Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Bátonyterenye

2013. június 30. - Andre Lowoa

Szent Antal kápolna

2000-ben irodaház /pártház/ megvásárlásával alakították át kápolnává.



 Nagybátonyi Szent György templom

Az írásos emlékek szerint a község régi temploma 1688-ban még állt. Az új templom építését 1735-ben kezdték el az elpusztult felsőlengyendi középkori templom kőanyagából. Karzata 1811-ben még fából volt, ugyanekkor fa harangláb is állt az épület mellett. 1881-ben a községgel együtt leégett. A barokk jellegű templom egyhajós, keletelt, a falu közepén, domboldalon áll. A szentély háromkaréjos: a középső patkó alakú, a két szélső félköríves. Sekrestyéje az északi oldalhoz kapcsolódik. A falak egyszerűek, tagolatlanok, csak az eresz vonalán fut körbe koronázópárkány. Ez a háromszöges, levágott csúcsú oromfal alatt is végighalad. A tetőszék nyugati végén testesebb huszártorony ül. A hajó háromszakaszos, a karzatot kosáríves hevederekkel kötött pillérek tartják. A három szentély és a közrezárt szentélynégyszög járószintje magasabb a hajóénál. Az egész belső tér azonos magasságú, kupaboltozat fedi. Az északi oldalszentélyben újkori kis karzat helyezkedik el.




 Maconkai Szent István király templom

A késő román stílusú templom az 1200-as évekből származik, freskói XIII-XIV. századiak. Megmaradt keresztboltozata a XV. században készült. A templomot 1684-ben és 1696-ban is említették. Hajója a XVIII. században dongaboltozatot kapott, karzata 1811 után készült. A templom kisméretű, egyhajós, keletelt. Főhomlokzata tagolatlan, levágott oromzata felett fatoronnyal. Mai bejárata egyenes záródású kőkerettel készült. A déli oldalon három, a szentély keleti falaiban egy román ablak látható. A déli hajófalban van a ma nem használt középkori ajtó is. Falsarkai kváderesek, az északi falhoz sekrestye csatlakozik. Szentélyét kőbordás keresztboltozat fedi. A szentélyben, a diadalív pillérein és a hajófal egyes szakaszain XIII-XIV. századi falképek láthatók. A kazettás hajómennyezet a helyreállításkor készült. Karzata kosárívekkel kötött pilléreken nyugszik.



 Kisterenyei Szent István vértanú templom

Az írásos emlékek szerint a község régi temploma 1688-ban még állt. Az új templom építését 1735-ben kezdték el az elpusztult felsőlengyendi középkori templom kõanyagából. Karzata 1811-ben még fából volt, ugyanekkor fa harangláb is állt az épület mellett. 1881-ben a községgel együtt leégett. A barokk jellegű templom egyhajós, keletelt, a falu közepén, domboldalon áll. A szentély háromkaréjos: a középső patkó alakú, a két szélső félköríves. Sekrestyéje az északi oldalhoz kapcsolódik. A falak egyszerűek, tagolatlanok, csak az eresz vonalán fut körbe koronázópárkány. Ez a háromszöges, levágott csúcsú oromfal alatt is végighalad. A tetőszék nyugati végén testesebb huszártorony ül. A hajó háromszakaszos, a karzatot kosáríves hevederekkel kötött pillérek tartják. A három szentély és a közrezárt szentélynégyszög járószintje magasabb a hajóénál. Az egész belső tér azonos magasságú, kupaboltozat fedi. Az északi oldalszentélyben újkori kis karzat helyezkedik el.

süti beállítások módosítása