Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Budapest XIX. kerület

2013. június 14. - Andre Lowoa

Kispesti Görög Katolikus Aranyszájú Szent János templom

A templom 1948-ban épült.



 Kispest - Jezsuita Jézus Szíve templom

1922-ben megalakult Kispesten a Jézus Szíve szövetség, amely 1929-ben templom építését kezdi meg. Az alapkô csak 1935. augusztus 4-én kerül megáldásra. 1939 augusztusában költözik be az elsô két jezsuita atya az ideiglenes rendházba, akiket még 11 atya és 7 testvér követ, akik 1950-ig végzik a hívek lelkipásztori ellátását. Ekkor – a rendek feloszlatása után – a váci egyházmegye gondozásába kerül a lelkészség. 12 év alatt 12 egyházmegyés pap váltja egymást, majd 1972-ben Dr. Bánk József váci megyéspüspök Dr. Fülöp Bélát nevezi ki lelkésznek, aki – 1979. december 1-jéig mint templomigazgató, majd mint plébános – 17 évig folyamatosan látja el a templom irányítását. 1984-ben rézsisakkal befejezik a régi ún. csonka tornyot, ‘86-ban pedig megtörténik a templom és a plébánia festése és felújítása. 1989-ben visszatérhetnek a jezsuita atyák, akik azóta ismét ellátják a lelkipásztori feladatokat. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.


 Wekerletelepi Munkás Szent József templom

Kispesten a Wekerle-telep építése 1912-ben kezdődött. A területen először expositura, majd kurácia, 1932. novemberétől plébánia működik.
A templom építése 1926-ban kezdődött, 1930. decemberében ért véget Winkler József esperes-plébános vezetésével, Heintz Béla építész tervei alapján. 1930. december 8-án volt a templom megáldása és az első szentmise. Konszekrálását 1932. június 19-én Hanauer Á.István váci megyéspüspök végezte.
A Munkás Szent József tiszteletére felszentelt templom neoromán stílusban épült, jellegzetessége a díszes kőfaragású főbejárat, valamint a harangtorony. A templom területe 50x30 m, magassága 19 m. A torony 51 m.
A főoltár Raáb Ferenc tervei alapján siklósi és karrarai márványból készült. A freskók Szegedi Molnár Géza festőművész alkotásai, aki 1941-42-ben, valamint 1959-ben 6 nagy és 15 kisebb freskóval díszítette a templomot. Az orgona 1952-ben, a munkás Szent Józsefet ábrázoló márványszobor és a négy adoráló angyal 1969-ben (Máriahegyi János munkája) készült el. Ugyancsak Máriahegyi János készítette Ostie György tervei alapján a szembeoltárt 1971-ben.
A szobrok Kasza István, a színes üveg ablakok Kontuli Béla és Ligeti József munkái.
1997-ben II kategóriába sorolt műemlék lett.

1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvezés 1924-től van


 Kispesti Nagyboldogasszony templom

A mai templom tornyának helyén egy földes padozatú kápolnába jártak imádkozni a lakosok.A használt oltárt és néhány padot a Mátyás templomtól kapták ajándékba.
Először a plébánia épülete készült el 1884-ben. Templomunkat Ribényi Antal (1883-1910) Kispest első lelkésze építette fogadalmi templomként, Szent Rudolf tiszteletére, neogót stílusban. Építéséhez Rudolf trónörökös 1889. január 30.-án bekövetkezett halála adta az ötletet.
Az anyagi javak előteremtésére országos gyűjtést szervezett, Wekerle Sándor miniszter pártfogásával. Téglajegyet is kiadtak 1 Ft értékben. A világ katolikus misszióiból Ribényi Antal ötlete nyomán mintegy ötezer tárgyat és 300 képet kaptak kiállítás rendezésére. 1896-ban a Millennium évében a Nemzeti Múzeum Ferenc József császár támogatásával a kiállítás anyagát megvásárolta. Többek között Jókai Mór írásával kiadták a Rudolf emlékalbumot, melynek bevétele szintén az építést lendítette előre. Horváth József ceglédi esperes végezte a templom felszentelését 1904. október 23-án. Ribényi Antalt halála után a templom kápolnájában helyezték végső nyugalomra. Templomunk története a Centenárium alkalmából kiadott évkönyvben olvasható.

1955. november 13.-án pápai engedéllyel templomunknak Nagyboldogasszony lett a védőszentje. Búcsúja: augusztus 15.-én van. Eredetileg tiroli faoltárok voltak a templomban. A főoltárt 1952-ben cserélték ki márványoltárra Árkai építész tervei alapján. A főoltár fölött a Szűzanya Szappanos Béla pap szobrászművész alkotása. A jobboldali mellékoltáron a magyar szentek: Szent Erzsébet, Szent István és Szent Margit láthatók. A baldalon pedig a Szentcsalád oltára van. A kórus alatt a Szent Rita szobor Jálics Ernő munkája.
Az orgona 1927-ben készült két manuálos Rieger orgona. 1995-2000 között lett felújítva. Varga László orgonaépítő mester készítette Hock Bertalan tervei alapján. Francia romantikus orgona lett. A szenteltvíztartó 1887-ben készült. Ez volt az első kis kápolna keresztelőkútja. 1978 karácsonyán készült el az új liturgikus tér és a szembemiséző oltár, az ambókkal, meg a keresztelőkút, Bozó Gyula tervei alapján. 1981-84 között pedig újra kifestették a templomot.
A főbejárat fölötti két dombormű Benedek György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása Jézus Krisztus Megtestesülésének 2000 éves, keresztény államiságunk 1000 éves jubileumának emlékére készült. Témája: Szent István hazánkat a Boldogasszony oltalmába ajánlja. Alatta az ajtó fölött pedig Mária látható a két életfával. A Szentkorona egyik hiányzó tűzzománc képének ábrázolása. A görög betűk: Mária méltóságának a rövidítései: Mária Istenanya. A világ királynéja és Mária a kegyelemmel teljes. A templom két oldalbejárata fölött az Angyali Üdvözlet és a Fájdalmas Anya jelenete látható. A templom külső felújítása 2002.-ben készült el és 2002 karácsonyára díszkivilágítást kapott, amelyet a Lysis Fényrendszer RT. kivitelezett.


süti beállítások módosítása