Kőbányai Görög Katolikus kápolna - Conti kápolna
A kápolna 1740-ben épült fogadalmi kápolnáként. Conti Lipót Antal kőfaragómester és felesége, hálából, hogy a család megmenekült a nagy pestisjárvány elől. A kápona volt a kerület első temploma, később ez a templom lett a helyiek plébániatemploma. A Szent László templom felépülése után a kápolna a görög katolikusoké lett. 1938-ban, majd 1947-ben újították fel. 1988-ban ledőlt a torony, ekkor épült a ma is látható hagymasisakos torony.
Az oltárképen Mária látható Jézussal, és a Szentháromság.
Pongrác úti Föltámadott Krisztus templom
A templom 1925-ben épült. A templom Péterfi József erdélyi pap kezdeményezésére Bacsó Andor és Martsekényi Imre tervei alapján épült. Alapkövét 1924. június 1-jén dr. Breyer István esztergomi segédpüspök tette le.
A keresztet 1925. augusztus 23-án helyezték fel.
Az új templomot Uzdóczy Zadravecz István (1884-1965), a Szegeden megalakult Nemzeti Hadsereg harcos papja, akkori tábori püspök szentelte fel 1925. november 15-én.
A második világháború alatt a templomot 9 bombatalálat érte. A hívek áldozatkészségének köszönhetően (kb. másfél év alatt) 1947-re restaurálták. A háborús célokra elvitt nagyharangot csak 1958-ban sikerült pótolni. A 280 kg-os új harangot Peisz Lajos, budapesti érseki helytartó 1958. szeptember 21-én áldotta meg.
A főoltár 1940-ben épült. Tervezte Krasznai Lajos szobrászművész. Bubnics Mihály, rozsnyói püspök szentelte fel 1940. december 15-én. Az első orgona, amelyet 1930-ban építettek, a világháború alatt elpusztult. A második orgonát 1950-ben szentelte fel dr. Szabó Imre, budapesti érseki helytartó.
A templom egyetlen, aszimmetrikusan elhelyezett tornya és árkádos főhomlokzata az erdélyi, kalotaszegi templomokét idézi. Oldalhomlokzatát két márvány dombormű díszíti, egyik Jézus megkeresztelését, a másik Krisztus keresztről való levételét ábrázolja.
A háromhajós kistemplom főoltárán a Feltámadt Üdvözítő szobra áll. Két mellékoltára van, a baloldali Szent József, a jobboldali Szűz Mária tiszteletét hirdeti. A bejárattól jobbra Feszty Masa Szent Filoménáról készített festménye látható. A színes üvegablakokat Palka József készítette, az adományozók nevének feltüntetésével. A szentély ablakain Szent István és Szent László alakját örökítette meg.
A templomhajó ablakain is nagyobbrészt magyar szenteket látunk: Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Imre, valamint Szent Márton, Szent Mihály és 1-1 székesegyház képe az elszakított területekről.
A templom előtt áll Árpádházi Szent Erzsébet mészkőszobra, melyet a volt erdélyi menekültek, halálának 100. évfordulóján, 1931-ben helyeztek el.
Kõbánya Máv-telepi Kisboldogasszony templomigazgatóság
1924-ben alakul meg az Északi Fõműhely lakótelepén a Kisegítõ Kápolna Egyesület, amely a MÁV-tól rendelkezésre bocsátott épületben (késõbb református imaház, jelenleg üres) kápolnát nyit és lelkészlakást rendez be. A templomot (315 m2) 1930-ban a MÁV Dusek Ede és Horesnyi József tervei alapján építteti. A második világháborúban megrongálódott templomot, toronysisak nélkül, a hívek hozatják rendbe a MÁV támogatásával.
Mindenkor Segítő Szűz Mária-templom
A Budapesten letelepedett és fõképpen a kôbányai üzemekben dolgozó lengyel katolikusok 1907-ben kérik, hogy az óhegyi (Kápolna téri) fogadalmi kápolnát használatba vehessék. – 1908-ban Danek Vince lengyel származású papot nevezik ki lelkésznek, aki az itteni, valamint a lengyelországi és amerikai lengyel katolikusok adományaiból felépítteti Árkay Aladár tervei szerint a templomot (198 m2) és mellette (Óhegy u. 11.) a lengyel szociális otthont. A templomot 1930. aug. 17-én August Hlond bíboros, lengyel prímás szenteli fel.
Újhegyi Lakótelep Piros Iskolai misézőhely
Kada utcai (Külső Kőbányai) Szent Család templom
1924-ben a nagy kiterjedésű kõbányai plébánia e területén lakó híveinek lelki ellátására Dr. Valkony Ferenc hitoktató megszervezi a Kisegítő Kápolna Egyesületet. A Fővárostól a Kada u. 25. szám alatti iskola két tantermét kapják meg kápolna céljára. 1929-ben alakul meg a kõbányai plébánia területéből az önálló egyházközség és lelkészség. Midôn 1938-ban a Főváros új iskolát építtet, a régi iskola egész épületét a lelkészség rendelkezésére bocsátja. Ekkor alakítják ki a mai kápolnát (164 m2), a lelkészi irodát és lelkészlakást. 1931-ben telket vásárolnak, amelyen kultúrházat építenek és templom építésének tervével is foglalkoznak. A tervet a világháború meghiúsítja. A telek és a kultúrház állami tulajdonba kerül. 1972–76 között a kápolnában teljes belsõ átalakítást és felújítást végeznek. A lelkészlakás bérlemény. – A plébánia külsõ területén épült az ún. Újhegyi lakótelep, ahol vasárnaponként szentmisét tartanak a Piros Iskolában. – A lelkészség 1996-óta plébánia.
Kőbányai Szent György plébániatemplom
Kôbányának a Maglódi út körül lakó hívei a kórház megépítésétôl kezdve a kórház kápolnájában részesülnek lelki ellátásban, de már a második világháború elôtt külön kápolna és önálló lelkészség létesítésén fáradoznak. Az egyházi hatóság 1947. január 20-án kelt okiratával állítja fel, a kôbányai plébánia területébôl leválasztva az önálló egyházközséget és lelkészséget. 1948-ban megveszik a Sörgyár u. 73/a. sz. alatti telket, amelyen vendéglô áll. Átalakítással és bôvítéssel ebbôl létesítik Szent György titulussal a kápolnát (84 m2), a lelkészi lakásokat és irodát, amelyek egyházi tulajdonban vannak. 1982-ben az Egyházközség területén új lakótelep épült. A szükségkápolna kicsinek bizonyult. Ezért Dr. Lékai László bíboros támogatásával az ÁEH 1984-ben engedélyezte a felújítást. 1986-ban Török Ferenc tervei alapján megindult az építkezés. Az alapkövet 1986. április 27-én tette le Dr. Lékai László bíboros úr. 1989-ben új templomtervet készít Bertalan Gyula. 1994. május 1-jén Dr. Paskai László bíboros megáldja az új templomot. 1995-tôl plébánia.
Anyakönyvek: 1947-tôl, elôtte a kôbányai plébánián.
Kőbányai Szent László templom
Kőér vagy Kövérd néven szerepel a XIII. sz.–ban az a föld, amely Pesttől keletre a Rákos-patak déli partján terül el és részben a mai Kőbányával azonosítható. A szétszórtan élô híveket 1777-tôl az ekkor alakult józsefvárosi plébánia gondozza. Misézôhelyül használják az Óhegyi (ma Kápolna téri) kis, barokk, műemlék kápolnát, amelyet pestisjárvánnyal kapcsolatban 1740-ben Conti Lipót építtetett fogadalomból. (Ez a kápolna ma a görögkatolikus bazilita szerzetesek gondozásában van.) A XIX. sz. elejétôl benépesülő területen 1869-ben expositura létesül, majd 1881-ben a józsefvárosi plébániából leválasztva plébánia alakul. A templom építését Lechner Ödön terve szerint 1894-ben kezdik meg. Felszentelése 1900. június 27-én, védőszentjének, Szent Lászlónak ünnepén történik. A páratlan megjelenésű, mûemlék templom (1500 m2) belső díszítése és berendezése Tandor Ottó terve szerint készült. A templom háromhajós, bazilikás rendszerű. Lechner franciaországi román kori és gótikus vonásokat vegyített reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi elemekkel, mesterien magyarossá formálva az épületet. A főhajó hossza 50 méter, belvilága 23 méter, a templom tornya (Budapest legmagasabb tornya) 83 méter. A templomnak különleges jellegét még az adja, hogy kívülbelül a Pécsi Zsolnai Gyár termékei díszítik: mázas tégla, tetőcserép, díszek, szobrok, attikák, oltárok, szószék, keresztelőkút és szenteltvíztartó.
A templom a háborúban erősen megrongálódott: a németek kilövőállásnak használták a magas tornyot, az oroszok pedig istállónak a templomot.
A templom külső helyreállítása 1974 őszén indult el, 1994 márciusában került átadásra. Teljes költségét a Fővárosi Műemlékfelügyelőség állta. A belső helyreállítás 1993-94-ben történt saját erőből. A hívek áldozatos hozzájárulását segítette némi összeggel a Főegyházmegye, jelentős mértékben pedig a Kőbányai Önkormányzat. A templom még a X. kerületi Önkormányzat tulajdona.
A plébánia egyszerre épült a templommal: kegyúri tulajdonban maradt egészen 1972-ig, amikor is a Főegyházmegye hozzájárulásával a Kőbányai Tanács épületének részévé vált. Ekkor a plébánia a Halom utca 24. – Pataky tér 25. számú sarokházba költözött, amit bérleményként kapott. Ez az épület 1991-ben ismét műemléki besorolást kapott (10 éves szünetelés után), egyúttal az Európa örökség része lett. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 686. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.
Anyakönyvek: 1869-től
Pongrác úti Föltámadott Krisztus templomA templom 1925-ben épült. A templom Péterfi József erdélyi pap kezdeményezésére Bacsó Andor és Martsekényi Imre tervei alapján épült. Alapkövét 1924. június 1-jén dr. Breyer István esztergomi segédpüspök tette le.
A keresztet 1925. augusztus 23-án helyezték fel.
Az új templomot Uzdóczy Zadravecz István (1884-1965), a Szegeden megalakult Nemzeti Hadsereg harcos papja, akkori tábori püspök szentelte fel 1925. november 15-én.
A második világháború alatt a templomot 9 bombatalálat érte. A hívek áldozatkészségének köszönhetően (kb. másfél év alatt) 1947-re restaurálták. A háborús célokra elvitt nagyharangot csak 1958-ban sikerült pótolni. A 280 kg-os új harangot Peisz Lajos, budapesti érseki helytartó 1958. szeptember 21-én áldotta meg.
A főoltár 1940-ben épült. Tervezte Krasznai Lajos szobrászművész. Bubnics Mihály, rozsnyói püspök szentelte fel 1940. december 15-én. Az első orgona, amelyet 1930-ban építettek, a világháború alatt elpusztult. A második orgonát 1950-ben szentelte fel dr. Szabó Imre, budapesti érseki helytartó.
A templom egyetlen, aszimmetrikusan elhelyezett tornya és árkádos főhomlokzata az erdélyi, kalotaszegi templomokét idézi. Oldalhomlokzatát két márvány dombormű díszíti, egyik Jézus megkeresztelését, a másik Krisztus keresztről való levételét ábrázolja.
A háromhajós kistemplom főoltárán a Feltámadt Üdvözítő szobra áll. Két mellékoltára van, a baloldali Szent József, a jobboldali Szűz Mária tiszteletét hirdeti. A bejárattól jobbra Feszty Masa Szent Filoménáról készített festménye látható. A színes üvegablakokat Palka József készítette, az adományozók nevének feltüntetésével. A szentély ablakain Szent István és Szent László alakját örökítette meg.
A templomhajó ablakain is nagyobbrészt magyar szenteket látunk: Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Imre, valamint Szent Márton, Szent Mihály és 1-1 székesegyház képe az elszakított területekről.
A templom előtt áll Árpádházi Szent Erzsébet mészkőszobra, melyet a volt erdélyi menekültek, halálának 100. évfordulóján, 1931-ben helyeztek el.
Kõbánya Máv-telepi Kisboldogasszony templomigazgatóság
1924-ben alakul meg az Északi Fõműhely lakótelepén a Kisegítõ Kápolna Egyesület, amely a MÁV-tól rendelkezésre bocsátott épületben (késõbb református imaház, jelenleg üres) kápolnát nyit és lelkészlakást rendez be. A templomot (315 m2) 1930-ban a MÁV Dusek Ede és Horesnyi József tervei alapján építteti. A második világháborúban megrongálódott templomot, toronysisak nélkül, a hívek hozatják rendbe a MÁV támogatásával.
Mindenkor Segítő Szűz Mária-templomA Budapesten letelepedett és fõképpen a kôbányai üzemekben dolgozó lengyel katolikusok 1907-ben kérik, hogy az óhegyi (Kápolna téri) fogadalmi kápolnát használatba vehessék. – 1908-ban Danek Vince lengyel származású papot nevezik ki lelkésznek, aki az itteni, valamint a lengyelországi és amerikai lengyel katolikusok adományaiból felépítteti Árkay Aladár tervei szerint a templomot (198 m2) és mellette (Óhegy u. 11.) a lengyel szociális otthont. A templomot 1930. aug. 17-én August Hlond bíboros, lengyel prímás szenteli fel.
Újhegyi Lakótelep Piros Iskolai misézőhely
Kada utcai (Külső Kőbányai) Szent Család templom 1924-ben a nagy kiterjedésű kõbányai plébánia e területén lakó híveinek lelki ellátására Dr. Valkony Ferenc hitoktató megszervezi a Kisegítő Kápolna Egyesületet. A Fővárostól a Kada u. 25. szám alatti iskola két tantermét kapják meg kápolna céljára. 1929-ben alakul meg a kõbányai plébánia területéből az önálló egyházközség és lelkészség. Midôn 1938-ban a Főváros új iskolát építtet, a régi iskola egész épületét a lelkészség rendelkezésére bocsátja. Ekkor alakítják ki a mai kápolnát (164 m2), a lelkészi irodát és lelkészlakást. 1931-ben telket vásárolnak, amelyen kultúrházat építenek és templom építésének tervével is foglalkoznak. A tervet a világháború meghiúsítja. A telek és a kultúrház állami tulajdonba kerül. 1972–76 között a kápolnában teljes belsõ átalakítást és felújítást végeznek. A lelkészlakás bérlemény. – A plébánia külsõ területén épült az ún. Újhegyi lakótelep, ahol vasárnaponként szentmisét tartanak a Piros Iskolában. – A lelkészség 1996-óta plébánia.
Kőbányai Szent György plébániatemplom Kôbányának a Maglódi út körül lakó hívei a kórház megépítésétôl kezdve a kórház kápolnájában részesülnek lelki ellátásban, de már a második világháború elôtt külön kápolna és önálló lelkészség létesítésén fáradoznak. Az egyházi hatóság 1947. január 20-án kelt okiratával állítja fel, a kôbányai plébánia területébôl leválasztva az önálló egyházközséget és lelkészséget. 1948-ban megveszik a Sörgyár u. 73/a. sz. alatti telket, amelyen vendéglô áll. Átalakítással és bôvítéssel ebbôl létesítik Szent György titulussal a kápolnát (84 m2), a lelkészi lakásokat és irodát, amelyek egyházi tulajdonban vannak. 1982-ben az Egyházközség területén új lakótelep épült. A szükségkápolna kicsinek bizonyult. Ezért Dr. Lékai László bíboros támogatásával az ÁEH 1984-ben engedélyezte a felújítást. 1986-ban Török Ferenc tervei alapján megindult az építkezés. Az alapkövet 1986. április 27-én tette le Dr. Lékai László bíboros úr. 1989-ben új templomtervet készít Bertalan Gyula. 1994. május 1-jén Dr. Paskai László bíboros megáldja az új templomot. 1995-tôl plébánia.
Anyakönyvek: 1947-tôl, elôtte a kôbányai plébánián.
Kőbányai Szent László templom Kőér vagy Kövérd néven szerepel a XIII. sz.–ban az a föld, amely Pesttől keletre a Rákos-patak déli partján terül el és részben a mai Kőbányával azonosítható. A szétszórtan élô híveket 1777-tôl az ekkor alakult józsefvárosi plébánia gondozza. Misézôhelyül használják az Óhegyi (ma Kápolna téri) kis, barokk, műemlék kápolnát, amelyet pestisjárvánnyal kapcsolatban 1740-ben Conti Lipót építtetett fogadalomból. (Ez a kápolna ma a görögkatolikus bazilita szerzetesek gondozásában van.) A XIX. sz. elejétôl benépesülő területen 1869-ben expositura létesül, majd 1881-ben a józsefvárosi plébániából leválasztva plébánia alakul. A templom építését Lechner Ödön terve szerint 1894-ben kezdik meg. Felszentelése 1900. június 27-én, védőszentjének, Szent Lászlónak ünnepén történik. A páratlan megjelenésű, mûemlék templom (1500 m2) belső díszítése és berendezése Tandor Ottó terve szerint készült. A templom háromhajós, bazilikás rendszerű. Lechner franciaországi román kori és gótikus vonásokat vegyített reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi elemekkel, mesterien magyarossá formálva az épületet. A főhajó hossza 50 méter, belvilága 23 méter, a templom tornya (Budapest legmagasabb tornya) 83 méter. A templomnak különleges jellegét még az adja, hogy kívülbelül a Pécsi Zsolnai Gyár termékei díszítik: mázas tégla, tetőcserép, díszek, szobrok, attikák, oltárok, szószék, keresztelőkút és szenteltvíztartó.
A templom a háborúban erősen megrongálódott: a németek kilövőállásnak használták a magas tornyot, az oroszok pedig istállónak a templomot.
A templom külső helyreállítása 1974 őszén indult el, 1994 márciusában került átadásra. Teljes költségét a Fővárosi Műemlékfelügyelőség állta. A belső helyreállítás 1993-94-ben történt saját erőből. A hívek áldozatos hozzájárulását segítette némi összeggel a Főegyházmegye, jelentős mértékben pedig a Kőbányai Önkormányzat. A templom még a X. kerületi Önkormányzat tulajdona.
A plébánia egyszerre épült a templommal: kegyúri tulajdonban maradt egészen 1972-ig, amikor is a Főegyházmegye hozzájárulásával a Kőbányai Tanács épületének részévé vált. Ekkor a plébánia a Halom utca 24. – Pataky tér 25. számú sarokházba költözött, amit bérleményként kapott. Ez az épület 1991-ben ismét műemléki besorolást kapott (10 éves szünetelés után), egyúttal az Európa örökség része lett. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 686. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.
Anyakönyvek: 1869-től
