Elveszik a XIII. kerületi önkormányzattól és különálló fővárosi hatáskörbe utalják a Margitszigetet. A főváros által kidolgozott szabályozási terv felparcellázza a szigetet, ahol öt, különálló telket hoznának létre a főbb létesítmények elhelyezkedése alapján.
Hiába nem ejt szót róla senki, nyilvánvaló, hogy Margitsziget kapcsán privatizációs előkészületek zajlanak. A nyugati egyetemeken beszervezett, '89-es "rendszerváltó" garnitúra továbbra sem képes tanulni a hibákból, ráadásul több mint két évtized után még mindig ugyanazokkal a módszerekkel dolgoznak. A Margitszigetet azért parcellázzák fel, mert így a főváros tovább lophatja a költségvetést, a fővárosra lehet hárítani az önkormányzatokat kormányzó tolvajok által felvett hiteleket, az elhibázott, veszteséges projekteket. Megtehetik, mert ezúttal van miből fizetni anélkül is, hogy a tömegközlekedés leállása fenyegetne. Miután felparcellázták a Margit-szigetet, a létesítményeket már egyesével is el lehet adni, ha a főváros két lopás közt mozdítható pénz híján marad.
Hogy azt követően mi épül majd az új tulajdonos által eldózerolt fürdő vagy a többi, veszteségesnek nyilvánított létesítmény helyén? Azt már nem az állam vagy az önkormányzat, hanem az új tulajdonos, a "befektető" fogja eldönteni. Akár újabb zsidó lakóparkot is fel lehet húzni a főváros szívében, vagy úgy ahogy van, betonfallal elkeríteni a lejárót, ha a sziget már úgyis magánterület. A rendezési tervet készítő főépítész szavai szerint a Dózsa-tenisztstadion helyén egyébként is épülni fog valami, ami magántulajdonban hatékonyabban kivitelezhető. Csak nem egy újabb izraeli lakópark? Ha a romok helyére már került egy lakópark, amit hatalmas nyereséggel eladtak a frissen érkezett "gazdag vevőknek", akkor miért ne lehetne ledózerolni minden mást a szigeten, és oda is jókora nyereséget hozó befektetéseket tenni, majd eladni az egészet? Mi akadályozná ezt meg? A 2014-es választás?
Majd ha az egész szigetet elprivatizálták, akár a Margit-hidat is el lehetne adni jó áron, mert a befektető által szedett hídadó nagy bevételt hozhat és megmentheti a csődközelben lévő önkormányzatot! Majd buta politikai hazugságnak lehet nyilvánítani az egészet, ahogyan Tarlós szokta.
Az önkormányzatok adósságát egyféleképpen lehet felszámolni: ha még időben felszámoljuk azokat a személyeket, akik az adósságot csinálják (majd a biztonság kedvéért a páholytársakat is, nehogy véletlen a helyükre üljön valaki). Ez az állam felelőssége lenne - az állam pedig láthatóan semmit nem kezd azokkal a személyekkel, akik a település "jobban eladhatóságáért" hitelt hitelre halmoznak. A helyzet változásért kiált!
Fenyvesi Áron