A mai templom középkori elődjét 1562-ben a törökök által támogatott rácok elpusztították (Chobot, I. köt. 197). Arányi „gótstílű”, a török pusztítás után „a XVIII. század elején, vagy közepén átidomított” templomról tesz említést [Arch. Közl (1877) 6]. A Névtár az „ősi kerek templom” elpusztulása után épült öt öl hosszú fatemplomról emlékezik meg. Kerek templom képe látható a Pongrácz-féle térképen. 1734-ben írják : „Ecclesiam habet in bono statu...” (OL Htt. Acta Cass. Par. Direc. Vacz. Fasc. 1. No 1, 1734, 1736). 1746-ban : „Ecclesia ... ex bona materia� Anno 1731... ex majori parte restaurata...” Felszerelésében többek között öt casula volt (VEL Can. Vis. Lib. V. 422 etc.). 1772. évi leltárban szereplő felszerelése még gazdagabb. Említés esik egy Szentháromságot s egy Máriát ábrázoló festményről, mindkettő ,,nimis vetusta” (VEL Can. Vis. Lib. V. 1241/42/709). Az egyház birtokában levő 1777. évi historia domus egy ,,solidis materialibus” épült templomról ír, amelyet 1731-ben kibővítettek.
A ma álló templomot Grassalkovich Antal végrendelete szerint (Chobot, 1. köt. 197) 1772 és 1774 között építették fel. Tornya 1945-ben megsérült, hagymaidomú sisakját egyszerű lapos sátortetővel pótolták. 1737-ből és 1772-ből származó harangjai elvesztek.
Jellege: A község központjában álló, nagyméretű, egyetlen homlokzati tornyos, egyhajós, barokk templom, XVIII. század végi.
Külső: Anyaga tégla, fedése pala, szép, ívelt vonalú tetőzettel. Egyetlen tornya kissé kilép a főhomlokzat síkjából. Főbejárata barokk, füles, záróköves kőkerettel, régi ajtószárnyakkal és zárral. A bejárattól kétoldalt egy-egy félkörös felsőzáródású fülke, a jobb oldaliban kisméretű, színezett, provinciális színvonalon álló, férfi szentet ábrázoló szobor áll. A torony alsó szakaszában, ívelt oromfalak között, kis, kerek ablak, felső részében négy oldalra egy-egy félkörös, felső záródású ablak nyílik. Ez a felső toronyszakasz új, a második világháború után épült, a régi torony formája és méretei alapján. Új a toronysisak is. Egyenes párkány zárja le a főhomlokzat földszintjét. A bal oldali homlokzaton kis, egyenes záródású, szalagkeretes ajtó vezet a toronyfeljárat csigalépcsőjéhez. Fölötte kis, kerek ablak. A hajón két, egymástól távol álló, nagy, félköríves felső lezárású ablak helyezkedik el, közöttük falsávokkal. A keskenyebb, de azonos magasságú, fél-nyolcszög alaprajzú szentélyhez épült az alacsony sekrestye, kis ajtóval és ablakkal. A szentély zárófala ablaktalan. A templom másik hosszoldalán ugyancsak egy szentélyablak és két hajóablak van.
Belső: Szépen kiképzett tágas belső tér. Kétboltszakaszos hajó, egyboltszakaszos szentély, csehsüveg boltozattal fedve. Kosáríves diadalív. A hajótér lesarkított. Hármas tagolású falpillérek között rendkívül széles kereszthevederívek. A karzat mellvédje enyhén kidomborodó, nyomott kosáríves nyílással. Alatta is csehsüveg boltozat.
Berendezés: Szószék. Nagyon egyszerű, lapos hangvetővel, négyszögletes alaprajzú kosárral, amelynek középső mellvédtáblája kissé ívelt. Szobor dísze nincs, csak rozetták ékesítik. A régi barokk padok helyett újak készültek. A gyóntatószék szintén barokk volt.
A volt keresztelőkút leírása: „Adja kő”, sokszögű pilléren álló rovátkolt tállal, felépítménye fa, ívelt felső lezárással, kétoldalt nagy volutákkal. Korai klasszicista. A főoltár képét Kontuly Béla festette 1953-ban.
Az 1944-ben elpusztult torony és sisakja Balázs István ácsmester tervei alapján és kivitelezésében újjáépült. A templom tornyának keresztjét Sőregi István bagi kisiparos készítette.
A leírásban szereplő Máriát ábrázoló festmény azonos a kórus alatt lévő Mária képpel.



TURA Nagyboldogasszony templom

A Váci Egyházmegyei Almanachban 1320-as évszámmal jelzik, hogy Turán a Mennybe fölvett Boldogasszony tiszteletére épült templom van. Azon vitatkoznak, hogy az 1331-es Pápai Tizedjegyzékben szereplő Jakab pap, Tura helység plébánosa volt-e, de a török időkből is említik az összeírások György pap nevét. Mindenesetre 1702-től állandó plébánosa van.

Templomát többször átépítették. Legutóbbi nagy átépítés, ami stílusát, jellegét egészen megváltoztatta, 1911-ben történt. Egyszerű, tágas nagy helység. 1972-ben alakították ki a II. Vatikáni Zsinat kívánta liturgikus teret, szembemiséző oltárt, ambót, és szentségházat, Dr. Nemcsics Antal egy. tanár tervei szerint. Az ő alkotása a szentély nagy Krisztus mozaik képe, és a keresztúti állomások csempére készített zománcképei is. 1983-1987-ig teljes belső és külső felújítás történt. Akkor kapta kazettás mennyezetét, a magyar szentjeinket is ábrázoló színes üvegablakokat, díszes világítást. A tervezője Dr. Kákonyi Asztrik ferences festőművész volt.