Rákoscsaba-Újtelepi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom
Rákoskeresztúri Görög Katolikus Istenszülő Oltalma templom A templom 1990-ben épült.
Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz plébániatemplomA település századunk első felében alakult ki, pontosabban 1921-ben Rákoskeresztúrnak a nagykátai vasútvonaltól északra és délre eső részén. Az új telepesek budapesti tisztviselők és jómódú polgárok voltak. Villanegyedszerűen építkeztek. Rákoskeresztúrhoz tartozott egyházilag. Kezdetben óvodában miséztek. Toldy Lászlóné 1924-ben alapítványt tett templomépítés céljára. Az alapítvány összege 100 ezer korona volt, 1928-ban a községtől telket kaptak, amelynek tulajdonjoga a községé maradt, de az egyháznak szolgalmi jogot biztosítottak. Egyházközsége 1925-ben, templomépítő bizottsága pedig 1928-ban alakul. Templomát Irsy László építész-tanár tervezte. Alapkövét 1934-ben helyezték el és 1937 májusában Dr. Haász István tábori püspök szentelte fel. (660 m2). A templomot építő plébános Dr. Béky László esperes már a templomszentelést nem élte meg, mert előtte fél évvel meghalt. A híveket ekkor még Rákoskeresztúr gondozta lelkileg az utód, Richter József keresztúri plébános vezetésével. 1941-ben alakult meg az önálló lelkészség, majd pedig 1948-tól plébánia lett. A templom főoltárát Grantner Jenő szobrászművész készítette. Szent Teréz szobrot és két reliefet mintázott meg. A templom külső falánál Kisfaludi-Stróbl Zsigmond: Krisztus elesik a kereszttel címû művészi értékű szobra látható. Liturgikus terét 1974-ben Csibi Gyula tervei szerint rendezik. 1979-ben kívül-belül festik. Belső festéstervet Nemcsics Antal professzor festőművész készített. 1997-ben sor kerül a tetőhéjazat teljes cseréjére és a homlokzat festésére. 1940-ben házat vásároltak a plébánia részére, ez ma is az egyházközség tulajdona. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1941-től.
Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom Fach Károly miniszteri tanácsos alapította „Munkás-Otthon Szövetkezet” által 1897-ben megvásárolt területen kezdõdött a mai település élete. A Rákosliget nevet 1937-ben kapta belügyminiszteri engedéllyel. A telep politikailag Rákoskeresztúrhoz, egyházilag Rákoscsabához tartozott, 1907-ben lett önálló nagyközség. A hívek még 1903-ban megalakították a „templomépítõ bizottságot”, amely 1911-ben vette birtokba az akkori Fach téren a templomépítésre szolgáló területet a nagyközség és a Szövetkezet ajándékaként. 1913. november 1-jén Sztanek Pál építész templomtervrajzát elfogadták és az alapkövet 1914. május 1-jén elhelyezték. 1915. augusztus 10-én állították fel a Strizs István isaszegi oltárkészítô mester által épített gót stílű fõoltárt és 1915. augusztus 15-én az elkészült templomot felszentelték. Még 1910. szeptember 25-én az egyházközség és a templom védõszentjéül Borromei Szent Károlyt választották. 1910-ben lelkészlakot vásároltak, melyet 1928-ban, 1936-ban és 1984-ben bõvítettek. Rákosliget 1915-ben alakult autonóm egyházközség, majd 1920. augusztus 3-i dátummal Hanauer Á. István váci megyéspüspök plébániai rangra emelt és elsõ plébánosává az eddigi expositust, a templomépítõ Hillenbrand Móriczot nevezte ki. A plébánia határait kétszer bõvítették az ún. Akadémia-teleppel és a Rákoscsaba-Újtelep vasúton túli terület egy részével. A templomot 1936-ban, majd 1984-ben sekrestyével és hittanteremmel bõvítették Dr. Kiss Barnabás tervei alapján. 1952-ben a lazarista rend budai kápolnájából idekerült oltár a templom fõoltára lett és ezzel egyidejűleg a titulus Szent István király lett. A régi fõoltár Szedres községbe került. Az 1992-ben újjáalakult lazarista rend a fõoltárt visszakérte. Azóta az egyházközség és a templom titulusa Magyarok Nagyasszonya. A templom jelenlegi alapterülete 360 m2. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétõl az esztergom-budapesti fõegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1915-tôl.
Rákoscsabai Nepomuki Szent János fõplébánia Az elsõ katolikus templom ezen a településen 1740-ben épült Laffert báró jóvoltából, Nepomuki Szent János tiszteletére. A templom mai formáját 1762-ben nyerte el, akkor építették újjá.
Gyönyörű, egyhajós barokk stílusú templom. A szentély igen értékes seccóján a Szentháromság csodálatos ábrázolása, és a négy evangélista látható. A seccón kívül meg kell említeni a templom oltárát, amelyet régi okmányok szerint a budavári Zsigmond kápolnából helyeztek át Rákoscsabára. Történelmi értékű alkotás még a szószék és a keresztelõkút, valamint a Szeplõtelen Szüzet ábrázoló olajfestmény. A templom teljes felújítása 1996-ban készül el. A templom 15 777. törzsszám alatt a műemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétõl az esztergom-budapesti fõegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1762-tôl, melyből egy érdekességet idézünk:
"Esküdtek 1848 évi augusztus hó 29-én Jókai Mór és Laborfalvi Benke Róza. Vőlegény 24 éves, komáromi születésü, református vallásu, lapszerkesztő. Szülei Jókay József és Paulay Mária. A menyasszony 26 éves, miskolci születésü, rom. kath. vallásu hajadon. Szülei laborfalvi Benke József és Rácz Susanna. Násznagyaik Nyáry Pál és gróf Ráday Gedeon, kiket Merva Ignác kántortanító és Knacker József helyettesítettek. Az esketést a hirdetések alóli felmentés mellett Bruckner Endre rákoscsabai plébános végezte."
A fent említett Merva Ignác leszármazottai mai napig a plébánia területén élnek.
Rákoskeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása-templom A Dunától keletre, Pest közelében fekvô ôsrégi település legrégibb feltárt temploma 1220 körül épült, azonban sok jel mutat arra, hogy már Szent István idejében is lehetett temploma. Az Árpád-kori templom a török után még évtizedekig állt, majd lebontották és 1741-ben építettek új templomot Szent Kereszt faluban.
A község a Rákos-patak árterében feküdt, s a múlt század utolsó évtizedének elején oly sokszor került víz alá a falu és a templom, hogy nem várva meg, amíg összedôl Isten háza, 1893-ban lebontották, és 1894-ben felépítették a mai templomot. Az akkor 1314 katolikust számláló, erôsen vegyes vallású (evangélikus többségû) faluban nagynak számított a 350 m2 alapterületû templom. Az újabb idôkben elôbb Ecser majd Rákoscsaba leányegyházaként mûködô Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére épült templom 1916 óta rendelkezik saját pappal, 1921 óta plébániatemplom. Belôle nôtt ki a rákoshegyi plébánia, mely 1941-ben lett önálló. 1950-ben Rákoskeresztúrt Budapesthez csatolták, s a XVII. kerület központja lett. Az 1975-ben kezdôdô szanálások nyomán a régi kis kertes portákat 10 és 4 emeletes panelházak váltották föl, s a régi szegény zselléreket a mára elszegényedett, nagy számban munkanélküli munkások váltják föl. A plébánia legújabban épült negyede már lényegesen jobb módú lakosságot zár magába. A nagyszámú, templomtól igen távol lakó hívek sürgetésére már épül az új templom, a városrész Pest felôli részén, Szent Pál apostol tiszteletére. A plébánia a templom melletti panelházban van, az egyházközség tulajdona. Az egyházközség 1993-ban került át a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez. A templom 15 778. törzsszám alatt a mûemléki nyilvántartásban szerepel. Ezt megelôzôen a plébánia terültén (Lázár Deák u. – Vackor u.) Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök elvi engedélyével új templom építése kezdôdik el. 1997. év végére a templom szerkezetei, tornya, fedélszéke cserépfedése elkészült. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főôegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1916-tól.
Rákoskeresztúr-Madárdomb Szent Pál-templom
A templomot 2000. szeptember 16-án szentelte fel Paskai László bíboros.
A Szent Pál apostol templomot Pap Károly építész tervezte. A templom követi az évszázados templomépítési hagyományokat, modern építészeti és stiláris megoldásokkal, a közösségi élet szempontjainak figyelembe vételével. A legfőbb célnak, az altemplomtól a hittanteremig, azt volt, hogy a tér, az építészeti megoldások, a burkolatok és díszítések szerves egységet alkossanak, kiemelve a hely különleges, szent voltát.
