Egyre több kutatás állítja, hogy óvatosabbnak kell lennünk a LED-égőkkel, mert hiába energiatakarékosak, képesek megbolygatni a hormonműködésünket.

A mesterséges világítás egyaránt hatással van az emberekre, az állatokra és a növényekre. Megzavarja a természetes fényviszonyok mellett több százezer év alatt kialakult belső biológiai óra, az úgynevezett cirkadián ritmus működését. Következményként módosul az anyagcsere, a testtömeg-index (BMI), az oxigénfelvétel, illetve a hormontermelés.

A LED-világítással ugyanis az a baj, hogy nem az, aminek látszik. A fehér színű fény voltaképpen kék izzóból származik, amelyet egy sárgásfehér foszforrétegen áthaladva észlelünk fehérnek. De ez attól még részben kék. Néhány évvel ezelőtt derült csak ki, hogy az emberi szemben, a retinában speciális sejtek vannak, a melanopszinok, amelyek kifejezetten a 460-480 nanométer körüli hullámhosszú, azaz kék fényre reagálnak, és befolyásolják a melatonin hormon termelődését, amely az alvás-ébrenlét szabályozását végzi. Ezért nevezik sötétséghormonnak is. Ha emelkedik a szintje, elálmosodunk, ha pedig csökken, akkor kipattan a szemünk.

A melatonin erős antioxidáns, azaz megóvja a sejteket a károsodástól. A magas melatoninszintű egerek 20 százalékkal tovább éltek, mint csökkent melatoninszintű társaik. A melatonin erősíti az immunrendszer működését, egyes kutatások szerint véd a vírusfertőzésekkel szemben. Szervezetünk a fény spektrumának más tartományaihoz van jobban hozzászokva: a tűz vöröséhez, a villám sárgájához, a napfény fehéréhez. Ezek kevésbé befolyásolják a melatoninszintet. A kék fény, vagyis a LED-es mesterséges megvilágítás azért alattomos, mert a hajnali derengést idézi fel, és ettől azonnal ébrenléti módba kapcsolja a szervezetünket: hatására csökken a melatonin-termelés, felébredünk. A Harvard Egyetem közelmúltban kiadott hírlevelében (is) a melatoninzavart összefüggésbe hozzák a rákos megbetegedésekkel, a cukorbetegséggel, a szívbetegségekkel és a kóros elhízással. A Harvard kutatóinak kísérletében az önkéntesek napi 6,5 órát töltöttek kék fényben, míg a kontrollcsoport zöld fényben töltött ugyanennyi időt. Megállapították, hogy a kék fény kétszer olyan hosszú időre csökkentette a melatonin-termelést, mint a zöld fény, és három órával előbbre hozta az ébredés idejét, míg a zöld fény másfél órával. A cirkadián ritmus lépcsőzetes eltolásával a vizsgálat alanyainál vészes mértékben és tartósan nőtt a vércukorszint, ellenben csökkent az étkezések utáni teltségérzet kialakulásáért felelős leptin hormon mennyisége. Vagyis cukorbetegség közeli állapotba kerültek, miközben egyre többet bírtak enni, és hízni kezdtek. A belső órát már a 8 lux értékű világítás is megzavarja - összevetésül: a telihold fényereje 1 lux, az éjszakai közvilágítás 2-30 lux. A kutatások szerint az 530 nanométer feletti hullámhossz nem zavarja meg a melatonin-termelést.