Szabótelep Szabó József 48-as honvéd földjeinek parcellázásából alakult 1895-tôl. Pesterzsébet város része 1924. január l-tôl. A Szabó József által adományozott téren – Kossuthfalva tér – 1901. október 27-én harangláb és kereszt áll. 1930. szeptember 14-én itt történik a templom alapkôletétele, és 1935. június 30-án – Jézus Szíve ünnepén – tiszteletére felszentelik a templomot. Addig a szentmisék a Marót u. 7. számú iskolában voltak. A templom, amely 240 m2 alapterületû, Dr. Fetter Géza vezetésével kezdett épülni, segített ebben, Sztankó Albert káplán, 1932-tôl Bérczi István káplán, – 1934-tôl Kiss László kihelyezett lelkész. Rupp Géza építész gót stílusra tervezte.

1936. szeptember 1-tôl Szolnoky János kerül ide lelkésznek, munkája nyomán felvirágzik a hitélet. 1937-ben plébánia lesz a lelkészség, és még ez év augusztusában kultúrházat avatnak. Mindenféle csoportok és szépen mûködô egyesület jellemzik a plébániát. 1940-ben két oldalhajóval, a bal oldali kereszthajóval és sekrestyével bôvül a templom. 1941-ben felépül az új plébánia a mai helyén. A mellette lévô nagy telken óvoda épül 1943-ban. Jellemzô a hitéletre, hogy 1938-tól 2 káplán is mûködött a plébánián. 1944-ben felszentelik az egyházközséghez tartozó Szent Antal kápolnát. A háború után az egyesületi és hitéletet visszaszorítják. 1961-ben új orgona készül, 1973-ban külsô és belsô tatarozás, 1980-ban tetôjavítás történik. 1996-ban megtörténik a templom tetôzetének és külsejének felújítása. Ugyanebben az évben visszakapja az egyházközség kultúrházát. 1996-ban a templom homlokzatát felújítják. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.

Anyakönyvek: 1936-tól.


Pestszenterzsébet-Pacsirtatelep - Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom

Ez a hely ezer év előtt tölgyerdőkkel, mocsarakkal övezett, a Duna egyik mellékágával körülvett sziget volt. A település Csepellel párhuzamosan szárazon maradt földnyelven három község kapaszkodott meg: Gubacs, Soroksár és Haraszti. 1868-ban Grassalkovich birtokot parcellázták, a telkeket elkapkodták. Kialakult Erzsébetfalva telep és Kossuthfalva telep 1870-ben. Nemsokára 1876-ban kis templom épült. Első misézője Peitler Alajos káplán. Anyaközség és anyaegyház Soroksár. A telepek rohamosan fejlődtek. 1888-ban önálló község lett Erzsébetfalva. 1896-ban Kossuthfalvával nagyközség. 1932-ben lett Pestszenterzsébet. A pestszenterzsébeti plébániából leválasztott 396,4 hektár területen az egyházmegyei hatóság 1930-ban a Magyarok Nagyasszonya lelkészséget állította fel. A templom Diebold Hermann tervei szerint épült. Az építésben részt vesznek: Vajand Miklós, Szombati László, Dr. Décsei Géza lelkészek. A templom neogót stílusú, 32 m hosszú, 12 m széles, tornya 23 m. Hanauer Á. István megyéspüspök 1936. október 12-én Magyarok Nagyasszonya ünnepén benedikálta. Az üvegablakokat Nagy Sándor festőművész tervei szerint Johann Hugó üvegfestő valósította meg. Az ún. mustrákból összeállított ornamentika Vandrák Irén, Nagy Sándor tanítványának munkája. A főoltárt Iván István ötvösművész készítette 1938-ban. Továbbá Mária-szobrot Jálics Ernő, a 15 stációs keresztutat Kopp Judit faragta. Az orgonát Gergely Ferenc orgonaművész tervezte 1960-ban. A mellékoltár Nuofer Lajos adománya. Az emeletes plébánia 1939-ben épült. A városi közgyűlés 1940. október 17-én a templomteret Magyarok Nagyasszonyának nevezte el. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

Anyakönyvek: 1937-től.

A kápolna szükséglakásból lett kialakítva 1944-ben. Felszentelését 1944. március 26-án Dr. Pétery József váci megyéspüspök végezte. 1969. szeptember l-tôl önálló lelkészség. – Eddig általában a Pesterzsébet-Szabótelep plébánosa, káplánjai látják el.
Mint régi épület évrôl évre renoválást, festést, berendezést igényel, melyet az éppen „soros” lelkipásztor végez, végeztet el. – Az elsô bérmálás 1973. június 10-én volt, melyet Miháczi József püspöki helynök szolgáltatott ki. Késôbb 1982. május 2-án Kacziba József püspök úr bérmált. 1993. december 17-én új harangláb készült el, melyet aznap Dr. Nagy Imre általános érseki helynök atya áldott meg. 1995-tôl Szent Katalin néven színjátszó kör mûködik, melyet Lôdy Ilona hittanárnő vezet. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

Eredetileg a templom részére 1100 négyszögöl szolgált, melyet Nuofer Károly saját telkéből adományozott 1885-ben. A templom első alapkőletétele 1885. október 11-én volt. A főadakozók egyike maga I. Ferenc József őfelsége. Ezen templom szentelése 1886. augusztus utolsó vasárnapján volt. 1926. február 23-án mutatták be a jelenlegi templom alaprajzát, melyet Óváry Artúr műépítész tervez, Enggenberger cég Hörscher építész által Rajti munkavezetésével készült el 1930. augusztusára, amikor is 31-én 9-órai kezdettel Hanauer Á. István váci megyéspüspök szentelte fel. Külső és belső tatarozások sora követi egymást. Jelentôsebb festések: 1930, 1950 (Haranghy Jenő szentély festése, mely ma már igen nagy renoválásra szorulna) 1973. (K. Nagy Sándor apszis festése, mely az akkori egyházi életet ábrázolja „világ méretben”) 1995. oldalkápolnák és a kórus alatti rész festése (Burchardt Ferenc). Az orgona igen vegyes felépítésű hangszer, bár műtárgyi számmal rendelkezik, de helyreállítása költséges lenne, 1996-tól elektromos orgonával helyettesítik. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.