A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom 1498-ban épült. A török rombolás és a barokk idők bővítéseinek ellenére is felismerhető még hajója és szentélye gótikus eredete.
A török hódoltság alatt erősen megrongálódott, a lakosság a XVII. század utolsó évtizedeiben helyreállította és bővítette. A XVIII-XIX. század folyamán is több ízben bővítették a gótikus eredetű hajót és szentélyt.

1789-ben a Szentháromság tiszteletére szentelték fel harangját. Tornyát 1819-ben újították fel. Síkmennyezetes belsejének korábbi berendezéséből a főoltár - melyet barokk szobrok díszítenek - és a tabernákulum látható. Oltárképe a XIX. század közepéről való, Szűz Mária születését ábrázolja.


Tápiósápi Szent István király-templom

Tápiósápon már a középkorban is volt templom. Alsósápon kicsi de elegáns módon megépített templom, mely boltozattal ellátott, két ajtaja, fából készült kórusa, befejezetlen főoltára volt. A főoltár közepén Szűz Mária képe volt látható. A templomot Sőtér Ferenc építette. Felsősápon egy kőből épített templom állt, melynek kriptája is volt. Továbbá ugyanitt volt egy kápolna is, melynek felszerelési tárgyait Sőtér Gábor földesúr adományozta.

A jelenlegi templomot is Sőtér Gábor kezdte építeni 1748-ban, de 1752. évi halála miatt nem tudta befejezni. A templom befejezése Sőtér Gábor özvegye Úrbáni Ágnes által 1759-ben történt és Szent István Király tiszteletére lett felszentelve. A templom szentélye a régi kápolna lett, és a főoltárt is ő állította. A család tagjai időközben még három mellékoltárt állítottak, és a templom egyéb felszerelési és berendezési tárgyairól is gondoskodtak.

Először Úrihoz tartozott, 1724-től Tápiósülyhöz, de 1725-1735 között Hanel isaszegi plébános gondozta az itteni szlovák nyelvű híveket. 1787-ben helyi lelkészséget szerveztek, mely 1805-ben önálló plébániává lett. Anyakönyvei 1754-től vannak.

A jelenlegi templom jellege: szabadon álló, keletelt, egyhajós, középtornyos, barokk templom.

A téglalap alaprajzú hajó egy-egy hevederrel választott négy csehsüveg boltozattal van fedve. Belsejében igényes oltárokat, barokk szószéket, keresztelőkutat, sekrestyeszekrényt, padokat láthatunk.

A főoltáron az ismeretlen szerzőtől származó XVIII. századi oltárkép: Szent István fölajánlja a koronát Szűz Máriának. A rokokó mellékoltárok festményei Szent Luciát, Szent Alajost /ez utóbbi kettőt sajnos ellopták/ Szent József halálát ábrázolják és a Szeplőtelen Fogantatás festmény látható.

A templom 250 éves fennállását 2009-ben ünnepeltük.