Szent Anna kápolna

A kápolna 1723-ban épült fel, de csak 1725-ben lett felszentelve. Megépüléséről többféle legenda is tanúskodik. Ezek a történetek az 1722-es zagyvai árvízhez és az 1723-as kolerajárványhoz kapcsolódnak. Valószínűleg mind a két esemény összefügg a búcsújáró hely keletkezésével.
Az egyik történet szerint egy Braxatoris nevű pesti sörgyáros a Felvidék felé utazott szekerével, azonban a megáradt Zagyván lezúduló víz kiöntött és napokig egy kis dombocskára kényszerítette az urat, aki ott ijedtében fogadalmat tett egy kápolna megépítésére…
Más adatok alapján egy Král Vid nevezetű serfőző építtette a kápolnát az 1722-es pestisjárvány megszűntének emlékére. A harmadik legenda egy zagyvarónai birtokos kisfiáról szól, aki egy teknőben csónakázott a Zagyván, majd egy hirtelen felhőszakadás miatt elsodorta az ár. A gyermek csodával határos módon élve vetődött a partra Lőrinci határában, ahol az édesapja hálából egy kápolnát építtetett…
Az idők folyamán a kis kápolna országosan ismert búcsújáró hely lett. Eleinte július 26-án, Szt. Anna neve napját, később a névnapot követő vasárnapot a kápolna körül virrasztással, imádkozva várta a sokszor messziről, gyalogosan érkezett zarándoksereg. A búcsús árusok száma egyre nőtt és a 30-as években elején már sátraikkal alig fértek a kápolna körül; ezért előbb a Libapástra, majd a lőrinci futballpályára lettek irányítva.

Búcsújáróhelyről bővebben: http://bucsujaras.hu/lorinci/index.html

Szent Mihály templom

Az eredeti templom 1695-ben épült, majd 1775-ben gróf Grassalkovich Antalné késő barokk stílusban építtette újjá. A szószék, a gyóntatószék és a keresztelőmedence copfstílusú.