Erre a következtetésre jutott számos katonai elemző. Kijelentésüket nem a szíriai harcok állására alapozzák, hanem arra, hogy lemondott trónjáról a katari emír. Egészségi állapotára az emír nem hivatkozhat, mivel 1997-ben műtötték meg, és azóta, habár dialízisre kell járnia, állapota stabil. Hamad bin Khalifa Al-Thani, Katar emírje, fiának adja át a hatalmat.
A szíriai háborúnak a két legnagyobb anyagi támogatója Katar és Szaud-Arábia volt, ám a két ország közötti kapcsolat a szíriai háború ideje alatt sokat romlott, mivel Katar olyan vallási és politikai vezetőket támogatott, amelyek a szaudiak számára nem voltak elfogadhatóak. Rontott a helyzeten az is, hogy a különböző politikai ellenzéki csoportok főhadiszállásukat nem Szaud-Arábiában, hanem Katarban rendezték be. Ennek persze oka van. Az USA legnagyobb főhadiszállása a Közel-Keleten Katar. 13 000 amerikai katona állomásozik itt, köztük az egyik legnagyobb közel-keleti légierő a 609-es légibázison. Éppen ezért az ellenzékiek jobban dörgölőznek az USA közelségéhez. Az egész arab világ felfordulását voltaképpen ez a két állam indította el, mint felbujtók, és csak Szíria esetében eddig legkevesebb 3 milliárd dollárba került, aminek jó részét Szaud-Arábia állta. Ennek ellenére az ellenzék mégis jobban húz Katarhoz, és emiatt a kapcsolatok sokat romlottak a két ország között.
Az év pedofilja - a 11 éves román fiú használója, a Katari Disznó herceg
Az emír távozásával több magas rangú személy is távozik hivatalából. Ez szintén arra utaló jel, hogy a jelenlegi vezetés meghátrál, és kifelé egy új politikai arculatot akar mutatni. De van egy sokkal súlyosabb hatása is az emír távozásának. Az az ország, amelyben egyáltalán nincsenek parlamenti választások, nincs ellenzék, sem szakszervezetek, és a demokrácia egyetlen eleme sem lelhető fel nyomokban sem, mégis az USA nagy demokratikus kegyeltje, úgynevezett "avantgard demokrácia". Ráadásul ez az állam támogatja a demokratikus átalakulásokat? Így saját kardjukba kell dőlniük. A saját portájukon belül ugyanis kénytelenek igazodni azokhoz az elvekhez, melyeknek élharcosai, a demokráciához. Már megjelentek a különböző ellenzéki erők, amelyeket ugyan tiltanak, de a háttérben már kezdik hallatni a hangjukat. Amennyiben nem akarják saját országukat romba dönteni, kénytelenek lesznek engedni a demokratikus folyamatoknak. Aki másnak vermet ás, ugye.
Ezeknek a politikai folyamatoknak a hátterében minden katonai szakértő szerint a szíriai kudarc áll. Egyre többen nyíltan beszélnek a szíriai kudarcról, amit már az USA fegyverszállításai sem tudnak komolyan befolyásolni, csak abban az esetben, ha igen komoly fegyverzetet és hozzá való kezelő személyzetet adnának át. Az pedig nyílt háború lenne, és sokkal komolyabb ellenlépéseket provokálhatnak ki vele, tehát várható az újabb kudarc.
