Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergely örmény katolikus templom
Az első világháború után az Erdélyből nagy számban áttelepült örmény szertartású katolikusok számára 1922-ben megalakul a budapesti Örmény Katolikus Egyházközség.
Az első lelkipásztorokat a velencei mechitaristák küldik. 1934-ben a bécsi mechitaristák veszik át a magyarországi önnény katolikusok lelki gondozását az esztergomi érsek főpásztori joghatósága alatt. Az istentiszteleteket a budapesti Bazilika Szent Lipót kápolnájában tartják. 1947-ben a bíboros főpásztor új dekrétummal, personalis és territorialis hatáskörrel szervezi újjá az önnény lelkészséget. 1949-ben a Budapest V., Semmelweis u. 9. II. e.-re költözik a lelkészség kápolnájával együtt. 1974 májusában a lelkészség átteszi székhelyét a tulajdonába került Budapest XI., Orlay u. 6. szám alatti háromszintes épületbe. A legfelső szinten helyezték el az örmény egyházi és történelmi műtárgyak gyűjteményét,a középső szinten az iroda, fogadóterem és lelkészi lakás kapott helyet. A földszinthez kapcsolódóan kezdték meg 1973-ban az új kápolna építését Azbej Sándor Ybl-díjas építészmérnök tervei szerint (180 m2).
Anyakönyvek: 1923-tól
Karolina úti Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna
1933-ban az Ibrahim utca 22 alatti épületbe költöztek a ciszterci atyák, ahol szent Bernát tiszteletére kápolnát létesítettek. A Főegyházmegyei hatóság 1946-ban expositurát létesít a plébánia meghatározott területére. 1950-ben a kápolnát a Karolina út 37 sz alatti ház földszintjén helyezik el. A plébánia bérbeveszi a Karolina út 33/a alagsori lakását, amelyből iroda és kápolnaigazgatói lakás lesz.
1985-ben nagyobb átalakítást végeznek, amely során B Kopp Judit készíti a kápolnaberendezését. 1986-ban lakást vásárolnak, az addigi lakást és irodát pedig közösségi helységgé alakítják át. A 2000-es évek elején a kápolnát bővítik, és a Bocskai útra kijáratot alakítanak ki.
Magyar Szentek temploma Az 1996-ra tervezett Világkiállítás lemondása után az Esztergom Budapesti Főegyházmegye úgy döntött, hogy felépíti azt az épületet, amely az Expo idején vatikáni pavilonként működik, és csak a későbbiekben kapott volna templomi funkciót. A telket a Magyar Állam képviseletében a Világkiállítás Programiroda adta ingyenes használatba. Paskai László bíboros, prímás, érsek 1995. május 29-én helyezte el a templom alapkövét és 1996. augusztus 17-én ünnepélyesen felszentelte.
A templom és a plébánia épületegyüttese Török Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas, valamint Balázs Mihály Ybl-díjas tervezők tervei alapján készült el. Az anyagi fedezetet a Főegyházmegye biztosította, amelyet a Vatikán jelképes adományán túl külföldi és hazai adakozók is támogatták.
A templom a Felsőlágymányosi hívek plébániatemploma lett, de helyzeténél fogva az egyetemi ifjúság lelki központja is kíván lenni. A Millecentenárium alkalmából méltó emléket akart állítani az ország szentéletű és boldog emlékű nagyjainak.
A kegyelet és az imádság helye ez az épület, mely példaként állítja elénk szentéletű magyarjainkat, akikhez buzgón szállhat fel az imádság és az ének, reményt és hitet adva a jelen és a jövő nemzedékének.
2001. január 1-jével Paskai László bíboros, prímás, érsek a templomot plébániatemplom rangra emelte, és a plébánia nevét Magyar Szentek Plébániára változtatta.
Gellérthegyi Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom
Lágymányosi Szent Adalbert templom
1919 ôszétől a Hengermalom úti iskola tornatermében kezd misézni a környék híveinek Havlicsek Vince hitoktató. 1921-ben megalakul a Búzavirág Kisegítő Kápolna Egyesület. 1927-ben a Major u. 9. sz. alatt kultúrház létesül. 1930-ban megszervezik az egyházközséget. A lelkészség 1931-ben alakul meg a tabáni plébánia területéből. Az önállóságot és anyakönyvezési jogot azonban csak 1934-ben nyeri el. A szükségkápolna 1931-ben a Fehérvári út 88. sz. épület üzlethelyiségébe költözik, ahol jelenleg is van. A kultúrház 1935-ben a lelkészlakásokkal együtt a Fehérvári út 84. szám alatt kap helyet. 1935-ben a Jeruzsálem-telepen, a Galváni utcában az ottani hívek ellátására felépítik a Jeruzsálem kápolnát (176 m2). A nagy templom építésének tervét a háború meghiúsítja. 1940-ben nyeri el a lelkészség a plébániai rangot. 1950-ben a kultúrházat államosítják, az ott levő káplánlakások helyébe a Bölcső u. 13. sz. ház V. emeletén utalnak ki lakást. 1954-ben a kápolna befogadóképességét (180 m2) átrendezéssel némileg növelik. Török Ferenc műegyetemi adjunktus terve szerint 1977-ben alakítják ki a liturgikus teret.
Anyakönyvek: 1934-től, a korábbiak a tabáni és szentimrevárosi plébánián.
Gazdagréti Szent Angyalok-templom
1980-as évek második felében a zártkertek helyére a főváros egyik legsűrűbb lakótelepe épült. Dr. Lipp László atya szervezőlelkészként 1989 óta a Gazdagréti Lakótelep egyházközösségi élet megszervezését, és a templom felépítését tűzte ki elsődleges céljául. 1989 szeptemberében először a közösségi házban kezdődnek el a szentmisék. Advent elsô vasárnapján megalakul a katolikus közösség főpásztori engedéllyel, amely alapja lesz a későbbi plébániának. Az első szabad választás előtti nap szombatján, 1990. március 30-án kerül sor az ünnepélyes alapkőletételre. 1990 szeptemberétől a vasárnapi szentmisék a Mechatronika Gimnázium aulájában kapnak otthont. 1991-ben a Lourdes-i Szűz Anya megjelenésének ünnepén Paskai László bíboros önálló lelkészséggé alakítja, és a „kváziplébánia” területét leválasztja a kelenföldi plébániától. 1994-ben Koppányi Imre kap tervezési megbízást, kiadják az építési engedélyt és elkezdődik az építkezés. A tervezett épületegyüttes a szakrális feladat mellett kulturális, egészségügyi, karitatív szolgálat ellátására is képes. 2002. áprilisában szenteli fel a részben elkészült templomot dr. Paskai László bíboros, prímás, érsek. 2009. december 6-án Erdő Péter bíboros főpásztor plébániai rangra emelte.
Lazaristák Szent Gellért kápolnája
Szent Gellért-templom
Kelenföldön 1920-ban megalakult a Kelenföldi Templomépítő Egyesület. Ebben az időben a leányiskola tornatermében tartották a vasárnapi szentmiséket. 1930-ban a főhatóság dr. Takách Jánost bízta meg a plébánia megszervezésével. Még ugyanebben az esztendőben, dr. Mészáros János érseki helytartó áldotta meg az elkészült templomot. 1933-ban önálló lelkészség, 1937-ben plébánia lett az egyházközség. 1940-ben gyűjteni kezdtek a dr. Irsy László által tervezett új, 3000 hívő befogadására alkalmas templom építésére. A tervet a háború meghiúsította. A háborúban megrongálódott templomot 1945-ben helyreállították. A plébánia 1948-ban megvásárolta a XI. Bartók Béla út 149-151. szám alatti ingatlant kisegítő kápolna és sekrestyés lakás céljára.
Az új Szent Gellért templom és plébánia alapkövét 1984. szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepnapján tették le. 1992 karácsonyát már az új templomban ünnepelték, amely egyúttal a templom első szentmiséje is volt. A templom zárt, belső tere az oldaltermek megnyitásával bővíthető, zsúfoltság nélkül 1500 embert is képes befogadni. A templomot az urnatemetővel Kiss András Ybl-díjas építész tervezte. 1997-től a templom melletti telken a kolumbárium tovább bővült, amely 2003 őszére készült el, nevét a Szent Sírról kapta. 1999 augusztusára épült meg a templom harangtornya, és nyílt meg Varga Imre szobrászművész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje. Az új templom felépítésében az akkori plébános, Kirchenbaum József sokat tevékenykedett.
A szoborkertben öt magyar szent: Szent István király, Szent László király, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet, valamint Árpád-házi Szent Margit bronzból készült mellszobra látható. A templom oromzatán Varga Imre alkotása a plébánia védőszentjének, Szent Gellért vértanúságát ábrázoló szobra. A templom előterében láthatjuk a mester II. Szilveszter pápa művét is.
A plébániatemplom altemplomában, a külső keresztúton, és a Szentsír urnatemetőben el nem évülő urnafülkék vannak, ahol a temetési lehetőségek nincsenek vallási felekezethez kötve.
A Szentsír urnatemető osszáriumában (szóróparcella) zárt rendszerű szórással temetnek. A Szentsír urnatemetőben lift segíti a mozgássérülteket. Innen a régi altemplom is megközelíthető rámpa segítségével.
Ugyanitt láthatjuk Varga Imre szobrászművész Pieta alkotását. A Fájdalmas Szűzanya valamennyi magyar édesanya fájdalmának kifejezője. Az urnatemető érdekessége a tetőtér fordított csónak alakja, amely egyrészt a természetes világítást biztosítja, másrészt Noé bárkájára emlékeztet bennünket. Noé Isten utasítására épített bárka segítségével megmenekült a Vízözön pusztításától, majd pedig kikötve egy új élet lehetősége tárulkozott fel előtte. Így a bárka alakú tető egyszerre jelképezi a halál földi életet lezáró valóságát, s ugyanakkor az örök életre kitárulkozó reményt is, amelyet a feltámadt Krisztus ígérete alapoz meg számunkra.
A Szentsír urnatemetőben a Pietán kívül található szobrok és domborművek: Szent Pió atya, Boldog Kalkuttai Teréz anya, Szent Hedvig, Árpád-házi Boldog Jolán, Boldog Batthyány-Strattmann László, Kaszap István, és Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök Illyés Antal szobrászművész alkotásai.
A Mindszenty teremben Mindszenty József bíboros, prímás ülő bronz szobra az elvhűség, Krisztus és az egyház iránti rendíthetetlen kitartás felemelő szimbóluma. A szobor Meszlényi János szobrászművész alkotása.
Az Apor teremben az szovjet katonák által 1945-ben vértanúhalált szenvedett győri püspök, báró Apor Vilmos domborműve látható. Mózessy Egon alkotása.
A keresztút állomásainak mozaikképét Mazzag Orsolya iparművész, a képet övező üvegkeretet Haba Erika iparművész készítette.
A templomban Meszlényi János szobrászművész monumentális alkotása, a keresztre feszített Krisztus mindent átölelő, a kitárt karral mindenkihez odahajló, szeretetközösségébe befogadó gesztusa sugárzik ránk. A megfeszített Krisztus mellett a kereszt tövében a Fájdalmas Szűzanya és Szent János evangélista szobra áll.
A plébánián 1930-tól van anyakönyvezés, a korábbiak a tabáni és a szentimrevárosi plébánián találhatók.
Bartók Béla úti Szent Imre kápolna
Budai Ciszterci Szent Imre templom
Albertfalvi Szent Mihály templom
Albertfalva a ráckevei koronauradalom promontori kirendeltségéhez tartozott, amikor a XIX. sz. elején a promontori (budafoki) zsellértelep északi irányba való bôvítését határozták el és 50 házhelyet jelöltek ki az új településnek. E területet Mária Terézia ajándékozta leányának, Krisztina hercegnônek nászajándékul, aki Albert, szász-tesseni herceghez ment feleségül. Az új birtokosról nevezték Sachsenfeldnek, illetve nagyon rövid idô múlva kizárólag csak Albertfalvának. A kialakuló, többségében német iparosok lakta település 1828-ban elszakadt Promontortól és önállóvá vált. Az 1838-as nagy dunai árvíz szinte teljesen elpusztította Albertfalvát, de rövid idô múlva ismét felépült. Ipari fejlôdése a XX. sz. elejétôl felgyorsult (gumigyár, repülôgépgyár, szappangyár, ipari üzemek stb.). A kertes, kis házas, több részes település 1950-tôl Budapest XI. kerületének része. Az 1970-es évek kezdetén jelentôs részét lebontották és új, tízemeletes panel lakóházakat építettek. Bár az anyakönyvezés már 1823-tól önálló anyakönyvben történt, az elsô szentmise csak 1922. december 26-án volt a régi iskolában. Az új iskola felépítésével (1929) állandó kápolnát alakítottak ki. Bergendy János volt a plébánia elsô szervezô lelkésze, aki ezt a munkát csak elkezdhette, mert 1933-ban Székesfehérvárra helyezték (1945. március 22-én orosz katonák lôtték agyon a székesfehérvári püspökségen). A templom építése és a plébániai élet teljes megszervezése Doroszlai Béla nevéhez fûzôdik, aki 1955-ig volt Albertfalva plébánosa. 1941. október 5-én történt a Szent Mihály fôangyal tiszteletére épített templom felszentelése, melyet Kismarthy Lechner Jenô és fia, ifj. Lechner Jenô tervezett és Felsôszöllôsi Szöllôssy Imre vezetésével történt a felépítése. 1969-ben készült el Bardon Alfréd tervei szerint a szentély átépítése. 1988–91 között a templom teljes felújítására került sor. Az akkori liturgia és a modern építészeti igényeknek megfelelô csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják a templom fôvázát, falai téglából készültek és hullámpalával fedték. Alapterülete 600 m2. Belsô mennyezete a csúcsívet követô fából készült lépcsôs gerendák. Szent Mihály fából készült szobrát Búza Barna készítette. A szentély jobb oldalán lévô hatalmas színes üvegablak az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus emlékére készült, a többi üvegablak a nyolc boldogság ábrázolása. Az oltár kör alakú, fehér márványból készült. A Mária oltár fölött nyert elhelyezést az elôbb említett kongresszus Magyarok Nagyasszonya képe. A három manuálos, 17 regiszteres orgona építése 1985-ben fejezôdött be. A plébánia 1992. január 31-én alapította az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskolát, amely az Önkormányzat tulajdonát képezô épületben mûködik. 1995-ben három új tanteremmel bôvült. Tanulóinak létszáma: 458. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.
Szent Szabina templom
A "Szabina" egy kis bencés szerzetesi kápolna a Péterhegyen, Kelenvölgy és Rózsavölgy határán. A mellette lévő házban fiatal, egyetemi tanulmányaikat végző szerzetesek élnek, a kápolnában naponta többször imádkoznak. A környéken élő keresztény emberek járnak ide akár istentiszteletre, akár imacsoportokba. Péntek délutánonként az iskolás korosztály számára vannak hittanórák.
Története: a XVIII. század végén a Virágvölgy és Péterhegy környékére települt német lakosság egy népi barokk kőfeszületet hozott magával, és a Péterhegyi út szélén állította fel. 1932-ben ráccsal vették körül, majd a körülötte vásárolt telekrészen kápolnafülkét építettek. Ez lett a kiindulása az 1932-ben megalakult Budapest-Péterhegyi Szent Szabina Kisegítő Kápolna Egyesületnek. A Szent Szabina név felvételét az sugallta, hogy az Árpádok korában e hely közelében, a mai Kamaraerdő dűlőben virágzott a Szent Szabina bencés apátság, amelynek romjai műemlékileg védettek. 1934-ben épült a mai kéttornyú templomocska (56 m2), amelynek jobb oldali toronyfülkéjében helyezték el a kegyelettel körülvett kőkeresztet. A kápolna lelki ellátását a kelenföldi plébánia biztosította, amelynek területén állt, és amely a telket az egyházközségre telekkönyveztette. 1943-tól a kápolna lelki vezetője Körmendy Béla szatmári egyházmegyés pap volt, aki liturgikus központot igyekezett itt kialakítani. Meghívására gyakran tartott liturgikus előadásokat és lelkigyakorlatokat dr. Szúnyogh Xavér OSB, akit 1950-től az egyházi főhatóság megbízott a kápolna vezetésével.
Kruspér utcai Szent Tádé kápolna
Budapest XI. kerületének Budafoki út 16–18 sz. alatti lakóház földszintjén nyílt meg 1937-ben a Szent Imre plébánia szeretetotthonának kápolnája, amely a környék híveinek is istentiszteleti helyül szolgált. 1946-ban, a szeretetotthon megszűnése után a kápolna expositura lesz a ciszterci rend gondozásában Szent Kereszt titulussal. 1951-től az esztergomi főegyházmegyei papság látja el. A kápolna titulusát ekkor Szent Tádéra változtatták. 1957. szeptember 15-én a Szent Imre plébánia területéből önálló lelkészséggé alakult. Ugyanezen évben szervezik meg az egyházközség képviselőtestületét is. 1958-tól a lelkészség egyházi tulajdonú lelkészlakással rendelkezik a Bertalan Lajos u. 16. II. 3. sz. alatt. 1974-ben a hívek adományából Dr. Bardon Alfréd egyetemi tanár terve alapján a kápolna (164 m2) művészi, liturgikus berendezést kapott, amelyet Dr. Lékai László püspök, ap. kormányzó áldott meg 1975. január 6-án. 1982-ben plébánia lett Felsőlágymányosi Szent Tádé Plébánia néven.
1996-ban felépült a Magyar Szentek Temploma, amely átvette a plébániatemplom szerepét a kápolnától. 2001-ben a plébánia neve Magyar Szentek Plébániára változott.
Kelenvölgyi Szentháromság templom
A századforduló idején Budafok (IV. kerülete) filiájaként létezett, mint mezőség, és szőlőskertek. 1909-ben épült egytanerős iskolájában 1911 Szentháromság vasárnapjától kezdődően rendszeresen szentmiséket tartanak. 1927-ben egyházközség alakul templomépítési szándékkal. 1931. május 17-én szenteli fel a Szentháromság tiszteletére épült – Weichinger Károly által tervezett – templomot Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök. 1932-tôl kezdve helyben lakó – kihelyezett budafoki káplánként működő – lelkész látja el a lelkipásztori teendőket. 1940-tôl önálló lelkészég, 1946-tól plébániaként mûködik. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1932-tôl.
Ulászló utcai Szentlélek kápolnaigazgatóság
A templom és a plébánia épületegyüttese Török Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas, valamint Balázs Mihály Ybl-díjas tervezők tervei alapján készült el. Az anyagi fedezetet a Főegyházmegye biztosította, amelyet a Vatikán jelképes adományán túl külföldi és hazai adakozók is támogatták.
A templom a Felsőlágymányosi hívek plébániatemploma lett, de helyzeténél fogva az egyetemi ifjúság lelki központja is kíván lenni. A Millecentenárium alkalmából méltó emléket akart állítani az ország szentéletű és boldog emlékű nagyjainak.
A kegyelet és az imádság helye ez az épület, mely példaként állítja elénk szentéletű magyarjainkat, akikhez buzgón szállhat fel az imádság és az ének, reményt és hitet adva a jelen és a jövő nemzedékének.
2001. január 1-jével Paskai László bíboros, prímás, érsek a templomot plébániatemplom rangra emelte, és a plébánia nevét Magyar Szentek Plébániára változtatta.
Gellérthegyi Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom A templom 1926-ban épült, a Gellért-hegy sziklabarlangjába.
A templom részletes története itt olvasható:
http://www.palosrend.hu/dokumentum/szikla.pdf
Lágymányosi Szent Adalbert templom
1919 ôszétől a Hengermalom úti iskola tornatermében kezd misézni a környék híveinek Havlicsek Vince hitoktató. 1921-ben megalakul a Búzavirág Kisegítő Kápolna Egyesület. 1927-ben a Major u. 9. sz. alatt kultúrház létesül. 1930-ban megszervezik az egyházközséget. A lelkészség 1931-ben alakul meg a tabáni plébánia területéből. Az önállóságot és anyakönyvezési jogot azonban csak 1934-ben nyeri el. A szükségkápolna 1931-ben a Fehérvári út 88. sz. épület üzlethelyiségébe költözik, ahol jelenleg is van. A kultúrház 1935-ben a lelkészlakásokkal együtt a Fehérvári út 84. szám alatt kap helyet. 1935-ben a Jeruzsálem-telepen, a Galváni utcában az ottani hívek ellátására felépítik a Jeruzsálem kápolnát (176 m2). A nagy templom építésének tervét a háború meghiúsítja. 1940-ben nyeri el a lelkészség a plébániai rangot. 1950-ben a kultúrházat államosítják, az ott levő káplánlakások helyébe a Bölcső u. 13. sz. ház V. emeletén utalnak ki lakást. 1954-ben a kápolna befogadóképességét (180 m2) átrendezéssel némileg növelik. Török Ferenc műegyetemi adjunktus terve szerint 1977-ben alakítják ki a liturgikus teret.
Anyakönyvek: 1934-től, a korábbiak a tabáni és szentimrevárosi plébánián.
Gazdagréti Szent Angyalok-templom 1980-as évek második felében a zártkertek helyére a főváros egyik legsűrűbb lakótelepe épült. Dr. Lipp László atya szervezőlelkészként 1989 óta a Gazdagréti Lakótelep egyházközösségi élet megszervezését, és a templom felépítését tűzte ki elsődleges céljául. 1989 szeptemberében először a közösségi házban kezdődnek el a szentmisék. Advent elsô vasárnapján megalakul a katolikus közösség főpásztori engedéllyel, amely alapja lesz a későbbi plébániának. Az első szabad választás előtti nap szombatján, 1990. március 30-án kerül sor az ünnepélyes alapkőletételre. 1990 szeptemberétől a vasárnapi szentmisék a Mechatronika Gimnázium aulájában kapnak otthont. 1991-ben a Lourdes-i Szűz Anya megjelenésének ünnepén Paskai László bíboros önálló lelkészséggé alakítja, és a „kváziplébánia” területét leválasztja a kelenföldi plébániától. 1994-ben Koppányi Imre kap tervezési megbízást, kiadják az építési engedélyt és elkezdődik az építkezés. A tervezett épületegyüttes a szakrális feladat mellett kulturális, egészségügyi, karitatív szolgálat ellátására is képes. 2002. áprilisában szenteli fel a részben elkészült templomot dr. Paskai László bíboros, prímás, érsek. 2009. december 6-án Erdő Péter bíboros főpásztor plébániai rangra emelte.
Lazaristák Szent Gellért kápolnája
Szent Gellért-templom Kelenföldön 1920-ban megalakult a Kelenföldi Templomépítő Egyesület. Ebben az időben a leányiskola tornatermében tartották a vasárnapi szentmiséket. 1930-ban a főhatóság dr. Takách Jánost bízta meg a plébánia megszervezésével. Még ugyanebben az esztendőben, dr. Mészáros János érseki helytartó áldotta meg az elkészült templomot. 1933-ban önálló lelkészség, 1937-ben plébánia lett az egyházközség. 1940-ben gyűjteni kezdtek a dr. Irsy László által tervezett új, 3000 hívő befogadására alkalmas templom építésére. A tervet a háború meghiúsította. A háborúban megrongálódott templomot 1945-ben helyreállították. A plébánia 1948-ban megvásárolta a XI. Bartók Béla út 149-151. szám alatti ingatlant kisegítő kápolna és sekrestyés lakás céljára.
Az új Szent Gellért templom és plébánia alapkövét 1984. szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepnapján tették le. 1992 karácsonyát már az új templomban ünnepelték, amely egyúttal a templom első szentmiséje is volt. A templom zárt, belső tere az oldaltermek megnyitásával bővíthető, zsúfoltság nélkül 1500 embert is képes befogadni. A templomot az urnatemetővel Kiss András Ybl-díjas építész tervezte. 1997-től a templom melletti telken a kolumbárium tovább bővült, amely 2003 őszére készült el, nevét a Szent Sírról kapta. 1999 augusztusára épült meg a templom harangtornya, és nyílt meg Varga Imre szobrászművész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje. Az új templom felépítésében az akkori plébános, Kirchenbaum József sokat tevékenykedett.
A szoborkertben öt magyar szent: Szent István király, Szent László király, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet, valamint Árpád-házi Szent Margit bronzból készült mellszobra látható. A templom oromzatán Varga Imre alkotása a plébánia védőszentjének, Szent Gellért vértanúságát ábrázoló szobra. A templom előterében láthatjuk a mester II. Szilveszter pápa művét is.
A plébániatemplom altemplomában, a külső keresztúton, és a Szentsír urnatemetőben el nem évülő urnafülkék vannak, ahol a temetési lehetőségek nincsenek vallási felekezethez kötve.
A Szentsír urnatemető osszáriumában (szóróparcella) zárt rendszerű szórással temetnek. A Szentsír urnatemetőben lift segíti a mozgássérülteket. Innen a régi altemplom is megközelíthető rámpa segítségével.
Ugyanitt láthatjuk Varga Imre szobrászművész Pieta alkotását. A Fájdalmas Szűzanya valamennyi magyar édesanya fájdalmának kifejezője. Az urnatemető érdekessége a tetőtér fordított csónak alakja, amely egyrészt a természetes világítást biztosítja, másrészt Noé bárkájára emlékeztet bennünket. Noé Isten utasítására épített bárka segítségével megmenekült a Vízözön pusztításától, majd pedig kikötve egy új élet lehetősége tárulkozott fel előtte. Így a bárka alakú tető egyszerre jelképezi a halál földi életet lezáró valóságát, s ugyanakkor az örök életre kitárulkozó reményt is, amelyet a feltámadt Krisztus ígérete alapoz meg számunkra.
A Szentsír urnatemetőben a Pietán kívül található szobrok és domborművek: Szent Pió atya, Boldog Kalkuttai Teréz anya, Szent Hedvig, Árpád-házi Boldog Jolán, Boldog Batthyány-Strattmann László, Kaszap István, és Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök Illyés Antal szobrászművész alkotásai.
A Mindszenty teremben Mindszenty József bíboros, prímás ülő bronz szobra az elvhűség, Krisztus és az egyház iránti rendíthetetlen kitartás felemelő szimbóluma. A szobor Meszlényi János szobrászművész alkotása.
Az Apor teremben az szovjet katonák által 1945-ben vértanúhalált szenvedett győri püspök, báró Apor Vilmos domborműve látható. Mózessy Egon alkotása.
A keresztút állomásainak mozaikképét Mazzag Orsolya iparművész, a képet övező üvegkeretet Haba Erika iparművész készítette.
A templomban Meszlényi János szobrászművész monumentális alkotása, a keresztre feszített Krisztus mindent átölelő, a kitárt karral mindenkihez odahajló, szeretetközösségébe befogadó gesztusa sugárzik ránk. A megfeszített Krisztus mellett a kereszt tövében a Fájdalmas Szűzanya és Szent János evangélista szobra áll.
A plébánián 1930-tól van anyakönyvezés, a korábbiak a tabáni és a szentimrevárosi plébánián találhatók.
Bartók Béla úti Szent Imre kápolna
Glattfelder Gyula, budapesti egyetemi tanár, későbbi csanádi püspök alapítja az első Szent Imre kollégiumot egyetemi hallgatók részére a Veres Pálné utca egyik bérházában. 1908-10 között épül fel a Bartók Béla út 17-19 alatti épület, (akkor Fehérvári út) a budai Szent Imre kollégium, az első emeletén kápolnával, mely 1945-ig az egyetemi ifjúság lelki gondozását látja el. Buda ostromakor megnyitják a környék hívei számára is. Az épület államosításakor is megmarad a kápolna nyilvános jellege.
A kápolnabelsőt Jeges Ernő festett képei díszítik.
Budai Ciszterci Szent Imre templom A Fővárosban letelepedett ciszterci rend 1912-ben kezdi meg a tanítást a Szent Imre Gimnáziumban. Az esztergomi főhatóság megbízza a rendet a tabáni plébánia területéből kihasítandó plébánia megszervezésével. Megalakul 1917-ben exposituraként a Kisegítő Kápolna Egyesület. Kelenföldi Nagyboldogasszony Plébánia néven 1923-ban jön létre a plébánia. 1924-re elkészül a Villányi út 3. sz. alatti telken a plébániaház és az ideiglenes Nagyboldogasszony templom. Dr. Wälder Gyula egyetemi tanárt bízzák meg a végleges templom tervének elkészítésével úgy, hogy a templom bal oldalán a gimnázium, jobb oldalán a rendház is helyet kapjon. A gimnázium 1927–29-ben készül el. 1930-ban, a Szent Imre jubileumi év alkalmával a kerületet Szentimrevárosnak nevezik el, ami a plébánia nevébe is belekerül. Szent Imre tiszteletére szenteli fel a barokk stílusú templomot (921 m2) 1938-ban, Szent Imre napján Serédi Jusztinián hercegprímás. A régi, kis templomot lebontják. A rendház felépítését a háború meghiúsítja. A nagy lélekszámú plébánia lelkipásztori munkájának eredményesebb végzésére 5 kisegítô kápolnaigazgatóság alakult. 1950-tôl az esztergomi főegyházmegye papsága látja el a plébániát. A plébániaépület a ciszterci rend tulajdona. A templomot 1972–75 között belsőleg, 1976–79 között külsőleg felújították. A plébániát 1989-től ismét a ciszterciek látják el. A templom 15 704. törzsszám alatt a műemléki nyilvántartásban szerepel.
Albertfalvi Szent Mihály templom Albertfalva a ráckevei koronauradalom promontori kirendeltségéhez tartozott, amikor a XIX. sz. elején a promontori (budafoki) zsellértelep északi irányba való bôvítését határozták el és 50 házhelyet jelöltek ki az új településnek. E területet Mária Terézia ajándékozta leányának, Krisztina hercegnônek nászajándékul, aki Albert, szász-tesseni herceghez ment feleségül. Az új birtokosról nevezték Sachsenfeldnek, illetve nagyon rövid idô múlva kizárólag csak Albertfalvának. A kialakuló, többségében német iparosok lakta település 1828-ban elszakadt Promontortól és önállóvá vált. Az 1838-as nagy dunai árvíz szinte teljesen elpusztította Albertfalvát, de rövid idô múlva ismét felépült. Ipari fejlôdése a XX. sz. elejétôl felgyorsult (gumigyár, repülôgépgyár, szappangyár, ipari üzemek stb.). A kertes, kis házas, több részes település 1950-tôl Budapest XI. kerületének része. Az 1970-es évek kezdetén jelentôs részét lebontották és új, tízemeletes panel lakóházakat építettek. Bár az anyakönyvezés már 1823-tól önálló anyakönyvben történt, az elsô szentmise csak 1922. december 26-án volt a régi iskolában. Az új iskola felépítésével (1929) állandó kápolnát alakítottak ki. Bergendy János volt a plébánia elsô szervezô lelkésze, aki ezt a munkát csak elkezdhette, mert 1933-ban Székesfehérvárra helyezték (1945. március 22-én orosz katonák lôtték agyon a székesfehérvári püspökségen). A templom építése és a plébániai élet teljes megszervezése Doroszlai Béla nevéhez fûzôdik, aki 1955-ig volt Albertfalva plébánosa. 1941. október 5-én történt a Szent Mihály fôangyal tiszteletére épített templom felszentelése, melyet Kismarthy Lechner Jenô és fia, ifj. Lechner Jenô tervezett és Felsôszöllôsi Szöllôssy Imre vezetésével történt a felépítése. 1969-ben készült el Bardon Alfréd tervei szerint a szentély átépítése. 1988–91 között a templom teljes felújítására került sor. Az akkori liturgia és a modern építészeti igényeknek megfelelô csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják a templom fôvázát, falai téglából készültek és hullámpalával fedték. Alapterülete 600 m2. Belsô mennyezete a csúcsívet követô fából készült lépcsôs gerendák. Szent Mihály fából készült szobrát Búza Barna készítette. A szentély jobb oldalán lévô hatalmas színes üvegablak az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus emlékére készült, a többi üvegablak a nyolc boldogság ábrázolása. Az oltár kör alakú, fehér márványból készült. A Mária oltár fölött nyert elhelyezést az elôbb említett kongresszus Magyarok Nagyasszonya képe. A három manuálos, 17 regiszteres orgona építése 1985-ben fejezôdött be. A plébánia 1992. január 31-én alapította az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskolát, amely az Önkormányzat tulajdonát képezô épületben mûködik. 1995-ben három új tanteremmel bôvült. Tanulóinak létszáma: 458. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.
Szent Szabina templom A "Szabina" egy kis bencés szerzetesi kápolna a Péterhegyen, Kelenvölgy és Rózsavölgy határán. A mellette lévő házban fiatal, egyetemi tanulmányaikat végző szerzetesek élnek, a kápolnában naponta többször imádkoznak. A környéken élő keresztény emberek járnak ide akár istentiszteletre, akár imacsoportokba. Péntek délutánonként az iskolás korosztály számára vannak hittanórák.
Története: a XVIII. század végén a Virágvölgy és Péterhegy környékére települt német lakosság egy népi barokk kőfeszületet hozott magával, és a Péterhegyi út szélén állította fel. 1932-ben ráccsal vették körül, majd a körülötte vásárolt telekrészen kápolnafülkét építettek. Ez lett a kiindulása az 1932-ben megalakult Budapest-Péterhegyi Szent Szabina Kisegítő Kápolna Egyesületnek. A Szent Szabina név felvételét az sugallta, hogy az Árpádok korában e hely közelében, a mai Kamaraerdő dűlőben virágzott a Szent Szabina bencés apátság, amelynek romjai műemlékileg védettek. 1934-ben épült a mai kéttornyú templomocska (56 m2), amelynek jobb oldali toronyfülkéjében helyezték el a kegyelettel körülvett kőkeresztet. A kápolna lelki ellátását a kelenföldi plébánia biztosította, amelynek területén állt, és amely a telket az egyházközségre telekkönyveztette. 1943-tól a kápolna lelki vezetője Körmendy Béla szatmári egyházmegyés pap volt, aki liturgikus központot igyekezett itt kialakítani. Meghívására gyakran tartott liturgikus előadásokat és lelkigyakorlatokat dr. Szúnyogh Xavér OSB, akit 1950-től az egyházi főhatóság megbízott a kápolna vezetésével.
Kruspér utcai Szent Tádé kápolna
Budapest XI. kerületének Budafoki út 16–18 sz. alatti lakóház földszintjén nyílt meg 1937-ben a Szent Imre plébánia szeretetotthonának kápolnája, amely a környék híveinek is istentiszteleti helyül szolgált. 1946-ban, a szeretetotthon megszűnése után a kápolna expositura lesz a ciszterci rend gondozásában Szent Kereszt titulussal. 1951-től az esztergomi főegyházmegyei papság látja el. A kápolna titulusát ekkor Szent Tádéra változtatták. 1957. szeptember 15-én a Szent Imre plébánia területéből önálló lelkészséggé alakult. Ugyanezen évben szervezik meg az egyházközség képviselőtestületét is. 1958-tól a lelkészség egyházi tulajdonú lelkészlakással rendelkezik a Bertalan Lajos u. 16. II. 3. sz. alatt. 1974-ben a hívek adományából Dr. Bardon Alfréd egyetemi tanár terve alapján a kápolna (164 m2) művészi, liturgikus berendezést kapott, amelyet Dr. Lékai László püspök, ap. kormányzó áldott meg 1975. január 6-án. 1982-ben plébánia lett Felsőlágymányosi Szent Tádé Plébánia néven.
1996-ban felépült a Magyar Szentek Temploma, amely átvette a plébániatemplom szerepét a kápolnától. 2001-ben a plébánia neve Magyar Szentek Plébániára változott.
Kelenvölgyi Szentháromság templom A századforduló idején Budafok (IV. kerülete) filiájaként létezett, mint mezőség, és szőlőskertek. 1909-ben épült egytanerős iskolájában 1911 Szentháromság vasárnapjától kezdődően rendszeresen szentmiséket tartanak. 1927-ben egyházközség alakul templomépítési szándékkal. 1931. május 17-én szenteli fel a Szentháromság tiszteletére épült – Weichinger Károly által tervezett – templomot Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök. 1932-tôl kezdve helyben lakó – kihelyezett budafoki káplánként működő – lelkész látja el a lelkipásztori teendőket. 1940-tôl önálló lelkészég, 1946-tól plébániaként mûködik. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1932-tôl.
Ulászló utcai Szentlélek kápolnaigazgatóság
