Az EU tisztviselői elég sokáig bizonygatták, hogy a ciprusi megoldás egyedi eset volt, de most már mindenki láthatja, hogy ez nem igaz. Mára elcsendesedett az ügy kapcsán kirobban nemzetközi felháborodás, így a politikusok szép fokozatosan megvalósíthatják, amit valószínűleg mindvégig terveztek.
Vajon miért pont most hozták meg a döntést? Netán sorozatos bankcsődökre számítanak a közeljövőben? Tudnak valamit, amit nem kötnek az orrunkra?
Említésre méltó, hogy milyen kevés nemzetközi médiafigyelmet kapott ez a fontos döntés. Néhány éve minden hírportál napokig másról sem írt volna, minthogy a betétesekkel fizettetik meg a bankok tévedéseit.
A Portfolio.hu a következőket írta:
Hétórás tárgyalás után a 27 tagállam vezetői összeállították azt a tervezetet, amely alapján a részvényesek mellett a kötvényesek és a 100 ezer euró feletti bankbetéttel rendelkezők is részt kell, hogy vállaljanak az esetlegesen bajba kerülő bankok megmentésében. A szaknyelvben “bail-in”-nek nevezett metódust üdvözölte az Eurócsoport vezetője, a holland Jeroen Dijsselbloem.
Az új szabályok tabut döntenek Európában, hiszen eddig nem nyúltak hozzá a bankbetétekhez a bankok megmentése során, elsősorban adófizetői (költségvetési) pénzeket vettek ehhez igénybe. A jövőben is lesz azért némi mozgásterük a tagállamoknak arra, hogy megállapítsák, miként hárítják át a veszteségeket a befektetőkre.
A Guardian cikke szerint Angela Merkel örül a megállapodásnak, mert így a politikai szereplők a háttérben maradhatnak a bankmentések során és „kiegyensúlyozott kompromisszumnak” nevezte a döntést.
Közben zárójelben érdemes megemlíteni, hogy a Fitch Ratings “CCC” osztályzatról RD, vagyis korlátozott államcsőd kategóriába sorolta Ciprus helyi devizában fennálló adósságát. Tehát a betétek márciusi megsarcolása ellenére továbbra is a csőd közelében van az ország.
Vajon az uniós döntés hatására milyen irányba mozdulnak majd a bankkötvények árfolyamai?
A hivatalos magyarázat szerint a döntésre azért volt szükség, mert az adófizetői pénzekből végrehajtott bankmentések túl sok gondot okoztak:
Az Európai Unió gazdasági termelésének egyharmadát költötte eddig bajba jutott pénzintézeteinek megsegítésére 2008 és 2011 között, a válságot azonban nem tudta adófizetői pénzekből megfékezni, Írország esetében pedig csaknem teljesen államcsődöt okozott.
A márciusban végrehajtott ciprusi mentés azonban keményebb lépéseket eredményezett, amikor az Unió a költségek jelentős részét a betétesekre hárította. Most ezt a módszert tervezik megismételni.
Tehát a ciprusi „megoldást” másolják, azt pedig tudjuk, hogy Cipruson számos vállalkozás többszázezer eurót veszített egyik napról a másikra.
Abban pedig biztosak lehetünk, hogy további bankcsődöket fogunk látni, nemcsak az Európai Unióban, hanem szerte a világon. Ez különösen felgyorsulhat a következő válság beindulása után.
Az újabb válság még el sem érte a világgazdaságot, de a recesszió tünetei mindenhol érezhetőek.
Néhány említésre méltó adat:
- Az autóeladások 20 éves mélyponton vannak Európában.
- Az eurózóna munkanélküliségi rátája nem mozdul a 12,2 százalékról, ami mindenkori rekordnak számít.
- Olaszországban átlag 134 kiskereskedelmi egység zár be minden egyes nap. 2008 óta összesen 224.000 bolt vagy vállalkozás húzta le a redőnyt.
- A jóslatok szerint Olaszország 6 hónapon belül kimentésre fog szorulni.
- Franciaországban a mindenkori legalacsonyabb szintre esett a fogyasztói bizalom index.
- Franciaországban a munkanélküliségi ráta 10,4 százalékon áll, ami az elmúlt 15 év legmagasabb értéke.
- Franciaországban a gazdasági termelés 57 százalékát a kormány adja.
- Az elmúlt 11 hónapban idén májusban csökkent a leggyorsabb ütemben a folyósított személyi kölcsönök értéke Európában.
- Az elmúlt 25 évben az idei első negyedévben csökkentek a leggyorsabban a felhasználható jövedelmek az Egyesült Királyságban.
- Az előrejelzések szerint a spanyol munkanélküliségi ráta jövőre elérheti a 28,5 százalékot.
- Néhány éve a rossz kölcsönök mértéke 2% alatt volt Spanyolországban, ez az arány jelenleg 10,87%.
- A spanyol államadósság 19,1 százalékkal nőtt csak az elmúlt 12 hónapban.
- A görög kormány előrejelzése szerint az ország gazdasága 4,5 százalékkal fog zsugorodni idén.
- Az előrejelzések szerint a görög munkanélküliségi ráta 30 százalékra fog emelkedni 2014-ben.
A helyzetet cseppet sem javítja, hogy Kína eközben kereskedelmi háborút vív Európa ellen.
Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy az Európában elindult folyamatok példanélküliek a modernkorban és sajnos sokan sok pénzt fognak még veszíteni.
Források: The Economic Collapse, Portfolio.hu, guardian.co.uk
http://idokjelei.hu/2013/06/penzlenyulas-ciprusi-mintara-hozzanyul-az-eu-a-betetekhez/
