Rákosszentmihály - Csömöri úti Fájdalmas Szűzanya kápolna
Sashalom - Krisztus Király templom
A századfordulón benépesülő községben 1921-ben alakult meg a sashalmi római katolikus egyházközség, Pichler István, rákosszentmihályi plébános kezdeményezésére. A tervezett templom az Ehmann család által ajándékozott telken épült. Az alapkőletételt Hanauer Á. István váci megyéspüspök végezte 1927. augusztus 1-jén. Az épület két év alatt annyira elkészült, hogy megtarthatták benne a vasárnapi szentmiséket. A plébánia 1983-ig a templomtól három utcával messzebb, a Margit utcában, egy volt kocsmaépületben működött. 1983-ban kezdôdött meg egy új plébánia építése, a templomhoz csatlakozó elhelyezéssel. A költségeket külföldi segítségből és a régi plébánia eladásából fedezték. A templom bazilika stílusban épült. A freskókat Takács István, a díszítést Bozó Gyula végezte. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Árpádföldi Szent Anna-templom
A templom 1926-ban épült, 1927. augusztus 26-án szentelik fel. Önálló lelkészségként 1954-ben szakad el Rákosszentmihálytól. A lelkészség az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Rákosszentmihályi Szent Imre templom
Mátyásföldi Szent József templom
Mátyásföld – amely eredetileg közigazgatásilag Cinkotához, egyházilag a csömöri plébániához tartozott – 1887-ben alakult. 1926-ban Cinkota elvált a csömöri matertől, ettôl kezdve Mátyásföld Cinkota filiája. Az önállósulási törekvés 1936. április 5-én valósul meg. A 270 m2 alapterületű neogót stílusú templom – tervezője Weninger Ferenc építész – 1904–1905 között épült fel. Megáldására 1905. augusztus 27-én, felszentelésére 1985. augusztus 25-én került sor. Védőszentje eredetileg Kalazanci Szent József, 1964. október 3-tól a munkás Szent József. A Templomépítő Bizottság elnöke Paulheim József (az ő nevét viselte a mostani Zsélyi Aladár utca), elévülhetetlen érdemeket szerzett áldozatkészségével és szervező munkájával. Emléktábláját halála évében, 1921. augusztus 29-én helyezték el a templom előcsarnokában. A templom közelében 1994-ben új közösségi ház és plébánia építését kezdik el, melynek első része 1997 végére fejeződik be és használatba vétele megtörténik. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Cinkotai Szent Mária Magdolna templom
A település erdetileg IV. Béla adománya a Nyulak-szigeti apácáknak. Eredeti templomát a török alatt kapják meg az evangélikusok. A jelenlegi templom 1747-ben épül Mária Terézia rendeletére az építtető Baniczky Tamás gróf. Csömörhöz tartozik 1926-ig, ekkortól önálló. 1978–79-ben kap új liturgikus teret, teljes felújítása 1985-ben fejeződik be. A plébánia ingatlanvásárlással, illetve cserével 1995-ben kerül a templom mellé. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 774. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Rákosszentmihályi Szent Mihály templom
A településről az első írásos nyom 1259-bôl való. Károly Róbert egy oklevele 1335-ben már Szentmihály néven említi, amelynek volt temploma és plébániája. A török uralom alatt elpusztult, a település elnéptelenedett. 1848-ban Szent Mihály-pusztaként szerepel. 1870 után fedezik fel a kirándulók, üdülôk a csendes, szép területet. 1893-tól HÉV járat közlekedik. Innentôl megindul a nagyarányú parcellázás, építkezés. 1900-tól a község Rákos-szent-Mihály néven szerepelt. Egyházilag Csömör filiája, szentmisék 1890-tôl egy iskolában vannak. 1899-ben templomépítô bizottság alakul, amelynek munkája nyomán 1902. június 8-án leteszik a templom alapkövét. A templom megáldása 1902. október 5-én volt.
A templom (360 m2) ún. román-gót stílusú. Hossza 30,25 m, a kereszthajó szélessége 16,5 m, a torony magassága 37 m. Módl Lajos tervezte. 1915-tôl önálló lelkészség. 1921. szeptember 18-án a templom vendége Prohászka Ottokár püspök. 1927-tôl plébánia. Pichler István plébános mûködése alatt leány,- és fiúkongregáció, Credo Egyesület, Jézus Szíve Szövetség, Szívgárda, Eucharisztikus Gyermekszövetség, majd 1927-ben saját cserkészcsapat alakul (a ma is mûködô 929. sz. Szent Mihály). Az egyházközség ingatlanokat vásárol, különféle építkezések folynak. 1931-ben új templom épül a plébánia területén. A harmincas években, a nagy közszeretetnek örvendô, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezô Nagy Géza plébánossága alatt az egyházközség fénykorát éli. A lelkipásztorok és a hívek buzgósága példaértékû. 1936 végén elhatározzák a kicsinek bizonyuló templom bôvítését, melynek elkészültekor, 1937. október 17-én szentelik fel a kibôvített templomot. Befogadóképessége a kétszeresére nôtt, ekkor nyerte el jelenlegi méreteit: hossza 55 m. A szentély alatt kripta létesül. Ekkor kerülnek helyükre a ma is meglevô mûvészi üvegablakok. 1950-ben a települést Budapest XVI. kerületéhez csatolják. Az akkori plébánost, mivel a hatalom szerint „túl merev” álláspontot képvisel, 1952-ben eltávolítják. Már a háború alatti orosz jelenlét miatt meggyengül a helybeli hitélet, de a plébános eltávolítása és új, a fennálló politikai rendszert feltétlenül támogató papok mûködése alatt szinte megrendül. A ‘60-as évek végétôl a hitélet a fôvárosi átlagnak megfelelô. A fiatal, lelkes, tevékeny káplánok mindent megtettek a hitélet ébrentartása, fellendítése érdekében, munkájukat sok akadály közepette kiválóan végezték. 1976-ban készül el a végleges, szép kivitelezésû szembemisézô oltár amerikai diófából. 1977-ben történik a plébániaépület, ‘78-ban a templom teljes felújítása (Bozó Gyula munkája). Az egyházközség a rendszerváltás után, 1991-ben új plébánost kap. Kedves, közvetlen modora, lelkesedni és lelkesíteni tudása új lendületet ad az egyházközségnek. Újjászervezi a cserkészetet, énekkart, megalakul a Karitász. Új formákat talál a közösség építésére. A templom látogatottsága érezhetôen megnô. Munkáját káplán nélkül kénytelen végezni, a hatalmas munka felôrli erejét, 1993-ban váratlanul meghal. 1994-ben a plébánia alagsorában Közösségi Otthon létesül. 1995. június 11-én állandó diakónussá szentelik a helybeli Hernád Sándort. 1996-ban urnatemetô létesül a templomban. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Árpádföldi Szent Anna-templomA templom 1926-ban épült, 1927. augusztus 26-án szentelik fel. Önálló lelkészségként 1954-ben szakad el Rákosszentmihálytól. A lelkészség az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Rákosszentmihályi Szent Imre templom Mátyásföldi Szent József templom Mátyásföld – amely eredetileg közigazgatásilag Cinkotához, egyházilag a csömöri plébániához tartozott – 1887-ben alakult. 1926-ban Cinkota elvált a csömöri matertől, ettôl kezdve Mátyásföld Cinkota filiája. Az önállósulási törekvés 1936. április 5-én valósul meg. A 270 m2 alapterületű neogót stílusú templom – tervezője Weninger Ferenc építész – 1904–1905 között épült fel. Megáldására 1905. augusztus 27-én, felszentelésére 1985. augusztus 25-én került sor. Védőszentje eredetileg Kalazanci Szent József, 1964. október 3-tól a munkás Szent József. A Templomépítő Bizottság elnöke Paulheim József (az ő nevét viselte a mostani Zsélyi Aladár utca), elévülhetetlen érdemeket szerzett áldozatkészségével és szervező munkájával. Emléktábláját halála évében, 1921. augusztus 29-én helyezték el a templom előcsarnokában. A templom közelében 1994-ben új közösségi ház és plébánia építését kezdik el, melynek első része 1997 végére fejeződik be és használatba vétele megtörténik. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Cinkotai Szent Mária Magdolna templomA település erdetileg IV. Béla adománya a Nyulak-szigeti apácáknak. Eredeti templomát a török alatt kapják meg az evangélikusok. A jelenlegi templom 1747-ben épül Mária Terézia rendeletére az építtető Baniczky Tamás gróf. Csömörhöz tartozik 1926-ig, ekkortól önálló. 1978–79-ben kap új liturgikus teret, teljes felújítása 1985-ben fejeződik be. A plébánia ingatlanvásárlással, illetve cserével 1995-ben kerül a templom mellé. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 774. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Rákosszentmihályi Szent Mihály templom A településről az első írásos nyom 1259-bôl való. Károly Róbert egy oklevele 1335-ben már Szentmihály néven említi, amelynek volt temploma és plébániája. A török uralom alatt elpusztult, a település elnéptelenedett. 1848-ban Szent Mihály-pusztaként szerepel. 1870 után fedezik fel a kirándulók, üdülôk a csendes, szép területet. 1893-tól HÉV járat közlekedik. Innentôl megindul a nagyarányú parcellázás, építkezés. 1900-tól a község Rákos-szent-Mihály néven szerepelt. Egyházilag Csömör filiája, szentmisék 1890-tôl egy iskolában vannak. 1899-ben templomépítô bizottság alakul, amelynek munkája nyomán 1902. június 8-án leteszik a templom alapkövét. A templom megáldása 1902. október 5-én volt.
A templom (360 m2) ún. román-gót stílusú. Hossza 30,25 m, a kereszthajó szélessége 16,5 m, a torony magassága 37 m. Módl Lajos tervezte. 1915-tôl önálló lelkészség. 1921. szeptember 18-án a templom vendége Prohászka Ottokár püspök. 1927-tôl plébánia. Pichler István plébános mûködése alatt leány,- és fiúkongregáció, Credo Egyesület, Jézus Szíve Szövetség, Szívgárda, Eucharisztikus Gyermekszövetség, majd 1927-ben saját cserkészcsapat alakul (a ma is mûködô 929. sz. Szent Mihály). Az egyházközség ingatlanokat vásárol, különféle építkezések folynak. 1931-ben új templom épül a plébánia területén. A harmincas években, a nagy közszeretetnek örvendô, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezô Nagy Géza plébánossága alatt az egyházközség fénykorát éli. A lelkipásztorok és a hívek buzgósága példaértékû. 1936 végén elhatározzák a kicsinek bizonyuló templom bôvítését, melynek elkészültekor, 1937. október 17-én szentelik fel a kibôvített templomot. Befogadóképessége a kétszeresére nôtt, ekkor nyerte el jelenlegi méreteit: hossza 55 m. A szentély alatt kripta létesül. Ekkor kerülnek helyükre a ma is meglevô mûvészi üvegablakok. 1950-ben a települést Budapest XVI. kerületéhez csatolják. Az akkori plébánost, mivel a hatalom szerint „túl merev” álláspontot képvisel, 1952-ben eltávolítják. Már a háború alatti orosz jelenlét miatt meggyengül a helybeli hitélet, de a plébános eltávolítása és új, a fennálló politikai rendszert feltétlenül támogató papok mûködése alatt szinte megrendül. A ‘60-as évek végétôl a hitélet a fôvárosi átlagnak megfelelô. A fiatal, lelkes, tevékeny káplánok mindent megtettek a hitélet ébrentartása, fellendítése érdekében, munkájukat sok akadály közepette kiválóan végezték. 1976-ban készül el a végleges, szép kivitelezésû szembemisézô oltár amerikai diófából. 1977-ben történik a plébániaépület, ‘78-ban a templom teljes felújítása (Bozó Gyula munkája). Az egyházközség a rendszerváltás után, 1991-ben új plébánost kap. Kedves, közvetlen modora, lelkesedni és lelkesíteni tudása új lendületet ad az egyházközségnek. Újjászervezi a cserkészetet, énekkart, megalakul a Karitász. Új formákat talál a közösség építésére. A templom látogatottsága érezhetôen megnô. Munkáját káplán nélkül kénytelen végezni, a hatalmas munka felôrli erejét, 1993-ban váratlanul meghal. 1994-ben a plébánia alagsorában Közösségi Otthon létesül. 1995. június 11-én állandó diakónussá szentelik a helybeli Hernád Sándort. 1996-ban urnatemetô létesül a templomban. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
