Óceánkutatók nemzetközi csoportja felhívást intézett az ausztrál kormányhoz, hogy védje meg a Nagy-korallzátonyt a felmelegedés, a bányászattal összefüggő hajóforgalom és a kotrási hulladék okozta veszélyektől. A fele már elpusztult...

A 150 kutató által aláírt nyilatkozatot az UNESCO Világörökség Bizottságának júniusi éves ülése előtt hozzák majd nyilvánosságra, a tanácskozást június 16. és 27. között Kambodzsában rendezik. A szakemberek azt kérik, hogy a találkozón vegyék fel a Nagy-korallzátonyt veszélyeztetett világörökségi helyek listájára.

A tudósok arra kérik az ausztrál vezetést, hogy óvja meg a Nagy-korallzátony egyetemes értékeit, korlátozza a közelében végzett ipari tevékenységet, és járuljon hozzá anyagilag a zátony élővilágának kutatásához. Negyed évszázad alatt a korallok fele elpusztult, főként egy tengeri csillag elszaporodása miatt, amelyet a szárazföldi hulladékok óceánba eresztése eredményezett. Az aláírók a Queensland államban folyó bányászat fejlesztésének számlájára írják a károkozást. Queensland a Nagy-korallzátonnyal szemközti parton hat nagy kikötőt szándékozik építeni, amelyek több millió tonna szennyezett iszapot bocsátanának az Ausztrália északkeleti partjainál elterülő Korall-tenger vizébe.

Hugh Possingham ausztrál biológus szerint a projekt felgyorsítja a korallpusztulást. Még ma meg kell állítanunk - mondta az ABC televíziónak. Széntüzelésű erőművei és Ázsiába irányuló ércexportja miatt Ausztrália az egyik legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó. A Nagy-korallzátony 1981 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján. Hozzávetőlegesen 345 ezer négyzetkilométernyi területe az ausztrál partok mentén terül el, és 3000 zátonyával a világ legnagyobb koralltelepét alkotja.

(MTI)