A domonkosok fehér ruhájáról kapta nevét barokk stílusú templomuk. A Győzelemről nevezett Szűz Mária-templom építése a Rákóczi-szabadságharc miatt húzódott 1699-től 1755-ig. Rokokó berendezése 1760-1770 között készült.

Vác, a jelentős közúti, gazdasági és kulturális központ már a Honfoglalás idején is lakott volt. Kedvező fekvésének köszönhető, hogy az államalapító Szent István király a létrehozott új magyar püspökségek közül az egyiket éppen Vácra helyezte 1004-ben. Első ismert székesegyháza Géza király idejében épült fel. Ez a templom a mai Géza király téren, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt Ferences Templom helyén állt. A Tatárjárásban elpusztult, háromhajós templomot a XIV. században újjáépítették, és reneszánsz kápolnával bővítették.
A törökellenes harcok nyomán rommá dőlt ez a templom is, csupán alapjainak apróbb részletei maradtak ránk, ezért a mai Fehérek Temploma helyén álló Szent Mihály-templom lett a püspöki templom. A hívek nagy száma miatt sokszor kellett bővíteni, nagyobbítani, míg Eszterházy Károly püspök elhatározta magát, hogy új székesegyházat épít. Vác ekkor kétpólusú város volt. Két, egymástól palánkkal elválasztott területen magyarok és németek laktak.
Eszterházy a két városrész határán álló palánkot elbontatta, s itt alakította ki Konstantin teret, amely ez időben jóval beépítetlenebb volt, mint manapság. Az osztrák Franz Anton Pilgramot kérték fel a székesegyház tervezésével. A tervben egy díszes, későbarokk, kéttornyú templom állt, mely a római Szent Péter-Bazilikához hasonlóan oszlopos kőkolonáddal csatlakozott volna a téren álló egyházi intézményekhez, a papneveldéhez és a Püspöki Palotához (ezek szintén ebben az időben épültek).
Eszterházyt Egerbe hívták püspöknek, a váci püspök Migazzi Kristóf lett, akinek kevésbé nyerték el tetszését Pilgram tervei. Az építkezés azonban már megkezdődött az alapokat lerakásával. Migazzi a Párizsban tanult, olasz építészt Canavale Isidore-t kérte fel, hogy az 1761-ben lerakott alapokra tervezzen egy, az eredetinél jóval kevesebb költséget kívánó székesegyházat. Canavale a korabeli francia forradalmi építészetnek megfelelően megálmodta a ma is álló épületet. A művezető Oswald Gáspár piarista szerzetes, aki egyébként a kecskeméti Nagytemplom tervezője is egyben. Az építkezés a jó anyagi háttér miatt igen gyorsan haladt, így 1772-ben sor kerülhetett a felszentelésre. Berendezése 1777-ben készült el. 1944-ben a szovjet katonák bombája eltalálta a templomot és belefúródott a mennyezetbe, de szerencsére nem robbant fel. Takács István freskón örökítette meg e csodát a kereszthajóban.
A város ünnepélyes terén, a Konstantin téren áll a monumentális székesegyház, mely hatalmas épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Kelet-nyugat tengelyben épült, kéttornyos főhomlokzatával nyugati irányba, a Duna felé néz, amely a városképben elfoglalt igen kedvező pozícióhoz jelentősen hozzájárul. Maga az épület a forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Zömében a klasszicizmus jegyei figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok és a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
A székesegyház méreteiben is kiemelkedő építmény. Külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, kupola 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A homlokzat előtti, oszlopokat közrefogó tornyok háromszintesek. Az elsőn a lépcsőház, a másodikon a harangok, a harmadikon a tűzzománc, három és fél méteres számlapú, fekete alapon aranyozott, római számokkal ellátott, ütős toronyóra foglal helyet. A toronyórát a Rancz Lajos tulajdonában álló Első Magyar Toronyóragyár készítette. A szinteket széles párkányzat választja el egymástól. A toronyablakok téglalap alakúak. A Konstantin tér felé egy-egy, a papnevelde, illetőleg a Püspöki Palota felé három-három toronyablak néz. A tornyok kőbábos korláttal zárulnak. Ugyanilyen kőkorlátot figyelhetünk meg a tornyok közti mellvéd tetején. A templomhajóba, illetve az egyenes záródású szentélybe a három-három oldalsó, impozáns méretű, félköríves ablak engedi be a fényt. A szentély két oldalán áll a sekrestye és a Mária-kápolna, ezek ablakai szegmensívesek. A már messzi távolból feltűnő, dob nélküli kupola a szentély fölötti részen kontyolt nyeregtetővel csatlakozik az épület sima, díszítésmentes falához. Zárt, félköríves üvegablakokkal áttört lanternáján nagyméretű toronygömb és kereszt magasodik.
A székesegyház belseje felé haladva, meglehetősen szokatlan, érdekes elrendezésű oszlopsoron át jutunk a kapuhoz. A korinthoszi díszítésű oszlopok két sorban helyezkednek el, mindkét sorban hat oszlop van. Közülük a két-két szélső közelebb áll egymáshoz, mint a többi. A második oszlopsor szinte „lebegő árnyékként” jelenik meg az első mögött. Ezt a különleges építészeti hatást még fokozzák a kapuk mellett húzódó, szintén korinthoszi fejezetű féloszlopok a fent említett elrendezésben. Az oszlopok fölött olvashatjuk, hogy a székesegyházat Szűz Mária és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. Még feljebb a D. O. M. rövidítés olvasható, amelyről sok turista azt hiszi, hogy a templom püspöki székesegyház voltját jelenti. Valójában egy latin nyelvű idézet rövidítése: „Deo optimo maximo”, mely magyarul így hangzik: „Istennek, a legnagyobbnak”. Az oszlopcsarnok tetején hat apostol szobrát láthatjuk. Az oszlopcsarnokban az építtető, Migazzi Kristóf neve, illetve az alapkőletétel és a felszentelés évszáma olvasható az ajtók fölött. A főbejárat fölött az egyház alapítását ábrázoló dombormű, a bal oldali kapu fölött a „Krisztus kiűzi a kufárokat a templomból”, a jobb oldali fölött az „Engedjétek hozzám a kisdedeket” című, kör alakú domborművet láthatjuk.
A dóm belseje a katolikus templombelsőkhöz viszonyítva meglepően világos tér. A belső térben több helyen is felfedezhetjük a Canavale-féle forradalmi építészet jegyeit. A kórustól a szentély felé haladva fokozatosan kitágul, majd a szentélynél összeszűkül a szakrális tér, mely 60 méter hosszú, 28 méter széles, közel 50 méter magas. Kb. 5000 személy befogadására alkalmas. Ülőhelyeinek száma 278. A berendezés, illetve a falak freskói későbarokk stílusúak. A bejárat felett húzódik a hat korinthoszi oszlopon nyugvó kórus, melyen a jelentős hangversenyek hangszeréül szolgáló orgonát láthatjuk. Az orgonakarzat felett borda nélküli keresztboltozat, majd impozáns kupola, diadalív, ismét keresztboltozat, illetve a szentély fölé boruló félkupola fedi a belsőt. A falakat az egész teremben korinthoszi féloszlopok kísérik. A Dóm alatt altemplom húzódik, ahol három csoportban püspökök, kanonokok és világiak nyugszanak.



Piarista Szent Anna-templom

Nem sokkal azután, hogy Kalazanci Szt. József megalapította a piarista rendet (1597), 1642-ben a szerzetesrend terjedése eléri a lengyel-magyar határt, és piaristák telepednek meg Podolinban. Később Privigyére és Nyitrára, majd 1714-ben Vácra érkeztek a piarista atyák. Kolloitz Zsigmond, az akkori váci megyéspüspök lelkesen fogadta a rendet "...akik mind a példás élet világosságával, mind az isteni ige hirdetésével a tévelygő népnek az ősi hit útját megmutatnák". Mert ebben az időben az egyházmegye "...a Luther és Kálvin-féle eretnekekkel van beszennyezve, azon mételyes felekezetektől kitisztítani és az ősi relígiónak visszaadni...főképpen pedig az ifjúságot a tudományokban és a keresztény tanban oktatva, apostoli ténykedésekkel alkalmatos férfiakká képeznék". Az atyák megbízást kaptak a plébánia vezetésére, e munkakörnek 1717-ig, Gróf Althann Mihály püspökké szenteléséig tehettek eleget.
A templom, a rendház és az iskola telkét Berkes András prépost, a piaristák nagy patrónusa adományozta. Az alapkövet 1725-ben tették le. 1727-ben az atyák, akik eddig a kanonokházban laktak, végre birtokba vehették a rendházat, nemsokára elkészült a rendház kápolnája, illetve az iskola épülete, melyeket szintén ebben az évben szenteltek fel. A templom falai, illetve a boltozatok 1745-ben készültek el, ekkor vették használatba a hívek, és ekkor szentelte fel Kaló Ferenc püspöki helynök. Az ő adományából épült fel 1753-ban a kettős barokk torony, tetejükön hagymasisakkal. Hamarosan elkészültek az új harangok és a toronyóra is. 1785-ben mint derült égből a villámcsapás érkezett meg a piaristák átköltöztetési parancsa. A templom oltárképeit, padjait, szószékét, toronyóráját és kedves hangú harangjait elkobozták. A szószék ma Dabas-Sáriban az ottani plébániatemplomban van felállítva. Ezen kívül a tornyok felső szintjeit elbontották. Az iskolát és a rendházat katonai laktanyává alakították. Csak 11 év elteltével, 1796-ban kapták vissza a piaristák a régi, elkobzott ingatlanjaikat, melyek ekkor kissé romos állapotban voltak. Az oltárképek egy részét sikerült visszaszerezni, új orgona készült, és új harangok érkeztek. A 19. század derekára a két torony annyira romos állapotba került, hogy azokat Filzer József ácsmester vezetésével újjáépítették 1886-ben. 1948-ban, az iskola és a rendház államosításakor a templomot téglafallal leválasztották a rendháztól, megszűntetve evvel a kórusra való feljutás lehetőségét. A Szent Anna Kórus diákjai adományozták a mai csigalépcsőt.

A váci városközpont jellegzetes eleme a piaristák barokk temploma és rendháza. Kéttornyos főhomlokzatát magas, ión pilaszterek tagolják, melyeket háromszakaszos, golyvázott főpárkány zár le. A kosáríves bejárat fölött balluszteres, kőkorlátos áldásosztó erkély, afölött pedig a rendalapító, Kalazanci Szt. József látható két gyermek társaságában. A két torony közötti, íves timpanonnal záródó oromfalon lant alakú nyílás, az oromfal két szélén egy-egy voluta helyezkedik el. A tornyok harangház-ablakai ízléses lóhere záródásúak. Az oldalhomlokzati faltükrökben nagyméretű, tört ívű ablakok helyezkednek el. A szentély egyenes záródású.

Egyhajós, háromboltszakaszos, hevederívekkel tagolt belseje van. Ülőhelyeinek száma 200. Első orgonáját Mártonyi János adományozta, ez 1785-ben elpusztult helyette 1797-ben Benedek Ágoston főesperes adományozta a mai, barokk szekrényű hangszert. Az 1920-as években Gersten Engst József javította és bővítette az orgonát. Az 1970-es években a fújtató kipukkadt bőrládáját javították, ragasztották. Kétmanuál + pedálos, 26 regiszteres, pneumatikus-kúpládás. Napjainkban romos állapotban van, gyakorlatilag nem használható, újat kellene építeni helyette. Hangversenyeket éppen ezért nem rendeznek a templomban.



Barátok Szent Kereszt-templom

A váciak által csak a "barátok temploma”-ként emlegetett építmény Vác legrégebbi temploma, mely barokk stílusban épült.
A török elleni felszabadító harcok idején tönkrement vár területén, az egykori püspöki székesegyház helyén (vagy mellett) 1721-ben kezdték el építeni a rendházzal együtt a városban két évvel korábban letelepített ferencesek, akik a tiltások ellenére felhasználták a vár és a székesegyház maradványait is. Báthory püspök ekkor megtalált vörös márvány sírkövéből a ferencesek kézmosómedencét készítettek nyári éttermük részére. A templomot 1766-ban a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. A belső tér három hajós. A templom főékessége a gazdag díszítésű, kora rokokó háromszintes fafőoltár, amely 1726-1729 között készült. A főoltárkép, az építkezést támogató és az oltárt adományozó Koháry István országbíró kívánsága szerint Szent István vértanú megkövezését örökíti meg. Az erények szobraival díszített szószéket és orgonaszekrényt Vitus fráter és társai faragták 1765-1766-ban.


Szent Rókus kápolna

A kápolna 1740-ben épült.