Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Agenda 21: A vagyon észrevétlen újraelosztása

2013. május 12. - Andre Lowoa

Egy disztópikus társadalom két leghíresebb példáját George Orwell 1984 és Aldous Huxley Szép új világ című könyvében olvashatjuk. Vajon melyik író járt közelebb az igazsághoz? Orwell szerint a világot egy mindent elnyomó, mindenkit megfigyelő rendőrállam irányítja majd, ami semmilyen kegyetlenségtől nem riad vissza a hatalom megőrzése érdekében.

Huxley olyan világot látott, ahol az embereket a szórakozás, a látványosságok és a technika vívmányai tartják rabságban és bűvöletben. Ma úgy tűnik, mindkét szerzőnek igaza volt. Huxley igába hajtásunk első fázisát jelenítette meg, míg Orwell megmutatta a másodikat.

Orwell óva intett minket egy olyan világtól, ahol a könyveket betiltják. Huxley egy olyan világ ellen szólt, ahol már senki nem akar olvasni. Orwell óva intett minket a vég nélküli háborúktól és állandó félelemtől. Huxley az észnélküli örömök ellen szólt. Orwell óva intett minket egy olyan államtól, ahol minden párbeszédet és gondolatot megfigyelnek és az ellenállás minden formáját kegyetlenül megbüntetik. Huxley egy olyan állam ellen szólt, ahol az embereket annyira lekötik a hétköznapi események és pletykák, hogy már nem érdekli őket az igazság. Orwell azt látta, hogy az embereket megfélemlítéssel engedelmessé tehetik. Huxley szerint az embereket engedelmességre lehet csábítani.

Huxley megértette milyen folyamaton keresztül fogadjuk el saját elnyomásunkat. Orwell megértette magát az elnyomást.


Ez egy fontos történet. A fővonalas hírek alternatív reakcióiból táplálkozva valószínűleg nem hallottál még róla, mert a nagy médiumok ritkán hozzák szóba. Az ENSZ Agenda 21 (Feladatok a XIX. századra) programjának mottója a „világ egyesítése” (magában foglalva a fővonalas és alternatív köröket) és a jelenlegi rendszer felszámolása, hogy ezáltal egy új, igazságos hangzatú, zöld és gondoskodó világrendet vezethessen be.

Az Occupy mozgalmat is számos alkalommal próbálták ezen, sajnos se nem zöld, se nem gondoskodó célok előbbre vitelére használni. Az igazi szándék ugyanis a természet és az ember legteljesebb mértékű kihasználása.

Ezért fontos leleplezni ezt az agendát. Nehogy legközelebb, ha netán tüntetni támad kedved, az ENSZ egyik „boldogság angyala” molesztáljon, mert azt akarja, hogy még boldogabb legyél…

A történet címszavakban a következő:

1. Új közgazdaság (különösen a Soros György féle) – természeti tőke plusz összetettség;

2. Az ENSZ boldogság szektája, amihez hozzátartozik, hogy a fenntarthatóság segítségével felelősek vagyunk mindenki boldogáért;

3. Azonosítás szolgáltatók… bizalom programvezetők;

4. Mobil pénzügyek;

5. Mobil minden, TELEegészség, elektronikus nyilvántartások;

6. Számszerűsített „én” – biopecsét – transzhumanizmus – a társadalmi és emberi tőke metrikája;

7. Globálistól a helyi valutáig – minden nyomon követhető;

8. Komplex Adaptív Rendszerek (CAS), mint a Purdue Egyetem Társadalmi Szimulációi – Elemzés és kontroll;

9. Narratív tudomány – a párbeszéd irányítása, lásd Hollywood vagy az „egészség és társadalom” mémek;

10. Kommunitarizmus – Agenda 21 – Ideológia, globális korszellem.

A jelenlegi rendszert egy új gazdasági modellre cserélik, azt is mondhatjuk, hogy egy új, karbonadósságon és társadalmi hitelen alapuló életstílusra. Az új rendszert az ENSZ, az EU, a Világbank, a Világgazdasági Fórum, Római Klub, stb. rendszereibe tökéletesen integrált új közgazdászok vezetik be. A természeti tőke minden aspektusát beárazzák és a jutalomrendszer részévé teszik, jóváírást vagy levonást könyvelve el, attól függően, hogy hozzátesz vagy elvesz a globális ökoszisztémához.

Ezeket a méréseket a mi hozzájárulásunkkal vagy anélkül is elvégezhetik a mindenütt jelenlévő érzékelők segítségével, amik lehetnek mikro-elektromechanikusrendszerek, okostelefonok, önkövető kütyük, mint a testen viselhető és beültethető biopecsétek más néven elektromos tetoválások, amelyek sokak szerint a jövő tele-egészségrendszerének betegkövetési módszerévé válhat. Az új egészségrendszerben a diagnózist is mesterséges intelligenciák segítségével állíthatják fel, a betegségek előrejelzése és megakadályozása és persze a megfigyelés érdekében.

A hitelrendszer is szép fokozatosan alakul át a virtuális, egymással váltható valuták rendszerévé, ahol minden valuta egy Agenda 21 értéket képvisel: a földi erőforrások emberi hozzájárulásának gazdasági értékét képviselve. A rendszer természetesen egyetemes lesz.

Különböző történetek és mémek segítségével terelgetik az emberiséget a konformizmus felé, a folyamat pedig már az iskolában kezdődik. A mögöttes ideológia a kommunitarizmus vagy a „harmadik út”, amit az Agenda 21 hivatott bevezetni. A fő üzenet, hogy most már mindenki „jogokkal és kötelezettségekkel” rendelkezik a föld és egymás iránt, mert csak így győzedelmeskedhet a (nem létező) közjó.

A Fortune 500 cégek által irányított Millenniumi Fejlesztési Célokat (MDG) felváltják a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG). A terv a hatékonyság maximalizálása, leginkább a fejlődő világ átalakításával, rájuk is kiterjesztve a kapitalizmust, elsősorban biomassza és GMO élelmiszerek előállítása érdekében.

Ez a vagyon észrevétlen újrafelosztása, amit részben a büntetőadókból, nagyrészt pedig a „megfelelő” viselkedés (társadalmi jótettek, alacsony karbon lábnyom, „boldogság és egészség”) jutalmazásával finanszíroznak. A folyamat már elkezdődött: a „helyes” viselkedést jutalmazzák és mindent mérnek. Amint elegendő mennyiségű kredit kerül forgalomba, lehetségessé válik, hogy valutaként funkcionáljon. A közösségi valuták is jól illenek a képbe, a Bitcon viszont nem. Így vagy úgy, de mi álljuk majd a fejlődő országok fejlődésének számláját, nem a globális kormányzók. Itt visszafejlődés van (Római Klub ideológia), hogy ők fejlődhessenek.

Az „új közgazdászok” a jólétünket is mérik, majd a kapott értéket beszámítják az egyes országok mérlegébe vagy teljes nemzeti össztermékébe, hogy „pontosabban” mérhessék a fejlődést. A jólétet vagy „boldogság indexet” rendszeresen felmérik, kilenc alapvető értéket véve figyelembe: 1) a jó kormányzás, 2) pszichológiai jólét, 3) időkihasználás, 4) a közösség vitalitása, 5) egészség, 6) oktatás, 7) kultúra, 8) életkörülmények, 9) ökológiai diverzifikáció és rugalmasság.

Az ENSZ 2012 nyarán nyilvánította március 20-át a Boldogság Napjának. Egyre több kezdeményezés indul a „globális boldogság” javítása érdekében, a politika szükségességének felszámolásával illetve „mélyebb” filozófiai értelmezés segítségével. Azt mondják, hogy a boldogságra való hajlam 50%-ban genetikai adottság, így most már rajtunk múlik, hogy őrült módon boldogok leszünk-e.

Folyik a pelyva és a búza globális szétválasztása.

„Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!” – János 14:27

Forrás: Activist Post

süti beállítások módosítása