Az egy évvel korábbinak több mint duplájára rúgó, 73 milliárd forintos adózott nyereséget értek el az első negyedévben a hazai részvénytársasági hitelintézetek. Gyorsan reagáltak a tranzakciós illeték bevezetésére: bár nem tudjuk, pontosan mennyit fizettek be ezen a címen a költségvetésbe, szépen hárítottak át belőle - példátlan mértékben (+19 milliárd) nőtt a jutalékeredményük, és ezen belül a pénzforgalmi szolgáltatásból származó bevételük (+11 milliárd). A banki eredmény javulásához a forrásköltségek csökkenése és egyes vállalati céltartalékok felszabadulása mellett a bankok takarékoskodása is hozzájárult. A külföldi forráskivonás eközben jelentősen lelassult, a vállalati betétek pedig 6%-kal növekedtek egy év alatt.
Egyenlőtlenül eloszló 73 milliárdos profit
2013 első negyedévében a körülményekhez (bankadó, tranzakciós illeték, biztosítási adó stb.) képest jól teljesített a magyar pénzügyi szektor, hiszen minden jelentősebb szegmens nyereséget ért el. A részvénytársasági hitelintézetek és a fióktelepek eredménye javult, a takarékszövetkezeteké és a biztosítóké viszont romlott.
2013.05.23 12:35 Duplázódott a magyar bankszektor nyeresége - Egy bank áll a háttérben
A részvénytársasági hitelintézetek legutóbb a végtörlesztés bejelentését megelőző negyedévben, 2011 tavaszán értek el a mostanihoz hasonló (annál kissé magasabb) nyereséget. Adózás előtti eredményük ezúttal 81,6 milliárd forint, adózott eredményük 73,0 milliárd forint lett. Mindkettő több mint duplája az egy évvel korábbinak.
A javulásban fontos szerepe van annak, hogy a bázis eleve alacsony: épp a végtörlesztés közvetlen hatásait nyögték egy éve a bankok. A PSZÁF közlése alapján emellett azonban szerepe van annak is, hogy a korábban nagy összegben elszámolt hitelezési értékvesztés egy részét a vállalati üzletágban most visszaírták a bankok. Emellett egy (meg nem nevezett) bank (feltehetően az OTP) magyar számviteli szabályok szerinti eredményjavulása is javította a képet.
Az elmúlt egy évben összességében így is több mint százmilliárd forintos veszteséget könyveltek el a részvénytársasági hitelintézetek, ráadásul a mostani (első negyedéves) eredmény mögött is rendkívül nagy polarizáltság húzódik meg: az érintettek csaknem fele (17 bank) most is veszteséges volt. A korábbi negyedévek során néhány nagybank (elsősorban MKB, CIB, Raiffeisen) projektingatlan-hiteleinek értékvesztése okozta a veszteségek nagy részét.
Hogy melyek a most veszteséges bankok, azzal kapcsolatban inkább csak találgathatunk, hiszen jellemzően nem teszik közzé negyedéves, magyar számviteli szabályok szerinti számaikat a hitelintézetek. A nagybankok többségének anyabankja azonban már közzétette IFRS szerinti számait, és ezek a leánybankok teljesítményét is mutatják. A magyar szabályok szerinti számok magasabb lehetnek a lenti táblázatban szereplő IFRS szerinti számoknál, ugyanis a nemzetközi számvitel szerint jellemzően az első negyedévben számolták el a bankok a teljes évi bankadót.
15,6%-os tőkemutató, 116%-os hitel/betét arány
A magyar bankszektor - ahogy a héten az MNB stabilitási jelentéséből is kiderült - likviditási és tőke szempontból egyaránt rendkívül stabilnak mondható. E két szempont egy-egy mutatójának alakulása látható az alábbi ábrán. Jelentős változás történt mindkettőben az utóbbi években: míg a hitel/betét arány mára a 2009 eleji 175%-ról 116%-ra csökkent, a bankok tőkemegfelelési mutatója a válság előtti 10% körüli szintről 15,6%-ra nőtt. Igaz, utóbbi valamivel alacsonyabb a három hónappal korábbinál, a mutató alakulását az anyabankok egyedi tőkeemelési döntései befolyásolják, ezekkel ugyanis részben a múltbeli, részben a jövőbeni veszteségeket is pótolják.
A hitel-betét mutató alakulását az elmúlt két évben egyértelműen a betétállomány növekedése és ezzel egyidejűleg a hitelállomány csökkenése okozta. Az elmúlt fél évben mind a kettő szempontjából javulás figyelhető meg: a betétállomány 6%-kal nőtt (szinte kizárólag a vállalatok betéteinek köszönhetően), a hitelállomány csökkenése pedig lassult (igaz, ez a forint gyengüléséből következő átértékelődésnek is köszönhető).
Ahogy az alábbi két ábra is mutatja, a bankok likviditási helyzetének javulása elsősorban nem a betétállomány növekedésének, hanem a hitelállomány csökkenésének köszönhető. A banki alkalmazkodás tehát meglehetősen féloldalas, a banki működés helyi finanszírozásra való áthelyezése a reálgazdaság szempontjából kevésbé egészséges módon zajlik le.
A hitelállomány csökkenésének köszönhetően a betétállomány stagnálása/túl lassú növekedése mellett is csökken a bankszektor külföldi forrásokra való ráutaltsága. Március végén a részvénytársasági hitelintézetek forrásainak már csak 21%-a volt közvetlen külföldi forrás, szemben a válság kirobbanásakor tapasztalt 30%-kal. 2013 első negyedévében 81 milliárd forintnyi közvetlen külföldi banki finanszírozás hagyta el az országot, míg az elmúlt három évben 3125 milliárd forintnyi. Ugyanekkor az anyabankok több százmilliárd forintnyi tőkével megerősítették leánybankjaikat.
2012.12.19 06:55 Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?
A bankok eszköz- és forrásállománya egyaránt jelentős változáson esett át az elmúlt években, 2013 első negyedévében azonban ilyen szempontból már csak kisebb elmozdulás történt. Eszközoldalon a hitelek, forrásoldalon a külföldi források aránya csökkent számottevően.
Kisebb hitelezési veszteségek, nagyobb kamatmarzs
A bankszektor eredményének javulása az egy évvel korábbihoz képest elsősorban az egyéb nem kamateredményben tavaly elkönyvelt veszteségek csökkenésének köszönhető. Ezek mögött jelentős részben hitelekre képzett veszteségek elszámolása, illetve a végtörlesztési veszteségek átvezetése állt. Az értékvesztésként és céltartalék-változásként elszámolt összegek is kedvezően alakultak most, amiben az említett céltartalék-visszaírások komoly szerepet játszhatnak.
A banki bevételek is jelentősen módosultak: a hitelezés visszaesése fényében nem meglepő, hogy a kamateredmény 7,9%-kal csökkent, ami mögött a kamatbevételek 8,8%-os és a kamatráfordítások 9,4%-os csökkenése áll. Utóbbi a pénzpiaci feszültségek (banki forrásköltségek) csökkenésére utal. Meglepően magas ugyanakkor a jutalékeredmény 35%-os emelkedése, ami mögött meglátásunk szerint a tranzakciós illeték bevezetése húzódik meg. A bankok ugyanis a tranzakciós díjak emelésén keresztül hárították át a teher jó részét ügyfeleikre. Gyorsan reagáltak a tranzakciós illeték bevezetésére: példátlan mértékben (+19 milliárd) nőtt a jutalékeredményük, ezen belül a pénzforgalmi szolgáltatásból származó bevételük (+11 milliárd). A működési költségek egy év alatt 3%-kal csökkentek a bankszektorban.
A nettó kamatbevétel csökkenésével egyidejűleg egy év alatt 2,4%-kal csökkent a bankok mérlegfőösszege is. A kettő eredményeként a bankok (mérlegfőösszeg-arányos) nettó kamatmarzsa 3,0%-ról 2,9%-ra csökkent egy év alatt. Az előző negyedévhez (2,7%) képest azonban magasabb volt a kamatmarzs. Minél jobban átgyűrűzik a jegybanki kamatcsökkentés a hitelezésbe is, annál nagyobb lehet a nyomás a magyar bankok kamatmarzsán.
Végezetül a részvénytársasági hitelintézetek hitelportfóliójának minősége is említést érdemel. A lakossági hitelportfóliót érintő negatív változásokról korábbi cikkünkben írtunk. Örvendetes ugyanakkor, hogy a vállalatok körében - ha időlegesen is - javult a portfólió minősége.
2013.05.15 13:01 Durva megugrás: soha nem volt még ennyi bedőlt lakossági hitel
http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/most_lebuktak_a_magyar_bankok_arulkodnak_a_friss_szamok.184325.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregatorEgyenlőtlenül eloszló 73 milliárdos profit
2013 első negyedévében a körülményekhez (bankadó, tranzakciós illeték, biztosítási adó stb.) képest jól teljesített a magyar pénzügyi szektor, hiszen minden jelentősebb szegmens nyereséget ért el. A részvénytársasági hitelintézetek és a fióktelepek eredménye javult, a takarékszövetkezeteké és a biztosítóké viszont romlott.
2013.05.23 12:35 Duplázódott a magyar bankszektor nyeresége - Egy bank áll a háttérben
A részvénytársasági hitelintézetek legutóbb a végtörlesztés bejelentését megelőző negyedévben, 2011 tavaszán értek el a mostanihoz hasonló (annál kissé magasabb) nyereséget. Adózás előtti eredményük ezúttal 81,6 milliárd forint, adózott eredményük 73,0 milliárd forint lett. Mindkettő több mint duplája az egy évvel korábbinak.
A javulásban fontos szerepe van annak, hogy a bázis eleve alacsony: épp a végtörlesztés közvetlen hatásait nyögték egy éve a bankok. A PSZÁF közlése alapján emellett azonban szerepe van annak is, hogy a korábban nagy összegben elszámolt hitelezési értékvesztés egy részét a vállalati üzletágban most visszaírták a bankok. Emellett egy (meg nem nevezett) bank (feltehetően az OTP) magyar számviteli szabályok szerinti eredményjavulása is javította a képet.
Az elmúlt egy évben összességében így is több mint százmilliárd forintos veszteséget könyveltek el a részvénytársasági hitelintézetek, ráadásul a mostani (első negyedéves) eredmény mögött is rendkívül nagy polarizáltság húzódik meg: az érintettek csaknem fele (17 bank) most is veszteséges volt. A korábbi negyedévek során néhány nagybank (elsősorban MKB, CIB, Raiffeisen) projektingatlan-hiteleinek értékvesztése okozta a veszteségek nagy részét.
Hogy melyek a most veszteséges bankok, azzal kapcsolatban inkább csak találgathatunk, hiszen jellemzően nem teszik közzé negyedéves, magyar számviteli szabályok szerinti számaikat a hitelintézetek. A nagybankok többségének anyabankja azonban már közzétette IFRS szerinti számait, és ezek a leánybankok teljesítményét is mutatják. A magyar szabályok szerinti számok magasabb lehetnek a lenti táblázatban szereplő IFRS szerinti számoknál, ugyanis a nemzetközi számvitel szerint jellemzően az első negyedévben számolták el a bankok a teljes évi bankadót.
15,6%-os tőkemutató, 116%-os hitel/betét arány
A magyar bankszektor - ahogy a héten az MNB stabilitási jelentéséből is kiderült - likviditási és tőke szempontból egyaránt rendkívül stabilnak mondható. E két szempont egy-egy mutatójának alakulása látható az alábbi ábrán. Jelentős változás történt mindkettőben az utóbbi években: míg a hitel/betét arány mára a 2009 eleji 175%-ról 116%-ra csökkent, a bankok tőkemegfelelési mutatója a válság előtti 10% körüli szintről 15,6%-ra nőtt. Igaz, utóbbi valamivel alacsonyabb a három hónappal korábbinál, a mutató alakulását az anyabankok egyedi tőkeemelési döntései befolyásolják, ezekkel ugyanis részben a múltbeli, részben a jövőbeni veszteségeket is pótolják.
A hitel-betét mutató alakulását az elmúlt két évben egyértelműen a betétállomány növekedése és ezzel egyidejűleg a hitelállomány csökkenése okozta. Az elmúlt fél évben mind a kettő szempontjából javulás figyelhető meg: a betétállomány 6%-kal nőtt (szinte kizárólag a vállalatok betéteinek köszönhetően), a hitelállomány csökkenése pedig lassult (igaz, ez a forint gyengüléséből következő átértékelődésnek is köszönhető).
Ahogy az alábbi két ábra is mutatja, a bankok likviditási helyzetének javulása elsősorban nem a betétállomány növekedésének, hanem a hitelállomány csökkenésének köszönhető. A banki alkalmazkodás tehát meglehetősen féloldalas, a banki működés helyi finanszírozásra való áthelyezése a reálgazdaság szempontjából kevésbé egészséges módon zajlik le.
A hitelállomány csökkenésének köszönhetően a betétállomány stagnálása/túl lassú növekedése mellett is csökken a bankszektor külföldi forrásokra való ráutaltsága. Március végén a részvénytársasági hitelintézetek forrásainak már csak 21%-a volt közvetlen külföldi forrás, szemben a válság kirobbanásakor tapasztalt 30%-kal. 2013 első negyedévében 81 milliárd forintnyi közvetlen külföldi banki finanszírozás hagyta el az országot, míg az elmúlt három évben 3125 milliárd forintnyi. Ugyanekkor az anyabankok több százmilliárd forintnyi tőkével megerősítették leánybankjaikat.
2012.12.19 06:55 Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?
A bankok eszköz- és forrásállománya egyaránt jelentős változáson esett át az elmúlt években, 2013 első negyedévében azonban ilyen szempontból már csak kisebb elmozdulás történt. Eszközoldalon a hitelek, forrásoldalon a külföldi források aránya csökkent számottevően.
Kisebb hitelezési veszteségek, nagyobb kamatmarzs
A bankszektor eredményének javulása az egy évvel korábbihoz képest elsősorban az egyéb nem kamateredményben tavaly elkönyvelt veszteségek csökkenésének köszönhető. Ezek mögött jelentős részben hitelekre képzett veszteségek elszámolása, illetve a végtörlesztési veszteségek átvezetése állt. Az értékvesztésként és céltartalék-változásként elszámolt összegek is kedvezően alakultak most, amiben az említett céltartalék-visszaírások komoly szerepet játszhatnak.
A banki bevételek is jelentősen módosultak: a hitelezés visszaesése fényében nem meglepő, hogy a kamateredmény 7,9%-kal csökkent, ami mögött a kamatbevételek 8,8%-os és a kamatráfordítások 9,4%-os csökkenése áll. Utóbbi a pénzpiaci feszültségek (banki forrásköltségek) csökkenésére utal. Meglepően magas ugyanakkor a jutalékeredmény 35%-os emelkedése, ami mögött meglátásunk szerint a tranzakciós illeték bevezetése húzódik meg. A bankok ugyanis a tranzakciós díjak emelésén keresztül hárították át a teher jó részét ügyfeleikre. Gyorsan reagáltak a tranzakciós illeték bevezetésére: példátlan mértékben (+19 milliárd) nőtt a jutalékeredményük, ezen belül a pénzforgalmi szolgáltatásból származó bevételük (+11 milliárd). A működési költségek egy év alatt 3%-kal csökkentek a bankszektorban.
A nettó kamatbevétel csökkenésével egyidejűleg egy év alatt 2,4%-kal csökkent a bankok mérlegfőösszege is. A kettő eredményeként a bankok (mérlegfőösszeg-arányos) nettó kamatmarzsa 3,0%-ról 2,9%-ra csökkent egy év alatt. Az előző negyedévhez (2,7%) képest azonban magasabb volt a kamatmarzs. Minél jobban átgyűrűzik a jegybanki kamatcsökkentés a hitelezésbe is, annál nagyobb lehet a nyomás a magyar bankok kamatmarzsán.
Végezetül a részvénytársasági hitelintézetek hitelportfóliójának minősége is említést érdemel. A lakossági hitelportfóliót érintő negatív változásokról korábbi cikkünkben írtunk. Örvendetes ugyanakkor, hogy a vállalatok körében - ha időlegesen is - javult a portfólió minősége.
2013.05.15 13:01 Durva megugrás: soha nem volt még ennyi bedőlt lakossági hitel
Mekkora vagyont rejtegetnek a magyarok Európában? - Mutatjuk a számokat
külföldön a tulajdonosok által anonimnak kért számlák után − jellemzően Luxemburgból, Ausztriából és Svájcból − az azokat vezető bankok a kamatadó 75 százalékát utalták a NAV számlájára az elmúlt év után, nagyjából egymilliárd forintot. Ez 35 százalékos adómértékkel számolva 3,8 milliárd forintnyi keletkezett kamatot feltételez. Az érintett országokban messze nem olyan a hozamkörnyezet, mint hazánkban, így például 2 százalékos átlagos hozammal számolva közel 200 milliárd forint az az összeg, amellyel kapcsolatban a tulajdonosok nyugodtan alhatnak, hiszen eleget tettek adózási kötelezettségüknek (megőrizve anonimitásukat).
Más a helyzet azokkal a magyar megtakarítókkal, akik külföldi számlavezető bankjuknak nevesítetten jelezték, hogy ne vonjanak le tőlük a kamatadót, mert majd ők maguk, legkésőbb az szja-bevallásukkal itthon leadózzák a kamatot. Az EU összesítése szerint hazánk polgárainak külföldi betétjeire csak Európában − döntően Svájcban és Ausztriában − 13,1 milliárd forintnyi kamatot fizettek az érintett bankok. E betétek után a NAV 2 milliárd forintot meghaladó kamatadó-bevételhez juthatna − ha beérkezne. Miután azonban például Ausztriában csak az adócsalás büntetendő, az adóelkerülés nem, amíg a sógorok nem állnak be az uniós sorba − ami Bécs e heti kötelezettségvállalása nyomán ez év végéig megtörténik −, addig a külhoni számlákon őrzött vagyonok jó részéről nem lehet adatokat bekérni.
Márpedig a vonakodó államokban levő vagyonok rendkívüli méretűek lehetnek: ha csak a 2 százalékos éves hozammal számoljuk az EU-n belüli megtakarításokat, akkor a 700 milliárd forinthoz közelíthet a külföldön lévő nevesített állomány, az anonimokkal együtt pedig 900 milliárd körülire tehető a teljes vagyon. Ha viszont a jelenlegi kamatkörnyezetben nem is képtelen, egyszázalékos hozammal kalkulálunk, akkor a nevesített vagyon 1300, míg a teljes magyar tulajdonoshoz kötött betétállomány 1700 milliárd forintra rúghat az EU és a NAV kamatadó-elszámolási adata alapján.
Teljesen ésszerűnek tűnik a világ összes államának azon törekvése, hogy képet akarnak kapni a polgáraik által eltitkolt vagyonokról, hogy azok adóztatásával növeljék a költségvetési bevételeket. A bújócskának ideje véget vetni, hiszen az adókibúvási lehetőséget kínáló államok korántsem csak a fekete pénzeket szerezték meg, hanem a befektetők kedvező adózást kereső − világos szürkének tekinthető − megtakarításait is. A megoldást a kiszámítható és transzparens adó-együttműködés jelentheti nemzetközi téren mind banki, mind kormányzati szinten − véli a Blochamps Capital Kft. pénzügyi igazgatója. Ha a világon fellelhető 90 ezer milliárd dollárra becsült likvid vagyonnak csak 20 százaléka van offshore környezetben, akkor 25 százalékos átlagos adókötelezettség és 2-3 százalékos hozam mellett is évi 100 milliárd dollárt jóval meghaladó összegre rúg a kormányok elől eltitkolt jövedelem.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mekkora_vagyont_rejtegetnek_a_magyarok_europaban_mutatjuk_a_szamokat.554502.html
