1942-ben a Postás Jóléti Alap, illetve a Postás betegsegélyező Intézet által létrehozott Postás Alapítvány, a mai OOI területén fekvő egészségügyi létesítmények új tulajdonosaként, több más épülettel együtt megkezdi a kápolna építtetését is, amely az 1944-es átadást követően egészen az 1950-es államosításig folyamatosan és rendeltetésszerűen működött. Az anyakönyvezést a Városmajori Plébánia végezte, a kápolna kisegítő szolgálatát pedig a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek adták. 1950-től kezdve a kápolna hosszú időn át raktárként üzemelt. Ebben az időszakban mind belső, mind külső terében átalakítások történtek: egyrészt egy vasbeton tartóelem-sor beiktatásával a belső légtér kétszintessé vált, másrészt pedig lebontották a tornyot. Ez utóbbi munkálatok során nem megfelelően történt az eltávolított épülettest helyének szigetelése, így az épület sajnos beázott. 1989-ben került először szóba a kápolna rendeltetésszerű használatának visszaállítása. Az Országos Onkológiai Intézet együttműködve ezzel a felvetéssel megkezdte a raktár felszámolását, illetve költöztetését. Ebben az időszakban a legnagyobb nehézséget a kápolna tulajdonjogának tisztázása okozta. Hosszú évek múltán végül is fény derült arra, hogy bár a kápolna katolikus istentiszteleti célokat szolgált, az eredeti tulajdonos mégsem a Katolikus Egyház volt, hanem a Postás Alapítvány.

1993-ban az Intézet betegeinek igényeire támaszkodva a Magyar Rákellenes Liga vállalkozott a kápolna rendeltetésszerű használatának visszaállítására.

1998-ban a tulajdonjog tisztázása után elkezdődhettek a kápolna helyreállítási munkálatai. A szükséges anyagi háttér biztosítása, illetve a pénzügyek kezelése érdekében a Magyar Rákellenes Liga kuratóriumot hozott létre, amelynek elnöke Lambert Zoltán kanonok úr lett.2000-ben a Főváros Közgyűlése a kápolnát modern műemlékként védettség alá helyezte.2004 márciusáig a jelentős magán (635 egyéni adakozó), illetve intézményi adományok (7 intézményi adakozó) lehetővé tették, hogy a munkálatok zavartalanul folyhassanak. Ezekből az adományokból összesen 23 millió forint gyűlt össze. Ekkor azonban újabb pénzhiány lépett fel. 2004 tavaszán Erdő Péter bíboros úr az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye nevében átvette a kápolna felújításának további munkáit, amelyhez még 18,5 millió forintra volt szükség. A felújítási munkálatok így 2004. december 20-ig befejeződtek.

2005. február 6-án dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úr ünnepi Szentmise keretében fölszentelte az Irgalmas Jézus kápolnát és megáldotta annak Irgalmas Jézus képét.

A Kápolna oltárképét Szeigfrid Zoltán kisvárdai festő festette, a Mária szobor a kisbácsai egyházközség ajándéka, a keresztút képei Udvardi Erzsébet festményeinek másolata. A torony harangja Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő mester munkája.

Az Irgalmas Jézus Kápolna a Budapesti Katolikus Kórházlelkészség központi kápolnája. A Kórházlelkészség irodája 2006. áprilisában a Kápolna fölötti épületbe költözött.


Városmajori Jézus Szíve-templom

A krisztinavárosi és országúti ferences plébániákból leválasztott területen az egyházi főhatóság kisegítő lelkészséget állít fel 1916-ban, amely az Attila úti iskola tornatermében kap lehetőséget az istentiszteletek végzésére. 1918-ban megalakul a Városmajori Jézus Szentséges Szíve Kisegítő Kápolna Egyesület. A Csaba u. 7/b. sz. ház alagsorában nyitja meg kápolnáját. 1922–23-ban épül fel Árkay Aladár terve szerint a magyaros stílusú, műemlék kápolna a Fôvárostól adományozott telken (205 m2). 1923-ban plébánia lesz. A hamarosan szűknek bizonyuló kis templom mellett Árkay Aladár fia, Árkay Bertalan nagyobb templomot tervez. 1933-ban készül el a modern templom (945 m2), amelyet ugyanezen év pünkösd vasárnapján Serédi Jusztinián bíboros szentel fel. A belső mûvészi kialakításában Árkayné Sztehló Lili, Aba Novák Vilmos, Pátzay Pál és más művészek vesznek részt. Az 1942. szeptember 4-i bombatámadás és Buda 1945-ös ostroma alkalmával ütött sebek helyrehozatala a templomon 1965-ben fejeződik be. A templom teljes belső felújítása 1997–98-ban készül el. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 718. törzsszám alatt, a kápolna 15 717. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.



Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János templom

1929-ben megalakult a Csörsz utcai Kápolna Egyesület. A hívek részére a rendszeres Istentiszteleteket a Vöröskereszt Kórház, az Istenhegyi úti Iskolatestvérek, majd a Németvölgyi úti Hadirokkant Otthon kápolnájában végezték.
1940-ben alakult meg a Felsőkrisztinavárosi plébánia. A plébánia mai területén templom, kultúrház és plébániából álló, nagyszabású épület együttes kialakítását tervezték. A plébánia épülete 1939-ben készült el. A templom Mai templomunk Fiala Ferenc és Lehoczky György építészek tervei alapján 1934-ben épült. A bejárat fölötti torony harangját 1936-ban szentelték fel. A templom elkészülte után néhány évvel, 1941-ben, a kerületi népesség rohamos növekedése miatt, új, nagyobb templom építésébe kezdtek. A háromtornyos nagy templom építése 1941-ben kezdődött meg Irsy László tervei alapján. A nagytemplom terve Az impozáns, a néhány évvel korábban épült városmajori templomra emlékeztető épületből a háború miatt 1944-ig csupán az altemplom készült el. A tervek szerint a korábbi templom helyén kultúrház épült volna. A háború után nem folytatódott a félbemaradt templom építése. A budapesti harcok során az ideiglenesnek tervezett templom is jelentős sérüléseket szerzett, amit a hívek áldozatkész adományainak köszönhetően javítottak ki. Később, a félbemaradt templom helyén 1970-ben a megváltó alapokra szolgáltató házat építettek.

A templom az 50-es évek egyházellenes intézkedései ellenére is szűkösnek bizonyult, ezért a 60-as években kibővítették a templomteret és oldalról sekrestyét építettek hozzá. A templom említésre méltó értékei a színes ólomüvegablakok. Az oldalfalakon lévők számos magyar szentet, egyházi személyt és az egyháztörténet néhány nagy alakját ábrázolja. A szentély egyenes záródású végfalán lévő, a keresztút jeleneit mutató üvegablakokat Sztehlo Lili tervezte. Az üvegablakok hat részletben a keresztút 14 stációját ábrázolják.

A belső teret két ízben építették át: először a II. vatikáni zsinat nyomán, amikor a szembemiséző oltár készült és elbontották a szentélyt és a templom teret elválasztó korlátot, majd 2001-ben, amikor a szentély egységes építészeti stílusban átépült, újabb padok behelyezésével a templomtér megnövekedett, valamint a sekrestye kibővült.

A háború alatt abbamaradt templom alapjára 1967-ben, az eredeti tervektől teljesen eltérő céllal szolgáltatóház épült, melyet többször bővítettek, bérlői sűrűn cserélődtek. Az épület utolsó tulajdonosai az eladás mellett döntöttek. Plébániánk - a hívek nagylelkű adományaival és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye jelentős kölcsönével - vissza tudta vásárolni az ingatlant. A pincetérben urnatemető épült és reményeink szerint, amint anyagi eszközeink lehetővé teszik, új tervek alapján az eredeti alapokra új templomot építünk


Kórházkápolna - János Kórház


Farkasréti Mindenszentek templom

A templomtól távol, főképpen Felsőkrisztinaváros hegyvidékén lakó hívek gondozására és plébánia szervezésére 1931-ben Kisegítő Kápolna Egyesület alakul. Vasárnaponként Röss Bertalan kapucinus misézik az Érdi úti iskolában. Amint 1938-ban a Fővárosi Temetkezési Intézet felépíti a Farkasréti temetőben a Keresztes Szent Jánosról nevezett temetőkápolnát, az istentiszteleteket rendszeresen ott végzik Felsőkrisztinaváros papjai. A kápolna 1945 januárjában elpusztul, de istentiszteleti célokra az alteplomszerű kriptát használhatóvá teszik. Expositura lesz 1946-ban, 1950. január 1-tôl pedig a felsőkrisztinavárosi, tabáni, kelenföldi, és istenhegyi plébániák területéből önálló lelkészséggé alakul. 1952-ben a kriptakápolnát elhagyva a Hegyalja út 139. sz. alatti Kolling-féle vendéglő éttermét alakítják át misézőhellyé, amelynek védőszentjévé Szent Ágostont választják. A mai, új templom (200 m2) építése 1975 májusában kezdődik Szabó István tervei szerint. Dr. Lékai László bíboros 1977. április 10-én szenteli fel Mindenszentek tiszteletére és ugyanekkor emeli plébánia rangra a lelkészséget. Szabó István alkotásáért Ybl-díjban részesült. A templom alatt 1978-ban alakítják ki a plébánia-szintet, amely a templommal együtt egyházi tulajdon. Az alagsori részen 1997–98-ban kolumbárium épül, amelyet 2006-ban kibővítenek. 2001-ben épül meg a templom velencei mintát követő orgonája


Misézőhely az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben


Zugligeti Szent Család plébániatemplom

Almásy Máriának, az Angolkisasszonyok fônöknôjének kezdeményezésére a fôváros és a kultuszminisztérium támogatásával épül fel az akkor még gyéren lakott Zugligetben 1913–17 között a rathfarnhami (Írország) templom mintájára Dr. Hültl Dezsô tervei szerint a templom, majd a hozzákapcsolódó, oktatást és nevelést szolgáló intézet. 1917. május 17-én Csernoch János bíboros áldja meg a templomot. Ettôl kezdve kihelyezett káplánság a krisztinavárosi plébánia területén. 1923-tól az ekkor megalakult városmajori plébániához tartozik. 1945-tôl önálló lelkészség. 1970-tôl plébánia. – A templom belsô terének (526 m2) átrendezése 1970-ben történik. Az egyházi tulajdonban levô plébánialak most épül. A lelkészek jelenlegi lakása a templom kiszolgáló helyiségeibôl van kialakítva.

Táltos utcai Szent Kereszt-templom

Az Alkotás utcai vöröskereszt kórház kápolnája 1884-ben nyílik meg, amelyet a hívek a Csörsz utcai bejáraton látogathatnak. 1945-ben súlyosan megsérül. Utódjául a Csörsz utca 4 szám alatt, a volt Fővárosi Vámház földszintjén alakítanak ki kápolnát, emeletén pedig lakást a templomigazgató és sekrestytés részére. Útszélesítés miatt ezt 1976-ban lebontják. Három évig a Csörsz utcai parkban, barakk kápolnában vannak a Szentmisék. A főváros kártalanítási összegén az egyházi főhatóság Szabó István Ybl díjas építész tervei alapján a Táltos utca 16 alatt építteti fel a szent Kereszt templomot, amelyet Lékai László bíboros szentel fel 1979 szeptember 22-én A templomhoz kapcsolódó papi lakások 1980-ban készülnek el.


Istenhegyi (Sváb hegy) Szent László plébániatemplom

Svábhegy a fôváros felett elhúzódó Budai-hegység része, kedvelt kirándulóhely. A „Svábhegy” elnevezésnek igen hosszú története van. Ez a név elôször csak 1833-ban jelenik meg. 1847-ben javaslat született arra, hogy az egész hegyet Istenhegynek hívják, ami hivatalosan meg is történt, azonban nem vált általánossá. (Ma az Istenhegy a Svábhegyet alkotó hegyek egyike, amelyen a templom is épült.) Az elmúlt 50 év alatt pedig „Szabadsághegy” névre keresztelték át. A Svábhegy jelentôsége akkor kezdett növekedni, amikor 1780 körül új városrész keletkezett a hegy aljában: Krisztinaváros. A hegy korábban területileg a Krisztinavárosi plébániához tartozott, e plébánia lelkészei végezték a szentmiséket 1790-tôl vasárnaponként egy tiroli stílusú fakápolnában az itt lakó híveknek. Buda város tanácsa még 1850 elôtt az Istenhegyen egy telket hagyott a valamikor felépítendô imaház számára. 1852-ben mozgalom indult a templom felépítésére, amelynek élén báró Eötvös József állt, aki maga is svábhegyi lakos volt. Gyûjtöttek a svábhegyi mûvészek, ill. a Fácánnál (ma Normafa) tartott elôadásuk jövedelmét e célra fordították. Ferenc József király 200 forintot, Erzsébet királyné egy értékes miseruhát ajándékozott a kápolnának. A terveket Romano von Ringe udvari építész készítette, egyes források szerint pedig a kápolnát Ybl Miklós építette. A templom, amely mindössze 162 m2, 1860 nyarára készült el és Scitovszky János hercegprímás szentelte fel Szent László király tiszteletére 1860. október 7-én. Az eredeti oltárképet Than Mór festette, amely azonban az 1886-os restaurálás során elveszett. A ma látható oltárképet Stetka Gyula festette. A templom 1886-ban restaurálásra szorult. Ekkor kerül kialakításra a belsô kórus Pfaff Ferenc tervei szerint, és ô látta el a templomtornyot tûhegyû sisakkal. A templomot belsô mennyezettel 1913-ban látták el, majd 1914-ben újból felszentelték. 1902-tôl expositura, 1938-tól a krisztinavárosi plébániából kihasítva önálló lelkészség, 1968-tól plébánia. A plébánia területén a Költô utcában telke volt a piarista rendnek, a Széchenyi-hegyen az Isteni Szeretet Leányai Társulatának volt rendháza (ma Rendôrtiszti Fôiskola). A Mátyás király úton mûködik a Batthyány-Strattmann Lászlóról elnevezett Vak Gyermekek Római Katolikus Óvodája és Iskolája. 1992-tôl a nem igazán kedvelt „Szabadsághegy” név megszûnésével a plébánia engedélyt kapott a korábbi „Istenhegyi Szent László Plébánia” név használatára.

Anyakönyvek: 1938-tól, a korábbiak a krisztinavárosi plébánián.


Kútvölgyi Szűz Mária-kápolna

A kápolna 1753-ban épült, barokk stílusban.