Az iráni elnökválasztással kapcsolatban megindultak találgatások az új elnök személye körül. Ahmedinezsád nem maradhat, valószínűleg szűkebb politikai körének meghatározó emberei sem maradnak. Mi változhat?

A hangzatos kijelentések, amely szerint Izraelt el kell tüntetni a térképről, valószínűleg átalakulnak majd. Valami kevésbé hangzatossá, de nem kevésbé céltudatossá, és mivel hamarosan a tettek ideje is eljön, valószínűleg a politikai nyilatkozatokat cselekedetek is követik majd. Irán tényleges vezetője, Khamenei ajatollah továbbra is megfontoltan, egy kijelölt úton fogja vezetni a népét, a félig-meddig protokoláris szerepet betöltő elnök (mint nálunk a köztársasági elnök) pedig segíteni fogja törekvéseit. Hogy ez most konzervatívabb vagy reformpártibb elnök lesz-e, nem sokat számít.

Az iráni választási rendszer működése mindenesetre figyelemreméltó. Az Őrök Tanácsa eleve több száz induló közül válogatta ki azt a nyolcat, amelyik elindulhat a választásokon - ami gyorsan hatra csökkent, két visszalépéssel. A nyugati demokráciákban eleve nem indulhat az, aki nem elég liberális, Iránban eleve nem indulhat az, aki túl liberális. Ez egy óriási különbség, tulajdonképpen jó példa arra, hogy ha nincs totális cionista elnyomás, még a választási rendszer is működhet jól.

Kíváncsian várjuk ki lesz az új elnök - Quds harcos felszabadítója, egy gazdasági reformer, esetleg egy kiművelt teológus? A nép döntése majd kifejezésre juttatja, hogy melyik politikai irányvonal lehet a legsikeresebb, és vélhetőleg ez fogja meghatározni Irán jövőbeli politikai törekvéseit is.

Hídfő.net

Elnökváltás Iránban

Élénk médiafigyelem kísérte az iráni elnökválasztást. A világsajtó - legyen az bármilyen beállítottságú - azt igyekszik kiolvasni az eseményekből, amit politikai beállítottsága miatt látni szeretne. Az eseményeket figyelve azonban látható, hogy hatalmi váltás zajlik Iránban. Hogy mindez merre mutat, azt csak a közeljövő eseményei fogják világossá tenni. Néhány dolgot összevetve láthatjuk az irányt, legalábbis azok alapján, amelyek eddig láthatóak voltak.

Ahmedinedzsád elnök legutóbbi elnöki ciklusa során összetűzésbe keveredett a Legfelső Nemzeti Biztonsági Tanáccsal (LNBT), és a legfelsőbb vezetővel, Khamenei ajatollahhal. Ennek oka, hogy Ahmedinedzsád elnök olyan személyekkel vette körül magát a miniszteri és más fontos pozíciókban, akik az LNBT számára nem voltak elfogadhatóak. Ezek közül az LNBT több személyt elmozdíttatott az elnökkel, de voltak olyanok, amelyeket nem volt hajlandó meneszteni.

Ahmedinedzsád hatalomra kerülésekor Irán pénzügyei nem álltak túl jól, és az elnök jelentős fejlődést hozott a gazdaságban. Azt is látni kell, hogy Iránon belül nagyon nagy társadalmi feszültségek alakultak ki. A fiatalság nincs korlátozva az internet és a műholdas csatornák elérésében, nincs olyan mértékű cenzúra, mint mondjuk Kínában. Ezért látják a fiatalok azt a mérhetetlen szabadosságot, amellyel a világban élnek a hasonló korúak. Ez súlyos gondokat okoz, mert Khomeini Imam iszlám forradalma, valamint az Irak elleni háború a fiatalok számára már a múltba vész, a fiatalabb generáció számára nincs olyan megtartó ereje, mint az azt átélő korosztályban. Irán népszaporulata azonban megfelelő, nagyon sok a fiatal, és főleg sok a most választó korba lépett fiatalok számaránya.

Ahmedinedzsád és az LNBT összetűzése után, Khamenei hatására helyreállt a rend, azonban a belső feszültségek nagyon is láthatóak voltak. A politikai garnitúra tanácstalansága szintén feltűnő volt. Ebben a szorult helyzetben egyedül a hadsereg, és azon belül a Forradalmi Gárda vizsgázott jelesre. Érthető, hogy miért ez a szervezet az ajatollah legnagyobb támasza. A súlyos feszültségek ellenére senki nem gondolt arra, hogy puccsszerű hatalmi váltás, vagy erőszakos elmozdítás történjen. Egészen addig nem, amíg hetekkel ezelőtt nem történt Ahmedinedzsáddal helikopter baleset. Az elnök helikoptere lezuhant több kormányzati személlyel. Sérülések nem történtek. Az is megtörtént korábban, hogy az elnököt letartóztatta a Forradalmi Gárda és kihallgatták egy délutánon keresztül.

Ez mindenképpen figyelmeztető volt Ahmedinedzsad elnöknek, és köreinek. De mi lehetett az ok, hogy a LNBT ilyen összetűzésbe keveredjen az elnökkel? Csak a sajtó találgatásokból lehet erre következtetni. Egyesek szerint az elnök túl liberális volt, és a politikai vezetés nem érezte elég radikálisnak. Mások szerint pedig Ahmedinedzsád ugyan jó iránya haladt, de túlfeszítette a húrt, főleg az atomprogram kérdésében. Az országra nehezedő embargó komoly gazdasági gondokat okozott. Hol lehet az igazság? Véleményünk szerint a kérdés mögött más jellegű okok, vallási és erkölcsi okok állnak. Az elnök nagyon jó munkát végzett, de az ország legfelső vezetője minden választáson túlmenően Khamenei ajatollah. Az ajatollah tanácsát, véleményét és akaratát figyelmen kívül hagyni nem lehet. A helyes erkölcsi felfogás szerint - és minden autokratikus rendszer szerint is – mindezzel szembehelyezkedni a vezető elárulása. Tehát nem kell rejtélyeket keresni, a megoldás nagyon egyszerű. Az elnök szembe helyezkedett a felettese akaratával, és ezért mennie kellett, egyébként sem indulhatott volna harmadszorra a választásokon. Minden olyan személyt, akit ő ajánlott, kizártak a részvétel lehetőségéből. A helikopter baleset az elnököt figyelmeztette, ne tegyen lépéseket a bizalmát élvezők átmentésére. Az ajatollahhal szembehelyezkedő tevékenysége miatt ugyanis teljesen le kell váltani az egész vezetést.

A személycserék megkezdődtek. Ahmedinedzsád elnököt pedig bíróság elé idézték, ahol számot kell adnia a LNBT és közte kialakult konfliktusról, valamint az ezzel kapcsolatos személyi kérdésekről. Nem várható, hogy az elnököt komolyan elmarasztalnák, a vallási vezetés tisztában van a leköszönő elnök eredményeivel. Mindez teret ad az új vezetésnek a változtatásokra, hogy a jelenlegi, még hivatalban lévő elnök ne tudjon beavatkozni a megkezdett átalakításokba.

A Nyugat kitörő örömmel fogadta Rohani megválasztását, mivel iráni mércével mérve az új elnök "liberáisnak" számít. Hogy mennyire liberális egy iráni liberális, az nemsokára eldől. A régi elnök még hivatalban van, folytatja hivatali tevékenységét. Az új elnököt augusztus elején iktatják be. Az eddigiek alapján Irán politikájában nem várunk különösebb változást. Rohani ugyan jelezte, hogy szeretné a kapcsolatokat javítani az Egyesült Államokkal, de a szíriai kérdés hegyként magasodik a két ország közé. Irán kiegyensúlyozott orosz kapcsolatokkal rendelkezik. Oroszország elkötelezett Szíria kérdésében, ahogy Irán is. Ahhoz, hogy a kapcsolatok javuljanak Izrael és az USA elképzelései szerint, ahhoz Iránnak teljesen fel kellene adnia mindent. Továbbra se felejtsük el, hogy Iránban a legfelső vezető nem az elnök, hanem az ajatollah. Változásokra lehet számítani. A politikának nyitnia kell a fiatalok felé. Nehéz lesz a helyes mértéket megtalálni a vallás, a megkötések és a szabadosság között, de remélhetően az új elnök elég bölcs lesz hozzá, hogy megtalálja.

Figyelemreméltó, hogy a két hete bejelentett 4000 Forradalmi Gárdista Szíriába küldésére az új elnök semmit nem reagált, azt teljesen rendjén valónak találta. A nyugatiak máris arról kezdtek írni, hogy az elnök mást tesz, mint amiket ígérgetett a választási beszédeiben. Akár így van, akár nem, az biztos, hogy a vallási vezetés jóváhagyásával vezeti az országot, és meg vannak az eszközeik arra, hogy ha kell, megrendszabályozzák azt, aki keresztbe akarna tenni a LNBT szándékainak.

Véleményünk szerint a vallási vezetés most stabilizálja magát. Félreállítják azokat, akik a legkisebb mértékben is ellenkeztek az ajatollah szándékaival, és a Forradalmi Gárda pozíciói pedig stabilak. Hogy milyen változások lesznek az új elnök beiktatása után, arra a közeljövő adja meg a választ.

Moszkva a Teheránnal meglévő kapcsolatok erősödését várja az iráni elnökválasztáson győztes Haszan Roháni tevékenységétől – derült ki Vlagyimir Putyin elnök vasárnap közzétett üdvözlő táviratából.

A Kreml honlapján megjelent tájékoztatás szerint “az orosz államfő meg van győződve arról, hogy Haszan Roháni tevékenysége ezen a magas állami poszton hozzájárul a baráti Irán felvirágoztatásához és az orosz-iráni kapcsolatok további erősödéséhez”.

Vlagyimir Putyin arról biztosította a táviratban az új iráni elnököt, hogy Oroszország kész a kölcsönösen előnyös együttműködés fokozatos fejlesztésére Iránnal a legkülönbözőbb területeken a regionális és a nemzetközi stabilitás érdekében.

Mihail Margelov, az orosz törvényhozás felsőháza külügyi bizottságának elnöke szerint Haszan Roháni államfői tevékenységétől nem érdemes gyökeres változásokat várni az iráni vezetés politikájában.

Az iráni elnökök másodlagos szerepet töltenek be az ország vallási vezetőjéhez képest – magyarázta a politikus. Hozzátette: “épp ez a lényeg, hogy úgy tűnik, a vallási vezető nem volt az ellen, hogy egy mérsékelt reformer győzzön”.

Margelov úgy vélte, nehéz megjósolni, hogyan alakul az iráni atomfejlesztés sorsa.

Aligha lesz ebben áttörés, minthogy ez majdhogynem az ország nemzeti ideológiájává vált – nyilatkozta az orosz Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke. Hozzátette ugyanakkor, hogy a liberális iráni államfő megválasztása a nyugati államokat a Teherán atomprogramja miatti feszültség békés megoldására kényszeríti.

A felsőházi politikus az orosz-iráni kapcsolatok kilátásaira vonatkozóan elmondta, hogy a politikai alapelvek változatlanok maradnak, és mindkét oldal részéről a gyakorlatiasság folytatására számít.

Vlagyimir Putyin kedden a Russia Today angol nyelvű orosz televíziónak adott interjúban hangsúlyozta: továbbra sincs bizonyíték arra, hogy Teherán megsértette volna a tömegpusztító fegyverek elterjesztését tiltó nemzetközi szerződést. Az orosz államfő közölte, nem kételkedik abban, hogy Irán betartja a szerződésben vállalt kötelezettségeit.

Ugyanakkor megengedhetetlennek, hogy Teherán fenyegesse a vele szomszédos országokat, és Izrael elpusztítását hangoztassa – tette hozzá.

(MTI)