Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Budapest XXII. kerület

2013. június 14. - Andre Lowoa

Budafok Felsővárosi Jézus Szíve templom

1930. november 7-én a Pannónia utcai új iskolában elkezdődik a vasár- és ünnepnapi misézés. 1940 őszétől helyben lakó hitoktató misézik naponta a szeretetház kápolnájában. 1942. január 6-án megalakul az egyházközség és 1946. január 1-jén az önálló lelkészség. Az 1948 nyarán elkezdett Jézus Szíve templom 1950. június 18-ra készül el. 1956 óta plébánia. A templomhoz új szárnyépületként 1992 és 1995 között plébániacentrum épül, mely magában foglalja a plébánoslakást, hittantermeket és egyéb közösségi helyiségeket. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.


 Baross Gábor-telepi Jézus Szíve-templom

A Nagytétény felett elterülő kietlen puszta 1900-ban lett felparcellázva. Az új település a századvég neves politikusáról, a „vasminiszter”-rôl Baross Gáborról kapta nevét. Nagytétény filiája 1933-ig. Vasárnapi szentmiséket az iskolában tartottak 1926 májusától. Még ebben az évben Templomépítő Egyesületet hoznak létre, 1929-ben helyben lakó káplánt kapnak. 1930-ban megalakul az egyházközség, 1933-ban fölépítik – egyelőre még torony nélkül – az Irsy-Irsik László által tervezett Jézus Szíve templomot. 1948-ban a hajóbővítéskor elkészül a torony is, Kismarthy-Lechner Jenő tervei alapján. 1958-ban kibővítették a szentélyt és a sekrestyét, valamint egy keskeny süveget helyeztek az eredetileg lapos tetejű toronyra. 1951–54-ben készült el a Szűzanya hét fájdalmát ábrázoló nyolc színes üvegablak, Pleidel János műve. 1965–66-ban a II. Vatikáni Zsinat emlékére készült el az új liturgikus tér, Dr. Arató Miklós plébános és Bozó Gyula festőmûvész tervei alapján. A szentélyben lévő két színes üvegablak – Feltámadt Jézus, Jézus Szíve ábrázolás – Duray Tibor alkotása, 1983-ból. A templomban még ezen kívül Baksa Sós György, Bartha Ágnes, Feszty Masa, Hűvös László, Németh Aurélia, Ohmann Béla műveit láthatjuk. 1933-tól önálló lelkészség, 1948 óta plébánia. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

Anyakönyvek: 1931-tôl.



 Nagytétényi Nagyboldogasszony templom

1333-ban plébánia. Szent Mihály templomáról van okleveles adatunk. E templom romos tornyát és szentélyét részben megtartva építteti föl Rudnyánszky József és felesége Száraz Julianna 1753–54-ben a mai Nagyboldogasszony templomot, amelyet Padányi Bíró Márton 1755. október 5-én szentelt föl. Korábban a kastély-kápolna ferences lelkésze gondozza a híveket 1734-től önálló helyi anyakönyvezéssel. 1736-tól 1743-ig Törökbálint filiája. 1743-tól ferences, majd 1771-től világi plébánia. A templom, a Kálvária, a Szent Flórián, Szent Orbán, Szent Család és a Szentháromság szobor műemlék jellegû – Maulbertsch festmény van letétben a Magyar Nemzeti Galériában. Területén a Balatoni út mellett találták meg az egykori Kána, ill. Káva néven emlegetett, a XI. században Szent Szabina tiszteletére alapított bencés monostor maradványait. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 831. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

1944-ben Gyergyószentmiklósról elhozott harangot, mielőtt beolvasztották volna, Markó Gyula plébános megtalálta, és a toronybe feltette. A dolog feledésbe merült, egészen a 90-es évek közepéig. Akkor kezdődött meg a harang visszavitelének és új harangt elkészítésének kimunkálása.
2003. november 30-án szentelte fel Erdő Péter bíboros az új harangot, a szent Miklós harangot pedig december 6-án adták át a Gyergyószentmiklósi templomban.


 Budatétényi Szent István templom

Mint Buda környékén, úgy Budatétényben is a török hódoltság megszûnése után kezdôdött el az új élet. Lakossága a Bajorországból idetelepített néhány német családból indult meg. A kis közösség már 1780-ban Szent Mihály tiszteletére kis kápolnát épített, vele összeépítve egy egytantermes iskolát is. A kápolnában a magukkal hozott nagyon szép korai barokk, hársfából faragott Madonna reliefet helyezték el egy szép Szent Mihály szoborral. A mûvésziesen restaurált dombormûvet a barokk tartozékaival (kánon táblák, fa gyertyatartók stb.) ellopták. A közösség Kistétény néven közigazgatásilag Nagytétényhez tartozott, plébániailag szintén az ô filiájuk volt. Közigazgatásilag 1870-ig, egyházilag pedig 1921-ig tartoztak össze, azóta önállóak. A Szent Mihály kápolna kicsi volt. Új, nagyobb templom építésébe kezdtek, amelyet Gertsner Károly tervezett neoromán stílben, már akkor nagyobbítási plusz tervvel, de ez idôközben elkallódott. Az elkészült templomot Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök áldotta meg 1912. szeptember 22-én. A falu 1914-ben a Budatétény nevet veszi fel. A falu népesedett és Shvoy Lajos megyéspüspök indítására hozzákezdtek a templom nagyobbításához. Ezt már az 1925–36-ig a plébániát vezetô és itt letelepedett Isteni Ige Társasága elkezdte, majd az 1930-as évek végén Krassay Virgil építész által készült modern kazettás mennyezettel elkészült templomot Shvoy Lajos megyéspüspök 1941. szeptember 14-én Szent István király tiszteletére konszekrálta. A II. világháború alatt a templom súlyosan megsérült, ekkor pusztultak el az 1912-ben készült rész magyar szenteket ábrázoló üvegablakai is. A templommal összefüggésben, a sekrestye és szentély mögé 1985-ben hitoktatótermet épített az egyházközség. A plébániaépület 1976 óta saját tulajdon. A templom 15 820. törzsszám alatt a mûemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.


 Budafok-Belvárosi Szent Lipót-templom

A török idõk után telepesekkel benépesített egykori Promontórium 1739-ben lett önálló község, a budai kapucinusok látták el 1726–1788 között. Az 1742. évi pestisjárvány után fogadalmi hagyatékból épült Péter és Pál kápolna hamarosan kicsinek bizonyult. Az új templom alapkövét 1753-ban tették le, a kegyúr, Mária Terézia jelentôs anyagiakkal támogatta. 1755. október 6-án szentelte fel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök Szent Lipót és Promontor védôszentjei, Szent Sebestyén és Szent Vendel tiszteletére. Mire a berendezéssel elkészültek, a templom újra kicsi lett. 1792-re teljesen átépítették, ezúttal Albert, szász-tesseni herceg anyagi támogatásával és sok-sok közmunkával. Mai végleges formáját csak 1896-ban nyerte el, amikor Pauer János székesfehérvári püspök szentelte föl az addig csak megáldott templomot. Sem tervezôjét, sem kivitelezôjét nem ismerjük. Barokk templom, egyetlen homlokzati középtoronnyal, copf homlokzattal, a torony tetején középkori kovácsoltvas kereszttel. A templom egyhajós, síkmennyezetes, két oldalkápolnával. A vörös márvány fôoltár és a Szent Lipótot ábrázoló oltárkép (valószínûleg Bartholomeus Altomonte festménye) Mária Terézia ajándéka. A szószék rokokó, eredete ismeretlen. Az északi oldalkápolna Pieta szoborcsoportját Lechner Erzsébet a budai trinitáriusok templomából vásárolta meg a rend feloszlatásakor a templom számára. A Segítô Szûz Mária oltár, a hajó szentély felôli bal oldalán, Andreas Kentzel pesti polgár ajándéka. 1991-ben itt helyezték el a II. világháború magyar áldozatainak emlékére az elsô magyar honvédereklyét. Minden esztendôben, halottak napja alkalmából országos megemlékezés színhelye. A templom elsô orgonáját 1764-ben kapta, a jelenlegit 1904-ben a Rieger cég készítette. A templom teljes külsô és belsô felújítására 1994–97 között került sor. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 809. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt mûemlék. A plébániához tartozik az 1831-ben épült Péter-Pál kápolna, mely 15 815. törzsszám alatt a mûemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.
Alapterülete: 550 m2, az istentiszteleti tér: 330 m2.



 Budatétényi Szent Mihály kápolna

A kápolna 1780-ban épült.

süti beállítások módosítása