“A kiadási oldal lefaragásával zároltunk a szakértők szerint 0,3 százaléknyi összeget. (…) Kilátásba helyeztük, hogy ha ez nem elegendő, akkor az egyszeri beruházásokat nem a költségvetési források terhére, hanem az állami vagyon terhére fogjuk megvalósítani, tehát az egyszeri kiadásokat egyszeri bevételekkel fogjuk megoldani. A harmadik lépés, ha ez sem elegendő, akkor pedig hajlandóak vagyunk bizonyos fajta adókat megemelni” – mondta a miniszterelnök.

A vita arról zajlik, hogy elég-e a zárolás, vagy a másik kettőt is meg kell-e lépni. “Én a belső vitákban azt képviselem, hogy a másik kettőt is lépjük meg” – mondta Orbán

“Lehet hogy a zárolás nulla hárommal csökkenti a hiányunkat, így már kettő hét körül vagyunk, de miután láttunk már karón varjút, bántak már itt velünk úgy, hogy a matematikai szabályok mégsem voltak érvényesek, ezért (…) inkább menjünk tovább” – fogalmazott Orbán. Szerinte fel kell sorolni azokat az egyszeri kiadásokat, amelyeket egyszeri bevételekkel kell pótolni. Ehhez hozzáfűzte: “ha minden igaz, mire hazaérek, már kézhez kapom az adóemelésekre vonatkozó törvényt is, amely a tranzakciós adót, a bankadót, az energiaadót és egy új reklámadó bevezetését jelentené”.
(vg.hu )

A londoni székhelyi Capital Economics vezető feltörekvő piacokkal foglalkó közgazdásza szerint Orbán javaslata a bankadó emelésére nem tesz sokat azért, hogy mérsékelje az Európai Bizottság (EB) aggodalmait azzal kapcsolatban, melyek szerint a kormány egyszeri intézkedésekkel csökkenti a költségvetési deficitet.

A Bloomberg Businessweek-nek nyilatkozó Neil Sheiring, a londoni székhelyi Capital Economics vezető feltörekvő piacokkal foglalkó közgazdásza szerint Orbán javaslata a bankadó emelésére nem tesz sokat azért, hogy mérsékelje az Európai Bizottság (EB) aggodalmait azzal kapcsolatban, melyek szerint a kormány egyszeri intézkedésekkel csökkenti a költségvetési deficitet. A bankadó emelésével késleltetik a túlzottdeficit-eljárásból való kilépést is a közgazdász szerint.

Nyeste Orsolya, az Erste makroelemzője a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy nincs szükség a bankadó emelésére, a kormány idén és jövőre is 3 százalék alatt tudja tartani a deficitet, ha végigviszi a kiadások csökkentését.
(HVG)

A Kajmán-szigeteken bejegyzett cég nem offshore HA tudjuk, hogy kik a cég tulajdonosai. Ezzel a jogi-közgazdasági leleménnyel lettünk ma okosabbak a letelepedési államkötvények kapcsán:

Most nem belemenve a fenti nonszenszbe, inkább a letelepedési államkötvény gazdasági racionalitásánál maradnék, amiről már korábban többször írtam.

Mivel a hírek szerint ez egy 2%-os kamatozású kötvény, amit 5 év után Magyarország visszafizet, ezért eddig azt gondoltam, hogy Magyarország számára ebből a piaci kamatszint (4-5%) és a 2%-os kamatszint közötti különbség lesz a nyereség: a letelepedni vágyó beéri alacsonyabb kamattal (5 évig, utána visszakapja a pénzét, mint egy sima államkötvény esetében is!), cserébe itt élhet. Habár ez is csak fejenként évi kb. 2 millió forintot jelent, amiért ráadásul cserébe még szolgáltatások is járnak, tehát gyakorlatilag semmibe nem kerül a letelepülni vágyónak az ideköltözés és semmit nem nyer vele a magyar állam – írtam korábban. Ám kiderült, hogy a helyzet még ennél is kacifántosabb. A letelepedési engedélyeket intéző offshore adóparadicsomokban bejegyzett cégek (vajon miért nem az állam maga végzi ezt???) a 250 ezer euró névértékű államkötvényt 221 000 euróért vehetik meg a magyar államtól. Természetesen a magyar államnak az 5 év múlvai lejáratkor a 250 000 eurót kell kifizetnie, plusz közben a kamatokat. Tehát Magyarország kap kötvényenként 221 000 eurót és 5 év alatt visszafizet 275 000 eurót. Az effektív kamatláb kb. 4,5% ha jól számolom.

Mit jelent ez? Azt, hogy Magyarország a letelepedési államkötvényekkel pont annyiért tud bevonni devizahitelt, mint egyébként tudna, ha semmit nem adna a kötvények mellé, tehát abszolút nem keres vele semmit, viszont az ígért közszolgáltatásokkal költsége lesz. Azaz nettó ez mínuszos üzlet a magyar állam számára, tisztán pénzügyi alapon (persze lehet hogy letelepszik itt közben a kínai Steve Jobs, ami óriási gazdasági fellendülést okoz, de ezt nem tudom megítélni, nincs rálátásom). Viszont a közvetítőcég, akire továbbra sem tudjuk mi szükség van, 70 000 eurót keres fejenként.

Az 1 000 embernél már 70 millió euró. 20 MILLIÁRD forint. Magánzsebekbe. Nem kevés pénz. Erre mondják azt jól tájékozott amerikaiak: Dead giveaway
(zsiday)