Soroksár- Újtelepi- Fatimai Szűzanya templom
Az új templom alapkövét 2000. október 13.-án tették le, felszentelésére 2002. október 13-án került sor.
A templomról bővebben a plébánia weboldalán olvashat: http://www.fatimaiszuzanya.hu
Kovács Antal pápai kamarás, soroksári plébános 1929-ben elhatározza, hogy Soroksáron a „felsô faluban” új templomot építtet. Ez a terv nem valósult meg. Újabb kezdeményezés 1935-ben volt, ami szintén eredménytelen volt. Hanauer Á. István püspök úr 1942-ben javaslatot kér a soroksári plébánostól a településen felmerült problémák megoldására. Mivel a település távol esik Soroksár központjától, így a területileg közelebb lévő pestszenterzsébeti Magyarok Nagyasszonya egyházközség (Pacsirtatelep) plébánosától kap választ, melyben önálló hitoktatói állás szervezését tartja jónak. Azt javasolja, hogy a hitoktató lakjon a telepen és ott egy lakásával összekapcsolt kápolnában végezze a lelkipásztori teendőket. Az önálló hitoktatói állást csak 1944-ben sikerült megszervezni. Lakást béreltek, melyet kápolnának rendeztek be és 1945. november 12-én áldottak meg. Itt őrzik az Oltáriszentséget is. Soroksár-Újtelepet a püspök úr 1946. január 1-tôl anyakönyvezési joggal felruházott helyi káplánsággá erigálta, melyet Szent István királyról neveztek el. Ebben az idôben szervezik meg az önálló egyházközséget is, 1947-től kezdve pedig curatia lett. Öt évre szóló szerződéssel bérelnek egy romos épületet, melyet rendbehoznak és kápolnát alakítanak ki. Két év múlva ezt az épületet iskola céljára kisajátítják. Sikerül megegyezni a helyi hatósággal, hogy iskola-kápolna legyen. Két családi házat vásárolnak meg 1948-ban. Az egyiket „államosítják”, a másikat az iskola-kápolna teljes elvétele után, rendbe hozzák kápolnának és paplaknak alakítják, 1951-ben már itt tartják a szentmiséket és őrzik az Oltáriszentséget. Ez a ház 150 négyszögöl területen van, jelenlegi formájában 1958-ban készült el. Az épület alapterülete 94 m2 sekrestyével és raktárral együtt. A belsô teret 1965-ben rendezik át az új liturgiának megfelelően. Teljes felújítását 1972-ben végzik el. Értékesek a színes ólomüveg ablakok, a Fatimából kapott fából faragott szoborcsoport, mely a Fatimai jelenést ábrázolja és a fából faragott kereszt Corpusszal. 1996-tól plébánia.
A Budapest XXIII., Szentlőrinci úti lakótelepen – a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata, Budapest Fôváros Önkormányzata, illetve a Bp.–Soroksár–Újtelep Szent István király lelkészség között 1996. május 7-én létrejött szerzôdés alapján – 195 271/93 hrsz-ú, 5485 m2 területû templom- és parképítés céljára átadásra került. A „Fatimai Szűzanya” tiszteletére épülő tempom előkészítési, tervezési munkái 1997-ben megkezdődtek. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1946-tól.
Soroksári Nagyboldogasszony-templom A templom a XVIII. sz. épült barokk stílusban.
Soroksár községet gróf Grassalkovich Antal földesúr telepítette Württenberg környékéről származó frankokkal és svábokkal 1720 körül. A templom alapkövét 1758-ban tette le Szikorai Miklós kecskeméti kerületi főesperes. A templom 1759–61 között épült (1159 m2). 1781 és 1872 között több alkalommal tűzvész pusztította el. A hívek gondozását 1743-ig a dunaharaszti plébánia végezte. Önálló egyházközség anyakönyvezéssel 1743. január 1. óta. A főoltárt 1906-ban állították be. Tiroli faragású oltárt 1956-ban a földrengés erősen megrongálta a templomot és a plébánia épületét egyaránt. A templom restaurálása 1956–57-ben készült. Belső festése és a freskóképek Takács István festőművész műve. 1970-ben orgona épült. 1982-ben gázfűtést szereltek be. 1986-ban készült el a villanyhálózat. Külső renoválás legutóbb a 60-as években, majd 1970 és 80 között történt, végül 1991-ben indult meg az általános külső renoválás: sisak, toronyderék, tetőhéjazat, főhomlokzat és oldalfalak renoválása. Ez a munka 1997 végére befejeződött. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 802. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék. 1995-ben az altemplomi kriptából kolumbárium épült külső lejárattal. Az emeletes plébánia korszerűsítése is megkezdődik 1989-ben és szakaszosan folytatódik. A plébániaudvari raktárhelyiségek helyén cserkészotthon épült 1991-ben. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
