutatói voltak. Eredményeiket a “Progress in Health Sciences” tudományos folyóirat nemzetközi orvosi hírek rovatában publikálták.
Már tömeges tudatosság jellemző a védőoltások veszélyeivel kapcsolatban. Csupán az oltások statisztikai valóságával lehetséges érvelni a vakcinák hatékonyságáért- mondják a kutatók.
Egy billiáns 1977-es, McKinlay JB és McKinlay SM által készített tanulmány alapjában kérdőjelezte meg az “az orvosi intézkedések hozzájárulását” a halálozási ráta csökkenéséhez a huszadik századi Egyesült Államokban. Mem Alap Q Health SOC. 1977 nyári, 55 (3): 405-28.
200 éves brit, amerikai és ausztrál hivatalos halálozási statisztikák mutatják meggyőzően és tudományosan, hogy a modern orvostudomány nem felelős, illetve igen kevés szerepet játszott a várható élettartam és a betegségekkel szembeni rezisztencia kialakulásában a nyugati országokban.
Történelmileg az oltóanyagokat nem tekintették eleve mérgező anyagoknak az azt szabályozó ügynökségek. Az ebből következő bizonyítékok hiánya: az oltás és súlyos betegségek kialakulása közti ok-okozati összefüggéseket tekintve, ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy az oltóanyagok biztonságosak.
A wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal adatai alapján Buchwald egy hosszú távú megfigyeléseken alapuló, a fertőző betegségek által okozott morbiditás és mortalitás közti kapcsolatot vizsgálta. Az alábbi táblázatok az összegyűjtött adatokat mutatják a védőoltások bevezetésének első évében.
mortalityTB56-88
Tuberkulózis halálozás a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK), 1956-1988 között.
A beárnyékolt terület – a BCG védőoltások száma. A piros nyíl az oltások bevezetését mutatja. Megjegyzés: figyeljen az 1956-1970 közötti hanyatlásra oltási rend nélkül. (Forrás: Deggeller L.: Concerning Childhood vaccinations today. Journal of Anthrop Med. , 1992, 9, 2,1-14)
mortalityTB49-87
Aktív tuberkulózisos esetek 1949-1987 között.
Beárnyékolt terület : BCG védőoltások száma. A piros nyíl az oltások bevezetését mutatja. Megjegyzés: figyelje meg a 1949-1970 közti hanyatlást oltások nélkül.
(Forrás: Deggeller L. Ami gyermekkori védőoltások Today. Journal of Anthrop Med, 1992, 9, 2, 1-14)
mortalitypertussis46-90
Szamárköhögés halálozás. A nyilak a pertussis és a DTP vakcina bevezetését jelzik. Árnyékolt terület – az oltások számát jelzi. A piros nyíl a tömeges oltások bevezetését mutatja. Megjegyzés: figyelje meg a betegség eltűnő tendenciáját mielőtt akár a pertussis vagy a DPT vakcina bevezetésre került volna. (Forrás: Deggeller L. Childhood Vaccinations Today. Journal of Anthrop Med, 1992, 9, 2,1-14.
mortalitypertussis10-80
Szamárköhögés halálozás Svájcban: 1910-1980 között.
Piros nyíl – oltások bevezetése. A legnagyobb visszaesés a csecsemők általános védőoltásának bevezetése előtt történt. (Forrás: Deggeller L. Concerning Childhood Vaccinations today. Journal of Anthrop Med, 1992, 9, 2,1-14)
DPT20-90
Diftériás esetek.
Árnyékolt terület – az oltások számát mutatja. Piros nyíl: tömeges oltás. Figyelje meg a hanyatlást már az oltás nagy számban történő alkalmazása előtt. (Forrás: Deggeller L.: Concerning Childhood Vaccinations Today. Journal of Anthrop Med, 1992, 9, 2,1-14.
Érdekes, hogy az elmúlt évtizedekben a fertőző betegségek számának csökkenéséről nem úgy számoltak be, hogy azok már az oltások bevezetése előtt megtörténtek.
Azonban a 2002-es Lancet Infectious Diseases szerint- a bizonyítékok súlya arra utal, hogy a személyes és környezeti higiénia fejlődése a fertőzés terjedését nagyban akadályozta. Ugyanez a jelentés kimutatta, hogy a fertőző betegségek halálozási aránya az univerzális védőltások bevezetése előtt már csaknem elhanyagolható szintre csökkent.
Angliai városok sikere 1882 és 1908 között igen jelentős volt a himlő halálozási rátájának csökkentésében azzal, hogy egyszerűen abbahagyták az oltásokat.
Vegye észre a grafikonokon a himlő oltás által okozott halálesetek számát. 1901-ben az Egyesült Királyságban több ember halt meg a himlő oltástól mint magától a himlőtől. A betegség súlyosságát maga az életszínvonal változtatása csökkentette, és legyőzése semmiképp sem védőoltással történt, amint az orvosi “konszenzus” állítja. Minden olyan tudományos elemzés, ami az adatokat a történelem folyamán, időben visszamenőleg vizsgálja, rájön arra, hogy a himlő oltás bevezetése és a himlő eltűnése között nem áll fent semmiféle kapcsolat.
Amikor 1880-1908 között a City of Leicester Angliában leállt az oltásokkal, az Egyesült Királyság többi részéhez képest a város túlélési aránya megugrott, és a himlő halálozási arány minimálisra csökkent [lásd az alábbi táblázatot]. Leicester megközelítése kevésbé költséges is volt.
spvd_b
A himlő oltás által okozott halálesetek Angliában 1875-1922 között. Piros nyíl: himlő oltás bevezetése. Megjelent: Roman Bystrianyk
Amikor 1880-1908 során a City of Leicesterben, Angliában leállították az oltásokat, az Egyesült Királyság többi részéhez viszonyítva a túlélési arány megugrott, a himlő halálozási aránya pedig hanyatlott.
ewsmr
Kattintson a nagyitáshoz
Az Egyesült Királyság himlő (feketével jelölt) halálozási aránya az 1838-1890 között kitört skarláthoz (pirossal jelölt) viszonyítva. Megjelent: Roman Bystrianyk
Himlő járványok, költségek és halálozási arányok összehasonlítva
Oltási jelleg Himlő esetek Himlő halál esetek Halálozási arány, százalék Költségek
London 1900-1902 Teljesen átoltott 9659 1594 16.50 492000
Glasgow 1900-1902 Teljesen átoltott 3417 377 11.03 150000
Sheffield 1887-1888 Teljesen átoltott 7066 688 9.73 32257
Leicester 1892-1894 Gyakorlatilag nem oltott 393 21. 5.34 2888
Leicester 1902-1904 Gyakorlatilag nem oltott 731 30 1.10. 1602
Jelenleg a fejlett országok egyre összetettebb oltási sémákat alkalmaznak. A gyerekek várhatóan 49 adag oltóanyagot kapnak 14 éves koruk előtt.
Az orvosok és a kutatók szerint a gyermekek romló egészségi állapota az 1960-as évek óta egybeesett az egyre több védőoltás bevezetésével. Az allergiás megbetegedések, asztma, autoimmun betegségek, cukorbetegség és számos neurológiai diszfunkció- tanulási nehézségek, ADD (figyelemhiányos betegség), ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar), görcsök és az autizmus is – olyan krónikus állapotok, amelyek az utóbbi időben nagy figyelmet kaptak.
Források:
columbia.edu
Már tömeges tudatosság jellemző a védőoltások veszélyeivel kapcsolatban. Csupán az oltások statisztikai valóságával lehetséges érvelni a vakcinák hatékonyságáért- mondják a kutatók.
Egy billiáns 1977-es, McKinlay JB és McKinlay SM által készített tanulmány alapjában kérdőjelezte meg az “az orvosi intézkedések hozzájárulását” a halálozási ráta csökkenéséhez a huszadik századi Egyesült Államokban. Mem Alap Q Health SOC. 1977 nyári, 55 (3): 405-28.
200 éves brit, amerikai és ausztrál hivatalos halálozási statisztikák mutatják meggyőzően és tudományosan, hogy a modern orvostudomány nem felelős, illetve igen kevés szerepet játszott a várható élettartam és a betegségekkel szembeni rezisztencia kialakulásában a nyugati országokban.
Történelmileg az oltóanyagokat nem tekintették eleve mérgező anyagoknak az azt szabályozó ügynökségek. Az ebből következő bizonyítékok hiánya: az oltás és súlyos betegségek kialakulása közti ok-okozati összefüggéseket tekintve, ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy az oltóanyagok biztonságosak.
A wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal adatai alapján Buchwald egy hosszú távú megfigyeléseken alapuló, a fertőző betegségek által okozott morbiditás és mortalitás közti kapcsolatot vizsgálta. Az alábbi táblázatok az összegyűjtött adatokat mutatják a védőoltások bevezetésének első évében.
mortalityTB56-88
Tuberkulózis halálozás a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK), 1956-1988 között.
A beárnyékolt terület – a BCG védőoltások száma. A piros nyíl az oltások bevezetését mutatja. Megjegyzés: figyeljen az 1956-1970 közötti hanyatlásra oltási rend nélkül. (Forrás: Deggeller L.: Concerning Childhood vaccinations today. Journal of Anthrop Med. , 1992, 9, 2,1-14)
mortalityTB49-87
Aktív tuberkulózisos esetek 1949-1987 között.
Beárnyékolt terület : BCG védőoltások száma. A piros nyíl az oltások bevezetését mutatja. Megjegyzés: figyelje meg a 1949-1970 közti hanyatlást oltások nélkül.
(Forrás: Deggeller L. Ami gyermekkori védőoltások Today. Journal of Anthrop Med, 1992, 9, 2, 1-14)
mortalitypertussis46-90
Szamárköhögés halálozás. A nyilak a pertussis és a DTP vakcina bevezetését jelzik. Árnyékolt terület – az oltások számát jelzi. A piros nyíl a tömeges oltások bevezetését mutatja. Megjegyzés: figyelje meg a betegség eltűnő tendenciáját mielőtt akár a pertussis vagy a DPT vakcina bevezetésre került volna. (Forrás: Deggeller L. Childhood Vaccinations Today. Journal of Anthrop Med, 1992, 9, 2,1-14.
mortalitypertussis10-80
Szamárköhögés halálozás Svájcban: 1910-1980 között.
Piros nyíl – oltások bevezetése. A legnagyobb visszaesés a csecsemők általános védőoltásának bevezetése előtt történt. (Forrás: Deggeller L. Concerning Childhood Vaccinations today. Journal of Anthrop Med, 1992, 9, 2,1-14)
DPT20-90
Diftériás esetek.
Árnyékolt terület – az oltások számát mutatja. Piros nyíl: tömeges oltás. Figyelje meg a hanyatlást már az oltás nagy számban történő alkalmazása előtt. (Forrás: Deggeller L.: Concerning Childhood Vaccinations Today. Journal of Anthrop Med, 1992, 9, 2,1-14.
Érdekes, hogy az elmúlt évtizedekben a fertőző betegségek számának csökkenéséről nem úgy számoltak be, hogy azok már az oltások bevezetése előtt megtörténtek.
Azonban a 2002-es Lancet Infectious Diseases szerint- a bizonyítékok súlya arra utal, hogy a személyes és környezeti higiénia fejlődése a fertőzés terjedését nagyban akadályozta. Ugyanez a jelentés kimutatta, hogy a fertőző betegségek halálozási aránya az univerzális védőltások bevezetése előtt már csaknem elhanyagolható szintre csökkent.
Angliai városok sikere 1882 és 1908 között igen jelentős volt a himlő halálozási rátájának csökkentésében azzal, hogy egyszerűen abbahagyták az oltásokat.
Vegye észre a grafikonokon a himlő oltás által okozott halálesetek számát. 1901-ben az Egyesült Királyságban több ember halt meg a himlő oltástól mint magától a himlőtől. A betegség súlyosságát maga az életszínvonal változtatása csökkentette, és legyőzése semmiképp sem védőoltással történt, amint az orvosi “konszenzus” állítja. Minden olyan tudományos elemzés, ami az adatokat a történelem folyamán, időben visszamenőleg vizsgálja, rájön arra, hogy a himlő oltás bevezetése és a himlő eltűnése között nem áll fent semmiféle kapcsolat.
Amikor 1880-1908 között a City of Leicester Angliában leállt az oltásokkal, az Egyesült Királyság többi részéhez képest a város túlélési aránya megugrott, és a himlő halálozási arány minimálisra csökkent [lásd az alábbi táblázatot]. Leicester megközelítése kevésbé költséges is volt.
spvd_b
A himlő oltás által okozott halálesetek Angliában 1875-1922 között. Piros nyíl: himlő oltás bevezetése. Megjelent: Roman Bystrianyk
Amikor 1880-1908 során a City of Leicesterben, Angliában leállították az oltásokat, az Egyesült Királyság többi részéhez viszonyítva a túlélési arány megugrott, a himlő halálozási aránya pedig hanyatlott.
ewsmr
Kattintson a nagyitáshoz
Az Egyesült Királyság himlő (feketével jelölt) halálozási aránya az 1838-1890 között kitört skarláthoz (pirossal jelölt) viszonyítva. Megjelent: Roman Bystrianyk
Himlő járványok, költségek és halálozási arányok összehasonlítva
Oltási jelleg Himlő esetek Himlő halál esetek Halálozási arány, százalék Költségek
London 1900-1902 Teljesen átoltott 9659 1594 16.50 492000
Glasgow 1900-1902 Teljesen átoltott 3417 377 11.03 150000
Sheffield 1887-1888 Teljesen átoltott 7066 688 9.73 32257
Leicester 1892-1894 Gyakorlatilag nem oltott 393 21. 5.34 2888
Leicester 1902-1904 Gyakorlatilag nem oltott 731 30 1.10. 1602
Jelenleg a fejlett országok egyre összetettebb oltási sémákat alkalmaznak. A gyerekek várhatóan 49 adag oltóanyagot kapnak 14 éves koruk előtt.
Az orvosok és a kutatók szerint a gyermekek romló egészségi állapota az 1960-as évek óta egybeesett az egyre több védőoltás bevezetésével. Az allergiás megbetegedések, asztma, autoimmun betegségek, cukorbetegség és számos neurológiai diszfunkció- tanulási nehézségek, ADD (figyelemhiányos betegség), ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar), görcsök és az autizmus is – olyan krónikus állapotok, amelyek az utóbbi időben nagy figyelmet kaptak.
Források:
columbia.edu
preventdisease.com
umb.edu.pl
http://naturahire...-hatassal/
