Rákospalota-Kertváros - Árpád-házi Szent Margit plébániatemplom
Rákospalota-Fõplébániától leválasztott területen lelkészség alakult, 1944. november 1-jén. A kezdeti idõben az Alig-téri iskolában és a szervezõ lelkész lakásán végezték az istentiszteleteket. Nehéz kezdés után a Rákospalota-várostól adományozott 800 négyszögöles területen, a szervezô lelkész Nemes István, a Templomépítô Bizottság, és a hívek összefogásával elkezdõdött a kápolnatemplom építése. A félig kész templomot (300 m2) Dr. Pétery József váci megyéspüspök úr áldotta meg, 1949. november 6-án, Árpád-házi Szent Margit tiszteletére.
1967-ben a lelkészség a jelenlegi lakásba költözött, amelyet Nemes István atyától örökség címén megkapott az egyházközség. Hála, köszönet érte!
1979-ben a lelkészség plébánia lesz. 1992-ben egy országos pályázaton vett részt, „a legszebb templomkert” – címen, és az eredmény 3. helyezés lett. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétõl az esztergom-budapesti fõegyházmegyéhez.
1967-ben a lelkészség a jelenlegi lakásba költözött, amelyet Nemes István atyától örökség címén megkapott az egyházközség. Hála, köszönet érte!
1979-ben a lelkészség plébánia lesz. 1992-ben egy országos pályázaton vett részt, „a legszebb templomkert” – címen, és az eredmény 3. helyezés lett. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétõl az esztergom-budapesti fõegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1945-tôl.
Rákospalota-MÁV-telepi Jézus Szíve plébániatemplomA szoros értelemben vett MÁV-telep a század elején épült az István-telki Fõműhely alkalmazottai részére. Mintegy hatvan házból állt. Elsõ ütemben négylakásos földszintes házakat építettek, majd késôbb emeletes házakat. A templom a földszintes házak között épült, a szomszédos óvodaépület mellett, amely 15 éven át kápolnaként működött. Világi hívõ, Várady Berta asszony vetette fel a templomépítés gondolatát, és kérte Dr. Hanauer Á. István váci megyéspüspök úr hozzájárulását. A püspök úr utasítására Dr. Schwarcz Gusztáv pápai prelátus, apát-plébános létrehozta a Templomépítõ Bizottságot, amelynek egyházi részrõl elnöke lett, ügyvezetô elnöke Csordás Rezsõ az István-telki Fõmcx369;hely fõnöke, titkára pedig Dr. Klobetz Sándor hitoktató. Az épületet Heintz Béla műépítész tervezte, a belsõ festés Leszkovszky György képzõművész tanár munkája. Majoros Károly cége készítette a színes üvegablakokat, sajnos szinte valamennyi elpusztult a háború során. A templom alapkövét 1934. október 26-án áldotta meg Hanauer püspök úr, 1935. december 1-jén mondták az új templomban (765 m2) az elsô szentmisét.
A konszekrálás 1938. szeptember 8-án történt, szintén Hanauer püspök úr végezte. Az építkezés költségeit adakozásból, rendezvények bevételeibôl fedezték, a MÁV jelentôs támogatásával. Sok belsõtéri munkát végeztek a Fõműhely munkásai, munkaidejükön túl. Az egyházközség 1940-ben válik el az anyaplébániától.
A plébániaépület maga is MÁV-ház volt, ám a hetvenes évek elején nagy építkezések kezdôdtek, a plébánia helyén ma tízemeletes MÁV bérház emelkedik: ennek földszintjén két lakást bérel az egyházközség hivatal és lakás céljaira.
1980 óta a plébánia területét kettészeli az M3-as autópálya, ami idôsebb híveink számára jelentôsen megnehezíti a templom megközelítését, emiatt többen máshova mennek misére a közeli buszjáratokkal.
1982-ig a MÁV patronálta a templomot, abban az évben azonban 100,- Ft névleges áron eladta az egyházközségnek. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fõegyházmegyéhez.
A konszekrálás 1938. szeptember 8-án történt, szintén Hanauer püspök úr végezte. Az építkezés költségeit adakozásból, rendezvények bevételeibôl fedezték, a MÁV jelentôs támogatásával. Sok belsõtéri munkát végeztek a Fõműhely munkásai, munkaidejükön túl. Az egyházközség 1940-ben válik el az anyaplébániától.
A plébániaépület maga is MÁV-ház volt, ám a hetvenes évek elején nagy építkezések kezdôdtek, a plébánia helyén ma tízemeletes MÁV bérház emelkedik: ennek földszintjén két lakást bérel az egyházközség hivatal és lakás céljaira.
1980 óta a plébánia területét kettészeli az M3-as autópálya, ami idôsebb híveink számára jelentôsen megnehezíti a templom megközelítését, emiatt többen máshova mennek misére a közeli buszjáratokkal.
1982-ig a MÁV patronálta a templomot, abban az évben azonban 100,- Ft névleges áron eladta az egyházközségnek. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fõegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1938-tól (halottaké 1940-tôl).
Pestújhely - Keresztelő Szent János plébániatemplom1911-ben lelkészség alakul Mácsay Károly lelkésszel, akit Vedres Béla követ. 1921-ben plébániai rangra emelkedett, temploma még nincs.
1926-ban teszik le a mai templom alapkövét és az elkészült templomot (600 m2) 1927. március 25-én, Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelik. 1992-ben a templom belső és külső renováláson esett át. A templom elavult fűtését korszerű melegvizes padlófűtéssel váltották fel. A világítás-korszerűsítést pedig a templomhoz illő művészi lámpatestek, falikarok és csillárok felszerelésével végezték. Ez alkalommal készül el az oltár alatti kripta, melyet megnyitnak urnás temetések számára. 1994-ben a kórus alatt díszes emléktáblát szentelnek az itt keresztelt Dr. Antall József miniszterelnök, apja id. Antall József és nagyapja Dr. Szűcs István, Pestújhely egyik alapítója tiszteletére. Mindhárman pestújhelyi polgárok voltak. Új hittan- és közösségi terem kialakítására kerül sor a plébánia alagsorában.
Az egyházmegyei határok rendezése során – 1993-ban – a plébánia a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez kerül. Ezt az egyházközségek területeinek rendezése követte. Az 1991 februárjában az újpalotai közösségi házban rendszeresen megkezdődnek a szentmisék, amelyeket a pestújhelyi plébános végez. Így az önálló újpalotai plébánia megalakulásáig a plébánia területéhez csatolja Újpalotát.
Anyakönyvek: 1911-tôl.
Rákospalota - Magyarok Nagyasszonya fõplébániatemplom (Széchenyi tér)
Egy 1281-es oklevélben fordul elô elôször a „Nyír-Palota” név. Az Árpádok korában templomos település volt. 1546-ban egy török adóösszeírásban lakatlan pusztaként szerepel a falu. A török világ után az Újfalussyak szervezték újra az életet. 1923. június 30-án a nagyközséget várossá minôsítették. 1950-ben XV. kerületként Budapesthez csatolták. Ôslakói palócok és katolikusok. 1769-ben 590 katolikus lakta. A XVIII. században, amikor a török után kitiltották a reformátusokat Budáról és Pestrôl, a budai és pesti református polgárok ide jártak istentiszteletre. Az evangélikus tótokat Nyitra vidékérôl 1730 körül telepíti be Bohuss Sámuel. Eredetileg Megyer, Alag, Palota és Újpest egyaránt Dunakeszi filiája volt. A fóti plébánia alapításakor (1844) Rákospalotát és Újpestet Fóthoz csatolták. Elôször Újpest (1870), majd Peitler Antal váci püspök rendelkezése értelmében Rákospalota (1884. május 1.) vált önállóvá. Beller Imre szervezô lelkész vezetése alatt 1893. szeptember 29-én lett plébánia. 1891. augusztus 2-án népgyûlésen szavazták meg egy új templom építését. A Balassa Ernô által készített terveket 1896. november 11-én hagyta jóvá Schuster Konstantin váci püspök. A skót katedrális mintájára épült, méreteiben is impozáns templom (a két oldalhajót 12 pillér választja el a 63 m hosszú fôhajótól; a kereszthajó 34 m széles: belsô magassága 20 m, a torony 70 m) freskóit Linek Lajos festette, míg a szobrászmunkák Frank Kálmán kézügyességét dicsérik. Az oltárokat, a szószéket és a gyóntatószékeket Komáromy Lajos készítette. A négy év alatt felépült templomot 1900. június 29-én Jung János c. püspök szentelte fel. A templom festését 1927-ben fejezte be Ádám Rezsô rozsnyói festô. A megszépült templomot 1928. május 2-án Hanauer Á. István váci megyéspüspök áldotta meg. A világháborúban erôsen megrongálódott épület külsô (tetô, torony) és belsô (festés) felújítását 1989-ban fejezték be. 1996-ban a templom kriptájában urnatemetôt alakítottak ki. A „capellanus expositus” eleinte a kistemplom melletti iskolában lakott. 1895-ben felépült egy négyszobás plébánia, majd 1902-ben a plébános átköltözött a Fô úton épült plébániába. Ezt az épületet 1951-ben elvették. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1884-tôl.
Rákospalota - Szentháromság-templom - Kistemplom
Az első templomról, mely Árpád-korból való, semmit sem tudunk. A mai templom a korábbi 14. századi gótikus épület átépítését tükrözi. Az újjáépítésre 1735-ben került sor. Az alaprajzot megtartották, a hajót és a szentélyt nyomott fiókos donga-boltozattal fedték, a hajó déli oldalába három, a szentély déli és keleti oldalába pedig egy-egy szegment íves ablakot vágtak, és kisméretű sekrestyét építettek. A népies ízű barokk berendezésből megmaradt a szószék erősen átfestett állapotban és a főoltár menzája a tabernákulummal, kétoldalt egy-egy kürtöt tartó angyallal, középen a provinciális jellegű főoltárképpel. A torony később, 1807-ben készült el. 1828-ban ismét rossz állapotban volt a templom.
Amikor 1884-ben Palota önálló lelkészség lett, továbbra is ez a kis templom szolgált. A nagytemplom felépülte óta e kis műemlék templom a Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya Főplébániához tartozik.
A templom legújabb felújítása néhány éve készült el. Felújították az oltárképet, az orgonát, és a harangok is villamos vezérlést kaptak. Három darab harang található benne, a harmadikat 2006-ban helyezték el a toronyban.
Újpalotai Urunk színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára templom
1926-ban teszik le a mai templom alapkövét és az elkészült templomot (600 m2) 1927. március 25-én, Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelik. 1992-ben a templom belső és külső renováláson esett át. A templom elavult fűtését korszerű melegvizes padlófűtéssel váltották fel. A világítás-korszerűsítést pedig a templomhoz illő művészi lámpatestek, falikarok és csillárok felszerelésével végezték. Ez alkalommal készül el az oltár alatti kripta, melyet megnyitnak urnás temetések számára. 1994-ben a kórus alatt díszes emléktáblát szentelnek az itt keresztelt Dr. Antall József miniszterelnök, apja id. Antall József és nagyapja Dr. Szűcs István, Pestújhely egyik alapítója tiszteletére. Mindhárman pestújhelyi polgárok voltak. Új hittan- és közösségi terem kialakítására kerül sor a plébánia alagsorában.
Az egyházmegyei határok rendezése során – 1993-ban – a plébánia a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez kerül. Ezt az egyházközségek területeinek rendezése követte. Az 1991 februárjában az újpalotai közösségi házban rendszeresen megkezdődnek a szentmisék, amelyeket a pestújhelyi plébános végez. Így az önálló újpalotai plébánia megalakulásáig a plébánia területéhez csatolja Újpalotát.
Anyakönyvek: 1911-tôl.
Rákospalota - Magyarok Nagyasszonya fõplébániatemplom (Széchenyi tér)
Egy 1281-es oklevélben fordul elô elôször a „Nyír-Palota” név. Az Árpádok korában templomos település volt. 1546-ban egy török adóösszeírásban lakatlan pusztaként szerepel a falu. A török világ után az Újfalussyak szervezték újra az életet. 1923. június 30-án a nagyközséget várossá minôsítették. 1950-ben XV. kerületként Budapesthez csatolták. Ôslakói palócok és katolikusok. 1769-ben 590 katolikus lakta. A XVIII. században, amikor a török után kitiltották a reformátusokat Budáról és Pestrôl, a budai és pesti református polgárok ide jártak istentiszteletre. Az evangélikus tótokat Nyitra vidékérôl 1730 körül telepíti be Bohuss Sámuel. Eredetileg Megyer, Alag, Palota és Újpest egyaránt Dunakeszi filiája volt. A fóti plébánia alapításakor (1844) Rákospalotát és Újpestet Fóthoz csatolták. Elôször Újpest (1870), majd Peitler Antal váci püspök rendelkezése értelmében Rákospalota (1884. május 1.) vált önállóvá. Beller Imre szervezô lelkész vezetése alatt 1893. szeptember 29-én lett plébánia. 1891. augusztus 2-án népgyûlésen szavazták meg egy új templom építését. A Balassa Ernô által készített terveket 1896. november 11-én hagyta jóvá Schuster Konstantin váci püspök. A skót katedrális mintájára épült, méreteiben is impozáns templom (a két oldalhajót 12 pillér választja el a 63 m hosszú fôhajótól; a kereszthajó 34 m széles: belsô magassága 20 m, a torony 70 m) freskóit Linek Lajos festette, míg a szobrászmunkák Frank Kálmán kézügyességét dicsérik. Az oltárokat, a szószéket és a gyóntatószékeket Komáromy Lajos készítette. A négy év alatt felépült templomot 1900. június 29-én Jung János c. püspök szentelte fel. A templom festését 1927-ben fejezte be Ádám Rezsô rozsnyói festô. A megszépült templomot 1928. május 2-án Hanauer Á. István váci megyéspüspök áldotta meg. A világháborúban erôsen megrongálódott épület külsô (tetô, torony) és belsô (festés) felújítását 1989-ban fejezték be. 1996-ban a templom kriptájában urnatemetôt alakítottak ki. A „capellanus expositus” eleinte a kistemplom melletti iskolában lakott. 1895-ben felépült egy négyszobás plébánia, majd 1902-ben a plébános átköltözött a Fô úton épült plébániába. Ezt az épületet 1951-ben elvették. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1884-tôl.
Rákospalota - Szentháromság-templom - Kistemplom
Az első templomról, mely Árpád-korból való, semmit sem tudunk. A mai templom a korábbi 14. századi gótikus épület átépítését tükrözi. Az újjáépítésre 1735-ben került sor. Az alaprajzot megtartották, a hajót és a szentélyt nyomott fiókos donga-boltozattal fedték, a hajó déli oldalába három, a szentély déli és keleti oldalába pedig egy-egy szegment íves ablakot vágtak, és kisméretű sekrestyét építettek. A népies ízű barokk berendezésből megmaradt a szószék erősen átfestett állapotban és a főoltár menzája a tabernákulummal, kétoldalt egy-egy kürtöt tartó angyallal, középen a provinciális jellegű főoltárképpel. A torony később, 1807-ben készült el. 1828-ban ismét rossz állapotban volt a templom.
Amikor 1884-ben Palota önálló lelkészség lett, továbbra is ez a kis templom szolgált. A nagytemplom felépülte óta e kis műemlék templom a Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya Főplébániához tartozik.
A templom legújabb felújítása néhány éve készült el. Felújították az oltárképet, az orgonát, és a harangok is villamos vezérlést kaptak. Három darab harang található benne, a harmadikat 2006-ban helyezték el a toronyban.
Újpalotai Urunk színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára templom A templom felszentelése 2008. december 27-én történt.
A templom alapkövét 2006. december 20-án helyezte el dr. Erdő Péter bíboros.
A templom tornya 30 méter magas. A hittanterem, a közösségi terem és az altemplom a földfelszín alatt közel 4 méteres mélységben van. A főhajóban közel 300 ember számára van ülőhely. A templom az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye anyagi támogatásával épült. 2010. május 9.-én Dr. Erdő Péter bíboros úr megalapította a "Budapest Újpalotai Boldog Salkaházi Sára Plébania"-t, amelynek rövid neve Újpalotai Plébánia.